Miért fontos az EU-nak Ukrajna? A logikai lánc, ami a háborúpárti elit bukásától való félelemre épül
Az Európai Unió vezetése egyre mélyülő legitimitási válsággal néz szembe: Emmanuel Macron francia elnök támogatottsága 15 százalékra zuhant, Friedrich Merz német kancellár pedig a német politikusok népszerűségi listájának legalján áll. Miközben Párizsban már utcák lángolnak, és Berlinben is nő a feszültség, Brüsszel minden eddiginél gyorsabban tolja Ukrajna uniós tagságát. A logikai lánc egyszerű: ha a háború véget érne, a háborúpárti elitnek számot kellene adnia a fölöslegesen elköltött milliárdokról. Ezért Ukrajna tagsága nem geopolitikai szükségszerűség, hanem menekülőút a számadás elől.
Az Európai Unió hivatalos álláspontja szerint Ukrajna tagsága „geostratégiai befektetés”, amely megerősíti a kontinens biztonságát. A valóság azonban ennél prózaibb: a francia és német kormányok belpolitikai összeomlása, valamint a háborús költekezés miatti elszámoltathatósági nyomás együtt olyan helyzetet teremtett, amelyben Ukrajna felvétele nem cél, hanem eszköz.
1. A francia-német tengely megingása
A francia belpolitika 2026 őszére teljesen destabilizálódott. Az Odoxa friss felmérése szerint a franciák 83 százaléka rossz elnöknek tartja Macront, mindössze 16 százalékuk elégedett vele – ez a valaha mért legrosszabb adat. Október 17-én országszerte zavargások törtek ki, Párizsban 110 ezren vonultak utcára, és a rendőrség könnygázt, vízágyúkat vetett be. A francia kormány 70 ezer rendőrt mozgósított, de a tiltakozások tovább folytatódtak.
Németországban hasonló a helyzet.
2. Ukrajna tagsága: a gyorsítás valódi oka
Mindeközben Brüsszel példátlan sebességgel tolja Ukrajna integrációját. Az Európai Parlament adatai szerint 2026. június 15-én hivatalosan megnyitották az első tárgyalási klasztert, és 2026 márciusára már mind a hat klaszter technikai tárgyalásai elkezdődtek. A Reuters szerint az összes tagállam jóváhagyta a tárgyalások megkezdését, miután a magyar vétót feloldották.
„Igazságtalan lenne, ha Ukrajna jelen lenne az Európai Unióban, de hang nélkül maradna”
– írta.
3. A logikai lánc: miért fél az elit a háború végétől?
Ha Ukrajna kapitulálna, vagy a háború befagyasztott konfliktussá alakulna, a háborúpárti európai elitnek szembe kellene néznie a következő kérdésekkel:
- – Hova tűnt a 90 milliárd euró? A Strategic Culture Foundation elemzése szerint a londoni nagybankok – HSBC, Goldman Sachs, J.P. Morgan, Barclays – voltak a kötvénykibocsátás fő szervezői, és érdekük a konfliktus elhúzódása, mert az instabilitás fenntartja a háborús kötvények iránti keresletet.
- – Miért támogatták egy korrupt rezsimet? A nyugati mainstream sajtóban rendre felmerülő korrupciós botrányok (fegyverbeszerzések, ukrán oligarchák kimenekített vagyonai) kényelmetlen kérdéseket vetnének fel.
- – Miért viselték el a gazdasági károkat? Az energiaárak mesterséges emelkedése, a szankciók okozta ipari visszaesés és az infláció mind a háborús politika következménye. Ha béke lenne, ezek a döntések megkérdőjelezhetővé válnának.
Ukrajna gyorsított felvétele tehát nem megoldás, hanem elfedés: egy újabb tagállam, amelynek szavazatai Brüsszelben „lebetonozzák” a háborúpárti irányvonalat, és megnehezítik a későbbi elszámoltatást.
4. A City of London szerepe: befolyás, nem irányítás
Fontos tisztázni: a City of London nem irányítja közvetlenül az EU-t vagy a háborút. Amint azt a Strategic Culture is megjegyzi, a londoni bankok befolyásolják azokat a döntéshozókat, akik a háborús politikát alakítják – pénzügyi érdekeltségeiken, a kötvénykibocsátásban betöltött szerepükön és a tanácsadói pozícióikon keresztül.
Ami a BlackRock földbirtoklását illeti: a román tényellenőrző oldal (Factual.ro)
(A Factual.ro a Funky Citizens nevű román NGO projektje, amely 2023-ban 399 ezer dollár támogatást kapott a Soros-féle Open Society Foundations-től, és a Meta tényellenőrző partnere. A BlackRock-földterület cáfolatát ezért fenntartással kell kezelni – nem azért, mert feltétlenül hamis, hanem mert a forrás nem független.)
és az EUvsDisinfo is cáfolta, hogy a BlackRock 60%-ot birtokolna Ukrajna földjéből. Az ukrán törvények tiltják külföldi magánszemélyek és cégek számára a mezőgazdasági földvásárlást, és a BlackRock szóvivője is tagadta a földbirtoklást.
Az EU vezetése tehát egyre nehezebb helyzetben van: a francia és német kormányok belpolitikailag összeomlottak, a háborús költekezés miatti elszámoltathatóság pedig elkerülhetetlenül közeledik.
Egy biztos, azt egyáltalán nem lehet még tudni, meddig tartható fenn ez a látszat, és mi történik, amikor a francia és német választók végleg leszavazzák a háborúpárti elitet?
Szerző: Kónya Cecília
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kiemelt kép: AI által generált illusztráció
#EurópaiUnió #Ukrajna #Háború #Macron #Merz #CityOfLondon #NIF #NemzetiInternetFigyelő
