Orbán Éva: Küzdelem más eszközökkel 1956-ban
A „Néma tüntetés”-t 1956.november 23-án 12-13 óráig hirdették meg
A megszállást követő legnagyobb egységes tiltakozás a forradalom és szabadságharc kitörésének hófordulójára tervezett „Néma tüntetés” volt. A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa kezdeményezésére a Központi Munkástanács a forradalom emlékére néma sztrájkot is hirdetett 23-án.
A szervezésben is résztvevő riportalanyaim így emlékeztek meg erről a történelmi pillanatról:
Nem provokálni akartunk, hanem az igazság erejével meggyőzni. Kerestük a harcnak azt a formáját, ami nem kívánt emberéletet.
Ilyen volt november 23-án a hófordulón a néma tüntetés, aminek az volt a lényege, hogy 12 órától senki nem tartózkodik a fővárosban az utcákon.
El tudják képzelni milyen félelmetes Budapest, amikor egyszerre megáll minden, a villamos, a busz?
Kihalt és néma lesz a város? (Részlet Obersovszky Gyulával készült interjúból)
…Egyik napról a másikra, hirtelen jött ez a gondolat. Vitatkoztunk érdemes-e, nem lesz-e nevetséges. Ki fog bemenni a kapu alá délben 12 és 13 óra között hétköznap?
Különböző röpcédulákat csináltunk és ragasztgattunk, hogy tartsunk ki, nem kell feladni a reményt…
A néma tüntetés lényege az volt, hogy szavazzunk Kádár mellett vagy ellen. A tiszti járőrök, akik erre felügyeltek, letépték a felhívásokat.
Ezért kézbe adtuk a röpcédulákat az árusoknak a Körúton. A Rákóczi úton mondtuk, hogy tüntetés lesz. Szavazzunk!
Emlékszem, esős sáros idő volt. Néztem az órát. Már 5 perc múlva 12 óra.
– Nem fognak szavazni? – kérdeztük.
– Dehogy nem – válaszolták, csak várjuk az időt.
12 órakor megszólaltak a templomok harangjai.
Még a rendőr is bement a kapu alá. Üres és néma volt az egész Körút.
A szovjet tankok viszont megindultak a Körúton, mert a rémisztő csendből azt hitték, hogy készül valami. Megrendezni sem lehetett volna jobban.
Harangszó, néptelen és kihalt város, melynek utcáin a megszálló páncélosok dübörögtek, megtörve a csöndet.
Döbbenetes és tragikus „kiáltás” volt november 23-án egy órán keresztül a néma főváros. (Részlet a Bogár Gyulával készült interjúból.)
Ezen a napon jelent meg Obersovszky Gyula szerkesztésében az „Élünk” című lap is.