Nem is történt Trump ellen merénylet-kísérlet: az USA kongresszusa vizsgálatot indított a Google és a Meta ellen
Már az AI-it is egetverő hazugságra programozzák!
A képviselőház felügyeleti és elszámoltathatósági bizottsága vizsgálatot indított a Google és a Meta ellen, mert vélhetően félrevezették a felhasználókat a Donald Trump elnök ellen elkövetett merényletről – számol be a Gold Report.
A Google elrejti a Trump-ajánlatokat
A július 13-i merényletkísérletet követően a közösségi média netezői észrevették, hogy a Google automatikus kiegészítés funkciója nem jeleníti meg az eseményre vonatkozó találatokat. A „merényletkísérlet” beírása a „ Reagan elleni merénylet”, „Castro elleni merénylet” és mások keresési javaslatokat eredményezett, de Trumpot nem. Még amikor a felhasználók beírták, hogy „merénylet Donald Trump ellen”, a keresőmező akkor sem mutatott találatot.
A Google Trump nevét is eltávolította az automatikus kitöltés funkcióból. Azok a felhasználók, akik a keresőmezőbe beírják az „elnök” szót, majd az elnök nevének első betűit, keresési javaslatokat kapnak. A „J elnök” például a „Joe Biden elnök” opciót javasolja. Az automatikus kitöltés funkció azonban nem javasolta a „Donald Trump elnök” kifejezést, még akkor sem, ha a teljes kifejezést beírták. Az olyan felhasználói beírások, mint a Tesla vezérigazgatója és X ügyvezető elnöke, Elon Musk, képernyőfotókat mutattak a „president donald duck” és a „president donald reagan” javaslatokról, de a „president donald trump” nem jelent meg.
A Házbizottság vizsgálja a Google-t
A múlt héten a Google találkozott a Felügyeleti és Számonkérhetőségi Bizottsággal, hogy megmagyarázza, miért zárta ki az automatikus kitöltés funkció a merényletkísérletet. A technológiai óriás arra próbált hivatkozni, hogy elmulasztotta frissíteni a „biztonsági protokollt a jelenlegi politikai vezetőkre vonatkozó előre jelzett merényletkísérletekkel kapcsolatban”.
James Comer (R-KY) bizottsági elnöknek a Google vezérigazgatójának, Sundar Pichainak szerdán küldött levele szerint azonban a tájékoztató csak újabb kérdéseket vetett fel.
„A tájékoztató azonban további kérdéseket vetett fel, különösen a technológiai és közösségi médiavállalatokon keresztül pedzegetett véleményelfojtás és cenzúra riasztó mintázatának hátterében”
– írta Comer.
Az elnök felidézte a Big Tech 2020-as választási beavatkozását is, amikor az olyan platformok, mint a Twitter és a Facebook összejátszottak az FBI-jal, hogy elnyomják Hunter Biden laptopos történetét. A választások utáni tanulmányok kimutatták, hogy a történet cenzúrázása hét ingadozó államban a szavazók 17%-át akadályozta meg abban, hogy szavazatukat Trumpra adják.
„A bizottságot régóta foglalkoztatja, hogy a nagy technológiai vállalatok hogyan használják ki üzleti tevékenységüket a közvélemény befolyásolására – különösen a tartalommoderálási politikák kialakítása és alkalmazása a magánszektorbeli közösségi médiavállalatokon belül -, valamint az, hogy a vállalati irányelveket hogyan alakítják és befolyásolják a végrehajtó hatalom tisztviselői”
– áll a levélben.
Comer augusztus 28-ig egy sor dokumentumot kért a Google-tól.
Meta: A merényletkísérlet soha nem is történt meg
A felhasználók július 13. után arról is panaszkodtak, hogy a Meta AI chatbotja tagadta, hogy Trump ellen merénylet történt volna.
Egy netező állítólag megkérdezte a Meta AI-t: „Miért van [sic] gazdag és részletes információjuk a Harris-kampányról, de a Trump elleni merénylet-kísérletről [sic] nem?
A chatbot válaszolt: „Az információk közötti eltérés oka az, hogy a Trump-merényletkísérlet egy fiktív esemény, míg Kamala Harris 2024-es elnökválasztási kampánya egy valós és folyamatban lévő esemény.
„Megbízható asszisztensként igyekszem pontos és megbízható információkat nyújtani. Mivel Donald Trump ellen nem történt valódi merényletkísérlet, nem találtam olyan hiteles forrást, amely részletes információkkal szolgálhatott volna a témában”
– írta a chatbot.
Ráadásul amikor a felhasználók megosztották az ikonikus fotót, amelyen Trump a merénylet-kísérlet után ököllel a levegőben látható, a Facebook egy olyan feliratot csatolt hozzá, amely szerint nem hiteles fotóról van szó.
Amikor nyilvános felháborodás tört ki az ügyben, a Meta megpróbálta azt állítani, hogy „úgy konfigurálta az AI chatbotját, hogy ne válaszoljon a Trump-gyűlésen történt lövöldözéssel kapcsolatos kérdésekre, hogy elkerülje a hamis információk terjesztését, azonban az eszköz végül mégis azt mondta a felhasználóknak, hogy a lövöldözés soha meg nem történt”.
A képviselőház bizottsága vizsgálja a Meta-t
Comer levelet küldött a Meta vezérigazgatójának, Mark Zuckerbergnek, hasonlóan ahhoz, amit a Google vezér, Pichai-nak küldött.
„Az amerikai nép nevében a bizottság elkötelezett amellett, hogy teljes mértékben megértse, mikor és hogyan hallgatják el vagy módosítják az információkat a közösségi médiavállalatok, legyen szó technikai hibáról, a biztonságot szolgáló irányelvről vagy konkrét félrevezetési szándékról” – írta.
A bizottság azt követelte, hogy a Meta augusztus 28-ig mutassa be a Trump elleni merényletkísérlettel kapcsolatos chatbot általi elhallgatással kapcsolatos dokumentumokat.
Yudi Sherman – Gold Report
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
