A Tisza-vezette kormány új Pénzügyminisztériuma nem fellebbez az Európai Unió Bíróságának a magyar CO2-kvótaadót elmarasztaló döntése ellen – Bige László, a Nitrogénművek tulajdonosa 32 milliárd forintot és annak kamatait kapja vissza az államtól, miközben valamennyi érintett vállalatnak összesen közel 300 milliárd forintot fizet vissza a költségvetés.
Az Orbán-kormány „a szennyező fizet” elve bukott el Brüsszelben
Az Orbán-kormány 2023-ban, az ukrajnai háború miatt elrendelt veszélyhelyzetre hivatkozva vezette be a szén-dioxid-kvótaadót a legnagyobb hazai szennyezőkre – köztük a Nitrogénművekre, a MOL-ra és a külföldi tulajdonú cementgyárakra. A szabályozás tonnánként 36 eurós adót vetett ki a kibocsátásra, és 15 százalékos tranzakciós díjat az ingyenesen kapott kvóták értékesítésekor. A cél az volt, hogy a legnagyobb szennyezők valóban érezzék a kibocsátás terhét, ne csak papíron kapják meg az uniós kompenzációt.
Bige László, a Nitrogénművek elnök-vezérigazgatója és tulajdonosa évek óta hadakozott az adó ellen, 2023 novemberében be is jelentette a vállalat leállítását, mondván, a teher ellehetetleníti a működést. A cég a magyar bíróságon támadta meg a szabályozást, a Veszprémi Törvényszék pedig előzetes döntéshozatali kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához.
A nagyon „zöldellő” EU Bírósága a nagyvállalatoknak, és nem a magyar költségvetésnek adott igazat
Az uniós testület idén április 16-án kimondta: a magyar CO2-kvótaadó ellentétesnek tűnik az uniós joggal, a végső döntést azonban a magyar bíróságokra bízta. Az indoklás szerint ha egy tagállam jelentős mértékben elvonja a kvóták gazdasági értékét, az gyengíti a kibocsátáskereskedelmi rendszer ösztönző szerepét, és veszélyezteti az európai ipar versenyképességének védelmét.
Vagyis Brüsszel szerint az a magyar szabályozás, amely a legnagyobb szennyezőket – benne olyan külföldi tulajdonú cégeket is, amelyekkel szemben az előző kormány nyíltan kritikus volt – keményebben adóztatta, sértette az uniós versenyjogot.
A Tisza-kormány Pénzügyminisztériuma nem fellebbez, inkább fizet, mint a katonatiszt!
Az immár Magyar Péter kormányzása alatt működő Pénzügyminisztérium július 31-én bejelentette: a bírósági döntéssel szemben nem élnek fellebbezéssel, a befizetett adókat visszatérítik. A tárca érvelése szerint ezzel elkerülhető a további pereskedés és az azzal járó büntetőkamatok felhalmozódása.
Az állam összesen mintegy 298 milliárd forintot fizet vissza az érintett nagyvállalatoknak – ebből egyedül Bige László Nitrogénművei 32 milliárd forintnyi befizetett adót és annak a jegybanki alapkamat plusz 2 százalékponttal növelt kamatait kapják meg.
A visszatérítésben részesül a MOL és a külföldi tulajdonú cementgyárak (köztük a Holcim és a Duna-Dráva Cement) is, amelyeknél korábbi becslések szerint az adó az árbevétel 8-14 százalékát is elvitte.
Kinek jó ez, és kinek nem?
A történet pikantériája, hogy míg a Tisza-kormány hetek óta a Duna vízkrízisét, a hőséget és a Paks utolsó turbinájának leállítását emlegeti napi szinten, addig csendben, nyári uborkaszezonban jelentette be közel 300 milliárd forint – egy közepes minisztérium éves költségvetésének megfelelő összeg – kifizetését olyan nagyvállalatoknak, amelyek között ott van az Orbán-kormánnyal korábban élesen szembenálló Bige László cége is.
Miközben a „megvadult tiszások” és egyes influenszerek Orbán-oligarchákról szónokolnak, a tények azt mutatják:
a Tisza-kormány első hónapjaiban a legnagyobb egyszeri költségvetési tétel eddig épp egy oligarchának szóló, tízmilliárdos nagyságrendű visszafizetés volt.
