A Tisza Párt kétharmados többsége hétfőn megválasztotta Sonnevend Pál alkotmányjogászt az Alkotmánybíróság tagjának, miután a testület korábbi elnökét, Hende Csabát az Alaptörvény tizenhetedik módosításával egyszerűen eltávolították tisztségéből. A szégyenteljes procedúra közben a Fidesz és a KDNP frakciója kivonult az ülésteremből.
Titkos szavazással pecsételték meg a döntést
Az Országgyűlés hétfő délutáni ülésén 138 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül alkotmánybíróvá választotta a Tisza Párt jelöltjét, Sonnevend Pált. A megüresedett hely Hende Csaba mandátumának megszűnése nyomán nyílt meg – az egykori honvédelmi minisztert azonban nem lejárt megbízatás, hanem a hatalom önkényes döntése távolította el posztjáról. Sonnevend a szavazást követően azonnal le is tette az esküt.
Az 54 éves ELTE-tanszékvezető, korábbi dékán pályafutása során Sólyom László mellett dolgozott az Alkotmánybíróságon, majd alkotmányjogi tanácsadóként szolgálta Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnököket is. A szavazást megelőző bizottsági meghallgatáson maga jelentette ki: azért fogadta el a jelölést, mert lehetőséget lát arra, hogy a testület „visszatérjen az európai alkotmánybíróságok közösségébe” – vagyis a nemzeti szuverenitás helyett a brüsszeli elvárásokhoz igazodó irányvonalat képvisel.
Aggályos előzmény: maga Sonnevend érvelt a bírák eltávolítása mellett
Nem mellékes körülmény, hogy Sonnevend Pál 2026. május 9-én, tehát röviddel a hatalomváltás után, a Verfassungsblog nemzetközi jogi portálon „Constitutional Repair!” (alkotmányos helyreállítás) címmel publikált írást. Ebben olyan megoldásokat vetett fel, amelyek kifejezetten a hivatalban lévő alkotmánybírák mandátumának idő előtti megszüntetését irányozták elő bizonyos körülmények között. Így fordulhatott elő a különös helyzet, hogy pontosan az a jogász foglalhatta el Hende Csaba székét, aki hónapokkal korábban maga érvelt az effajta beavatkozás legitimitása mellett.
Hende Csaba egyébként alkotmányjogi panasszal élt az őt eltávolító szabályozás miatt, ez azonban a Tisza Párt kétharmados többségét nem tartotta vissza a folytatástól.
A Mi Hazánk Mozgalom jelöltje, Schiffer András ügyvéd – az LMP egyik alapítója – a bizottsági szavazáson mindössze egyetlen szavazatot kapott, saját jelölő pártjától.
Kivonult a Fidesz és a KDNP
Az ülés hangulatát jól jellemzi, hogy a szavazás előtt Hankó Balázstól megvonták a szót – arra hivatkozva, hogy felszólalása nem minősül személyes érintettségnek. Ez volt az utolsó csepp: a Fidesz és a KDNP frakciója ezután kivonult az ülésteremből, és a nap végéig nem is tért vissza. Bóka János a távolmaradás okaként azt jelölte meg, hogy pártja elvi okokból nem kíván részt venni az alkotmánybíró-választási eljárásban, amelyet a jogállamiság látszatának fenntartására irányuló színjátéknak tekintenek.
A Tisza Párt képviselője, Jelencsik József ezzel szemben történelmi felhatalmazásról és a rendszerváltás óta legintenzívebb politikai időszakról beszélt, hozzátéve, hogy pártja sorra váltja valóra ígéreteit, köztük az Európai Ügyészséghez való csatlakozást is.
Bóka János: politikai koncepciós eljárás zajlik
A kivonulás után rögtönzött sajtótájékoztatót tartott a Fidesz-KDNP frakció. Bóka János szavai szerint „szégyen és gyalázat az, amivé ma a magyar országgyűlés lett”, és mindez bizonyíték arra, hogy a nemzeti-konzervatív közösséggel szemben politikai koncepciós eljárás zajlik – amiről a parlamentben szabadon beszélni sem lehetett. Rámutatott: miközben a párt tagjait időkorlát nélkül lehet bírálni és börtönnel fenyegetni, addig a személyükben érintettek megfosztattak a válaszadás jogától.
Bóka János bejelentette: kezdeményezik a házbizottság rendkívüli ülését. Emellett különösen súlyos fejleményként közölte, hogy az incidens idején az ügyészség megjelent a Fidesz-frakció szervereit tároló szerveremben, és lefoglalni szándékozik azokat.
Hankó Balázs: „Mind a négy gyermekem szemébe büszkén nézek”
A sajtótájékoztatón szólásra bocsátották Hankó Balázst is, akitől korábban az ülésteremben – szabályos, a házszabály szerinti személyes érintettségi felszólalás keretében – vonták meg a szót, miközben a Tisza képviselői tapssal fojtották belé a mondanivalóját.
Hankó szerint ez a magyar parlamentarizmus történetében az első eset, hogy egy képviselő nem élhetett a személyes megtámadtatás miatti válaszadás jogával – annak ellenére, hogy ezt minden korábbi ciklusban minden képviselő megtehette.
Hankó Balázs éles szavakkal fogalmazott: elmondása szerint hét munkatársát börtönözték be koholt vádak alapján, közülük ötük jelenleg is fogva tartják, letartóztatásukat a „bűnismétlés veszélyére” hivatkozva hosszabbították meg. Mint fogalmazott,
az egyik feljelentő pont az, aki 2024-ben azért mondott le, mert ő nem támogatta egy pedofil témájú bábszínházi produkció finanszírozását. Hankó szerint mindez azután történt, hogy áprilisban maga kezdeményezte a támogatások felülvizsgálatát – amit szerinte három hónapig szándékosan akadályoztak, majd egy hete indítottak csak újra, éppen a koncepciós eljárás felépítéséhez szükséges idő megteremtésére.
Hankó Balázs Magyar Pétert is idézte saját korábbi, 2024-es kijelentéseivel szemben, amikor az még azt hangoztatta, hogy senkit nem fog vádolni vagy lejáratni, és nem fogja megelőlegezni a hatóságok lépéseit. Ezzel szemben – állítása szerint – a Facebookján rendszeresen közli, kik ellen és milyen határidőn belül vár ügyészségi eljárást. Felszólalását azzal zárta:
„Mind a négy gyermekem szemébe büszkén nézek (…) Azért, mert az önkénnyel szállok szembe. Azért, mert a koncepciós eljárással szállok szembe. Azért, mert kiállok a szabadságért és az emberi méltóságért. Engem senki ne fenyegessen börtönnel. A kollégáimat meg engedjék ki a börtönből.”
Háttér: két és fél hónapja tart a hatalomátvétel
A fejlemény szorosan illeszkedik abba a folyamatba, amely április 12-e óta zajlik: a Tisza Párt kétharmados győzelme, majd Magyar Péter május 9-i eskütétele és a kormányzati hatalomátvétel május 13-tól nyomán az új többség sorra alakítja át az állami intézményrendszert – immár az Alkotmánybíróságot sem kímélve.
Itt tekinthető meg a Fidesz frakciójának a kivonulást követő rögtönzött sajtótájékoztatója:
