Íme a 2027-es költségvetés vesztesei: 400 milliárdot fizetnek be a cégek, a milliárdosok vagyonadót kapnak
Jelentősen nőnek a vállalkozások terhei 2027-ben: a Tisza-kormány több mint 400 milliárd forintnyi többletbevételt vár a már számszerűsített adóemelésekből, miközben több további intézkedés pontos hatása még nem ismert. Emelkedik a kiskereskedelmi adó, szigorodik a cégautóadó, visszatér a reklámadó, és új vagyonadó is jön. Az árrésstop viszont megszűnik – ami a kereskedőknek komoly könnyítés.
A Világgazdaság és a Magyar Nemzet beszámolója szerint a legfontosabb változások a következők:
1. Társasági adó és innovációs járulék: 260 milliárd
A kormány nem általános társaságiadó-emelést jelentett be, hanem csak a legnagyobb, évi 180 milliárd forint árbevétel feletti vállalatok adóterhét növeli – a tényleges befizetésük 11 százalék körül alakul majd. Az innovációs adó 0,2-ről 0,5 százalékra nő, de a mikro- és kisvállalkozásoknak nem kell megfizetniük. A kormány ezekből összesen 260 milliárd forinttal több bevételt tervez 2027-re.
2. Kiskereskedelmi adó: háromszorosára nő a középső sáv
A sávos kiskereskedelmi különadó jelentősen változik. Az egymilliárd forintig terjedő árbevétel továbbra is adómentes marad, az 1 és 50 milliárd forint közötti árbevételrész adója viszont 0,15-ről 0,45 százalékra nő, vagyis megháromszorozódik. A kormány számításai szerint ez mintegy 3500 vállalkozást érint. Az 50 milliárd forint feletti sávokra vonatkozó 1 és 4,5 százalékos kulcs ugyanakkor nem változik.
A kereskedelmi szektor ugyanakkor megszabadul az árrésstoptól. Ez a boltok számára komoly szabályozási teher megszűnését jelenti, az intézkedést ugyanis hónapok óta bírálták a piaci szereplők a piactorzító hatásai miatt. Az árrésstop kivezetése tehát érdemi könnyítés, ezt azonban részben rögtön ellensúlyozza a középső kiskereskedelmi adósáv háromszorosára emelése.
3. Cégautóadó: a második autótól már többet kell fizetni
A cégautóadó rendszerében is szigorítás jön. Az egyetlen, nem nagy teljesítményű céges autót használó vállalkozások adóterhe nem emelkedik, az első kocsi után pedig továbbra is levonható lesz a gépjárműadó a cégautóadóból. A második céges autótól viszont megszüntetik ezt a kedvezményt, emellett a nagy teljesítményű céges autók adója is nő. A pontos új díjtételeket egyelőre nem közölte a kormány. Magyar Péter azzal indokolta a differenciálást, hogy a működésükhöz egy autót használó kisebb cégeket nem akarják nagyobb teherrel sújtani.
4. Reklámadó: visszatér a 3,75 százalékos kulcs
Visszahozzák a reklámadót is: a jelenlegi nulla százalékos kulcs 3,75 százalékra emelkedik, amiből több mint 14 milliárd forintot vár a költségvetés. A kormány elsősorban a Metát és a Google-t emelte ki, az adó azonban nem kizárólag a globális technológiai vállalatokat érinti.
5. Energiaszektor és bányajáradék: újabb 137 milliárd
Az energiaszektortól további 100 milliárd forintot vár a kormány. Ez azért különösen érzékeny pont, mert az energiaipart már jelenleg is több különadó terheli, köztük az energiaellátók 31 százalékos jövedelemadója. A bányajáradék emeléséből további 37 milliárd forintos többletbevételt várnak. Emellett magasabb adó jön a dohánytermékekre és az égetett szeszes italokra, többet kérnek a környezetszennyező tevékenységek után, és a bankoknak, valamint a biztosítóknak is nagyobb hozzájárulást kell vállalniuk. Ezeknél azonban még nem ismert minden kulcs és pontos összeg.
6. Vagyonadó: a milliárdosok is fizetnek
A cégtulajdonosok egy részét ráadásul magánszemélyként is elérheti a 2027-ben induló vagyonadó. Az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészt évi 1 százalékos adó terhelné, a 100 milliárd feletti részre pedig 1,5 százalékos kulcs vonatkozna. Az adóalapba a vállalkozásokban birtokolt tulajdonrészek értéke is bekerül, a kormány pedig évi mintegy 200 milliárd forintos bevételt vár az új adótól.
Összegzés
A társasági adó és az innovációs járulék változásaiból, az energiaszektor nagyobb befizetéséből, a bányajáradékból és a reklámadóból így már önmagában legalább 411 milliárd forintnyi többlet érkezhet a költségvetésbe. Ehhez adódik a kiskereskedelmi különadó emelése, a cégautóadó szigorítása és több további, egyelőre nem számszerűsített ágazati teher.
A kérdés már csak az: a kormány „igazságos közteherviselésről” beszél – de vajon a fogyasztók fogják-e megfizetni az árát?
Szerző: Szabó Katalin
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
#Adóemelés #Költségvetés2027 #Vagyonadó #Reklámadó #Cégautóadó #NIF #NemzetiInternetFigyelő
