Brüsszel beélesítette a cenzúragépezetet: a Tisza Párt kampányát védi a baloldali hálózat
Március 18-án az Európai Bizottság aktiválta dezinformáció elleni gyorsreagálási rendszerét – de kik döntenek arról, mi számít dezinformációnak? Soros-közeli szervezetek, balliberális tényellenőrök és a Tisza Párthoz kötődő személyek. A mechanizmus nem elvont jogszabály: most, a választás előtt élesben fut, és április 19-ig – a szavazást követő egy hétig – marad érvényben.
Aktiválták a rendszert, de ki ellen?
Az Európai Bizottság március 16-án jelentette be, hogy aktiválja a dezinformáció elleni gyorsreagálási mechanizmust a magyar választási kampány idejére. Thomas Regnier szóvivő közölte: a rendszer célja, hogy a kampány alatt gyorsabban azonosítsák és kezeljék az online dezinformációs kampányokat, valamint a külföldi befolyásolási kísérleteket.
Amit Regnier nem mondott el részletesen: a mechanizmus a választások teljes időszaka alatt működik, és még egy hétig aktív marad a szavazás után is. Joggal merül fel a kérdés: ha már kihirdették az eredményt, miért kell tovább szűrni a tartalmakat?
A Mandiner részletes elemzése rámutat arra, ami a brüsszeli sajtóközleményekből nem derül ki egyértelműen: a rendszert nem semleges szakértők működtetik.
Kik döntik el, mi az „igazság”?
A kódexnek jelenleg 44 aláírója van – nagy techcégek, civil szervezetek és regionális tényellenőrző hálózatok. Ezek között olyan ismert balliberális szereplők találhatók, mint a Soros György által finanszírozott Reporters Without Borders, vagy a Globsec, amelynek tagja Orbán Anita, a Tisza Párt külügyminiszter-jelöltje. mandiner
Orbán Anita neve itt nem mellékes részlet. A Mandiner korábban részletesen feltárta, hogyan vezetett az útja Bajnaitól Soroson át Magyar Péterig. Most ugyanő egy olyan hálózat tagjaként határozhatja meg, mi számít „álhírnek” Magyarországon, amelynek eredményeként tartalmak tűnhetnek el a közösségi médiából.
Az EDMO magyar tagjai között ott találjuk a Political Capitalt, a Mérték Médiaelemző Műhelyt, az Idea Alapítványt és a Magyar Hangot, de a 444.hu által működtetett Lakmusz „tényellenőrző” oldal is részt vesz a projektben. mandiner Vagyis a „tényellenőrzés” egy jól körülhatárolható balliberális médiakörhöz tartozik.
A jogi kényszer: ha nem törölsz, fizetsz
Ez nem önkéntes együttműködés. A rendszer jogi alapját a DSA adja, és ha egy platform nem felel meg az elvárásoknak, akár a globális éves bevételének 6 százalékára rúgó bírságot is kaphat.
Az amerikai Képviselőház Igazságügyi Bizottsága idén februárban az EU intézkedéseit „külföldi cenzúrafenyegetésként” értékelte, és megállapította: az EU a választási beavatkozás és a dezinformáció elleni fellépés ürügyén valójában tagállami demokratikus folyamatokba avatkozik be, és fegyverként használja a DSA-t.
A Magyar Nemzet már korábban feltette a kérdést: külső szereplők, aktivista csoportok, liberális médiumok és úgynevezett tényellenőrök megjelölhetnek bizonyos Facebook- vagy YouTube-tartalmakat, amelyeket a közösségimédia-cégeknek le kell sorolniuk vagy korlátozniuk kell az elérésüket – és aki ezt nem teszi meg, pénzbüntetésre számíthat.
Washington is megszólalt
Nem csupán a magyar kormány látja így. Mario Nawfal, az X platform egyik vezető bloggere is felhívta rá a figyelmet: Brüsszel és a Meta alig néhány héttel a magyar választások előtt aktiválták a DSA-eszközöket, és a rendszer – tényellenőrökkel és civil szervezetekkel együttműködve – korlátozza az általa „vitatottnak” minősített tartalmakat. Nawfal szerint ez túlmutat a dezinformáción, és lehetővé teszi Brüsszel számára, hogy elhallgattassa az eltérő véleményeket.
Egy szűk kör kezében a nyilvánosság
A kép tehát összeáll: az ellenzéki médiakörök és a Soros-hálózathoz kötődő szervezetek valós időben szűrik és rangsorolják az információkat – miközben a Meta és más platformok a DSA-bírság réme alatt kénytelenek végrehajtani a törlési kéréseket.
Április 12-e nem csupán arról szól, hogy melyik párt kap több szavazatot. Arról is szól, hogy ezekben a döntő napokban ki határozza meg, mit olvashatnak a magyarok az interneten.
Szerző: Kónya Cecília
Kiemelt kép: Shutterstock.com
#Cenzúra #DSA #Brüsszel #TiszaPárt #OrbánAnita #SorosGyörgy #Tényellenőrzés #Lakmusz #EDMO #Meta #Választás2026 #NemzetiSzuverenitás #Dezinformáció #RapidResponseSystem #EurópáiBizottság #Beavatkozás #Sajtószabadság #NIF #NemzetiInternetFigyelő #Április12
Remélem, hogy hozzám hasonlóan a józan emberek már több, mint egy éve tisztában vannak mindennel, s nem a választások előtti utolsó héten tájékozódnak a politikai szituációról. Nagy a tét – ezt látjuk a Kormánnyal ellenséges erők nyílt színre lépésével. Ám ez csak még inkább fokozza az ellenérzésünket, a dühünket és a szabadság utáni vágyunkat:) Reményeim szerint a billegők is rájönnek arra, hova szavazzanak, ha békét, biztonságot és fejlődét akarnak!