Eljött a kereskedők ideje: a Tisza-kormány kivezetné az árréstopot, a családok milliókat bukhatnak
Magyar Péter pénteken Kisvárdán arról beszélt, hogy meg kell fontolni az árrésstop kivezetését. A tiszás többség már az üzemanyagok védett árát is megszüntette, Kapitány István gazdasági miniszter pedig a bajban lévő benzinkutasoknak azt üzente: szabadpiac van, oldják meg. Most úgy tűnik, ugyanezt üzenhetik több millió vásárlónak is – a családok pedig évente akár 180–360 ezer forinttal is többet költhetnek.
A Magyar Nemzet beszámolója szerint az árrésstopot 2025 márciusában vezette be az Orbán-kormány, hogy megfékezze az élelmiszerárak drágulását, és csökkentse a családok megélhetési terheit. Az intézkedés lényege egyszerű: megszabta, mennyit tehet rá a kiskereskedő a beszerzési árra.
Az intézkedés szinte kezdettől támadások kereszttüzében állt. A kritikusok egyik legaktívabb szereplője Raskó György agrárnagyvállalkozó, aki szinte elsőként állt be Magyar Péter mögé 2024 októberében, és azóta is következetesen az árrésstop ellen agitál. Már az év elején azt sürgette, hogy februárban vagy legkésőbb május végén ki kellene vezetni, szerinte a változtatás nem is okozott volna drágulást. Augusztusban, a kedvező inflációs adatokra hivatkozva, már szeptember 1-jét emlegette lehetséges határidőként. Szeptember végén pedig arról írt, hogy „az utolsó pillanatokban vagyunk”, és az élelmiszerárak világszerte ismét felfelé indulnak, így politikailag egyre nehezebb lesz a kivezetés.
Nem Raskó az egyetlen
A szakmai szervezetek sora is az azonnali kivezetést sürgeti. A Joint Venture Szövetség október elsején közölte: most van az ideális időpont, mivel az alacsony infláció, a csökkenő élelmiszerárak, az erős forint és az MNB inflációs célja mind ezt indokolják. Hasonlóan nyilatkozott a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, valamint több más érdekképviselet is – köztük a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség, a Magyar Édességgyártók Szövetsége, a Magyar Húsiparosok Szövetsége, a Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Balázs Ildikó pedig a Világgazdaságnak nyilatkozva nemcsak az árrésstop, hanem a különadók kivezetését is szükségesnek tartotta.
A kormány hallgat – a jelek azonban árulkodóak
A szakminisztériumhoz október elsején küldött kérdésekre érdemi válasz nem érkezett. Ha azonban a közelmúlt történéseiből indulunk ki, a jelek nem sok jót ígérnek azoknak, akik az árrésstop megmaradásában bíznak. A tiszás többség június végén annak ellenére törölte az üzemanyagok védett árát, hogy Magyar Péter májusban még külön megígérte annak megtartását. Kapitány István pedig a napokban, a kis benzinkutak ügyében azt közölte: szabadpiaci körülmények vannak, az érintettek oldják meg a helyzetüket. Nem nehéz kitalálni, mi következhet ezután.
Mennyivel fizethetnek többet a családok?
Erre mutatott rá korábban Szalai Piroska, aki szerint ha ugyanazzal az árréssel számolunk, mint ami tavaly március 15. előtt volt, egy átlagos család évente 180–360 ezer forinttal költene többet. Az Eurostat áprilisi adatai szerint egyébként nálunk 1,2 százalékkal olcsóbb volt az élelmiszer árucsoport átlagban, mint egy évvel korábban – az unióban a harmadik legkisebb infláció ezen a területen.
A kérdés már csak az: a Tisza-kormány a kereskedőknek és a nagyvállalkozóknak kedvez – vagy a családoknak? A jelek egyelőre az előbbire utalnak.
Szerző: Kónya Cecília
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
#Árrésstop #MagyarPéter #RaskóGyörgy #TiszaKormány #Családok #NIF #NemzetiInternetFigyelő
