Magyarország ultimátumot küldött a horvátoknak: az Európai Bizottság elé vinnék a kőolaj-zsarolást
Már nemcsak diplomáciai üzengetés, hanem nyílt konfliktus zajlik Budapest, Pozsony és Zágráb között. Miután a Barátság kőolajvezeték januári leállása miatt Magyarország és Szlovákia kénytelen az Adria-vezeték felé fordulni, a horvátok elérkezettnek látták az időt a nyerészkedésre és a politikai gáncsoskodásra.
A helyzet kritikus: január 27-e óta szünetel az orosz kőolajszállítás a Barátság vezetéken, így hazánk és Szlovákia számára az Adria-vezeték maradt az egyetlen érdemi alternatíva. A horvát fél azonban ahelyett, hogy szövetségesként segítene, két irányból is támadja a magyar ellátásbiztonságot.
A horvát zsarolás két arca
A háttérben zajló folyamatok egyértelműen a magyar és a szlovák fél ellehetetlenítését szolgálják:
Pofátlan árazás (Monopolhelyzettel való visszaélés): A horvát JANAF az európai átlagár többszörösét kéri el a szállításért. Ez nem piaci magatartás, hanem nyílt politikai és gazdasági nyerészkedés.
Bürokratikus gáncsoskodás: Bár az uniós szabályok lehetővé teszik a tengeri olaj beszállítását vészhelyzetben, a horvátok minden egyes szállítmányra külön engedélyeket követelnek, ami gyakorlatilag megfojtja a folyamatos pótlást.
A kapacitás-hazugság: Évek óta zajlik a vita arról, valójában mennyi olajat bír el az Adria-vezeték. Míg a horvátok évi 11-15 millió tonnáról beszélnek, a korábbi tesztelések és a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy soha nem vittek át rajta évi 2 millió tonnánál többet. A horvát „papírkapacitás” tehát köszönőviszonyban sincs a valósággal.
Brüsszeli közöny
Magyarország és Szlovákia közösen tervezi az Európai Bizottság elé vinni az ügyet, bár a brüsszeli testület eddigi reakciói nem sok jót ígérnek. Anna-Kaisa Itkonen szóvivő korábban cinikusan megjegyezte, hogy „nincs közvetlen veszély”, mert a magyaroknak van 90 napnyi tartalékuk. Brüsszel láthatóan nem siet megrendszabályozni Zágrábot, ami ismételten felveti a kettős mérce gyanúját.
A magyar válasz
Szijjártó Péter világossá tette: ha Horvátország nem hagy fel a piaci ár többszörösének követelésével és a bürokratikus akadályokkal, Magyarország kénytelen lesz keményebb válaszokat adni. A magyar fél számára tarthatatlan, hogy egy uniós tagállam a szomszédja szorult helyzetét használja ki extraprofit szerzésére.
Szerző: Bős Zoltán
Kiemelt képen: Andrej Plenković és Ursula von der Leyen /Fotó: Profimedia / Szerző: Nicolas Economou/NurPhoto/Shutte / Shutterstock Editorial / Profimedia
#AdriaVezeték #Mol #Horvátország #Zsarolás #Kőolaj #NIF
