Moszkva törli a tálibokat a terroristák listájáról
Moszkva le fogja venni a tálibokat a terrorszervezetek listájáról – közölte pénteken újságírókkal Zamir Kabulov, Oroszország afganisztáni elnöki megbízottja. A változtatást Alekszandr Bortnyikov, a terrorfenyegetések elleni küzdelemért felelős Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője is megerősítette.
Oroszország az első nemzetek között volt, amely kapcsolatot létesített a tálibokkal, miután azok 2021-ben átvették a hatalmat Afganisztánban. Oroszország azonban hivatalosan nem ismerte el a csoportot az ország kormányzó erejeként.
A csoport az amerikai csapatok viharos kivonulásának utolsó szakaszában vette át a hatalmat Kabulban, amely véget vetett Afganisztán 20 éves nyugati megszállásának. A Washington által támogatott Aszraf Ghani elnök kormánya elmenekült az országból, ahogyan sok olyan állampolgár is, aki segítette az amerikaiakat.
Májusban Kabulov úgy jellemezte a tálibokat, hogy „biztosan nem az ellenségeink”. A vezető diplomata pénteken újságíróknak nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz külügyminisztérium és az FSZB más kormányzati szervekkel együtt dolgozik azon, hogy hivatalossá tegyék a tálibok törlését a nemzeti terrorista listáról.
„Az orosz vezetés már meghozott egy alapvető döntést ebben a kérdésben” – mondta, hozzátéve, hogy minden jogi eljárást meg kell engedni. Ehhez „lelkiismeretes munkára lenne szükség a jogászok, a parlament és más állami szervek részéről” – mondta Kabulov. Reményét fejezte ki, hogy „a végleges döntést a közeljövőben bejelentik”.
Az FSZB vezetője pénteken azt mondta, hogy Moszkva véglegesíti a tálibok feketelistáról való levételét. Bortnyikov szerint a lépés megnyitná az utat a csoporttal való „pragmatikus együttműködés” előtt, beleértve a szervezett bűnözés és az Iszlám Állam (IS, korábban ISIS) regionális szárnya, az ISIS-K elleni küzdelmet.
Az ISIS-K idén több oroszországi támadásért vállalta a felelősséget, köztük egy Moszkva melletti zenei szórakozóhely márciusi megrohamozásáért (Crocus), amelynek 145 halálos áldozata volt.
Oroszország 2003-ban feketelistára tette a tálibokat. A hatóságok akkor azt állították, hogy a csoport kapcsolatban állt az észak-kaukázusi iszlamista lázadással, és felelős volt egy orosz polgári repülőgép eltérítéséért 1995-ben.
Moszkva hozzáállása a csoporthoz azután kezdett megváltozni, hogy a felkelők nagyrészt vereséget szenvedtek otthon. A változást tovább erősítette az IS felemelkedése a 2010-es évek közepén.
Vlagyimir Putyin elnök júliusban azt mondta, hogy a tálibok de facto irányítják Afganisztánt. „Ebben az értelemben a tálibok a mi szövetségeseink a terrorizmus elleni harcban” – jelentette ki Putyin, hozzátéve, hogy Moszkva »bizonyos jelzést« kapott arról, hogy a csoport kész az együttműködésre.
Szergej Lavrov külügyminiszter júniusban azt nyilatkozta, hogy Oroszország addig nem ismeri el a tálib kormányt, amíg az nem teljesít több feltételt, köztük a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni küzdelem iránti elkötelezettséget, valamint az „Afganisztánban élő valamennyi nemzet alapvető jogainak tiszteletben tartását”.
Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.
Kiemelt kép: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és a tálibok megbízott külügyminisztere, Amir Khan Muttaqi Moszkvában, 2024. október 4-én. © Sputnik / Kristina Kormilicina
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
