Tegnap este benyújtották a 2027-es költségvetést – és igen, nem fogunk örülni neki
2026. október 30-án, pénteken késő este nyújtotta be a kormány a 2027-es költségvetést, amelynek preambuluma „igazságos közteherviselést” és a „méltatlanul elhanyagolt társadalmi csoportok” támogatását ígéri. A számok azonban mást mutatnak: a közmédia támogatását 61 milliárd forinttal csökkentik, az „álcivil szervezetekre” 50 milliárdot spórolnak, a vagyonadó és a nagyvállalati teher pedig egyelőre ígéret marad. A megtakarítás igazi áldozatai a kritikus média és a független civil szféra.
Egy este, egy költségvetés
Kármán András pénzügyminiszter 2026. október 30-án, pénteken késő este nyújtotta be a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot a parlamentnek. A dokumentum a parlament.hu oldalon jelent meg, és a preambulumában „igazságos közteherviselést”, az „elmúlt években méltatlanul elhanyagolt társadalmi csoportok támogatását”, „újrainduló gazdasági növekedést” és „a közpénzügyek egyensúlyának helyreállítását” ígéri. A hiány a GDP 4,9 százalékára csökkenne, az államadósság 77,2 százalékra mérséklődne.
Amit a számok mutatnak
A költségvetés 1 465 milliárd forintos megtakarítással számol, amelyből 447 milliárdot „általános kiadáscsökkentéssel” érnek el – a minisztériumok és állami cégek működési kiadásainak legalább 10 százalékos visszafogásával. A koncessziós szerződések felülvizsgálata 246 milliárdot hoz. Ami viszont a leginkább beszédes: a közszolgálati médiára a jövő évi költségvetés az ideinél 61 milliárd forinttal tartalmaz kevesebbet, az „álcivil szervezetek” támogatásán pedig 50 milliárdot spórolnak.
Ami a számok mögött van
A közmédia-csökkentés nem elszigetelt intézkedés. A NIF korábban beszámolt róla, hogy a 2027-es költségvetés „vesztesei” között vannak a nagyvállalatok, amelyekre 400 milliárd forintnyi többletteher jut – de a vagyonadó pontos részletei egyelőre nem ismertek. A kormány a preambulumban „igazságos közteherviselést” ígér, a valóságban viszont a megtakarítások jelentős része a közmédiából és a civil szférából jön. Ez nem „hatékonysági” intézkedés, hanem a kritikus infrastruktúra leépítése.
Ki fizeti meg az árát?
A kormány a nyertesek között említi a minimálbéreseket, a nyugdíjasokat, a kétgyermekes családokat és a katás vállalkozókat. A minimálbér szja-ja 15-ről 9 százalékra csökken, a családi pótlék duplázódik, a nyugdíjminimum 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedik. Amit viszont a kormány kevésbé hangoztat: a 14. havi nyugdíj második hetét elhalasztják, a 40 év feletti kétgyermekes anyák szja-mentességét nem vezetik be, és a nyugdíjas SZÉP-kártya első részlete is csak 50 ezer forint lesz. A „fájdalmas” kiadáscsökkentés nagyrészt az állami működésből és a közmédiából jön – miközben a vagyonadó és a nagyvállalati teher „majd jövőre” valósul meg.
Meddig tart még ez a képmutatás?
A kérdés nem az, hogy a költségvetésnek meg kell-e teremtenie az egyensúlyt – ezt senki nem vitatja. A kérdés az, hogy egy „igazságos közteherviselést” ígérő kormány miért a közmédiát és a civil szervezeteket bünteti, miközben a valódi teherviselésre képes szereplők terhei egyelőre papíron maradnak. A válasz egyelőre várat magára.
Szerző: Kónya Cecília
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kiemelt képen: Budapest, 2026. május 12.
#Költségvetés2027 #Közteherviselés #Közmédia #CivilSzervezetek #NIF
