Ukrajnában elvérzett a sajtószabadság: cenzúra uralja a tömegmédiát
Az ukrán újságírók 95 százaléka szerint hazája tömegmédiáját cenzúra uralja – számolt be a Tűzfalcsoport blog egy friss jelentésre hivatkozva. Mint írják, a háború kirobbanását követően rohamosan romlott a helyzet, ellenzéki médiumokat, békepárti televíziócsatornákat, weboldalakat tiltottak be, ezt követően pedig az ezekhez köthető ellenzéki pártokat, mozgalmakat.
A Democratic Initiatives Foundation által készített felmérés rámutat, hogy a megkérdezett újságírók 47 százaléka szerint a szólásszabadságot és az újságírói tevékenységet fenyegető legnagyobb veszély a hatóságok általi beavatkozás. A mostani mutatók még a 2019-es, szintén nem túl fényes számokat is alulmúlják – írja a Tűzfalcsoport.
A szólás- és sajtószabadság minden demokratikus társadalom alapja. Éppen ezért a szabad, független és plurális média előmozdításának, megőrzésének és védelmének egyetemes feladata létfontosságú a reziliens és egészséges demokráciák szempontjából
– áll a cikkben. Ezek a jogok háború idején különösen fontosak, ugyanis a hiteles, független tájékoztatás a civilek védelmét szolgálja. Éppen ezért annyira aggasztók a Democratic Initiatives Foundation által közölt számok. A fentiek mellett a megkérdezettek 26 százaléka van azon a véleményen, hogy a cenzúra nemcsak jelen van a kelet-európai országban, hanem már rendszerszintű jelenségnek is számít. A szólás- és információszabadsághoz való jog megsértésével összefüggésben, a résztvevők leggyakrabban a társadalmilag fontos információk hivatalos személyek általi megtagadását (51 százalék), az elkészített anyagok cenzúrázását vagy bizonyos információk közzétételének megtiltását (22 százalék) említették.
Emellett többen úgy gondolják, hogy a háború kirobbanását követően erősödött az öncenzúra jelensége is, melyhez hozzájárult az állás elvesztésétől való félelem, valamint az a tény, hogy az országban vannak olyan témák, melyekről nem lehet beszélni vagy írni.
Az eredmények korántsem meglepők. Az ukrán vezetés a háború első napjaiban – egységes tájékoztatási politika címén – egyesítette az ukrán tévéállomásokat, hogy így a nap 24 órájában egyetlen forrásból sugározzák a televíziós híreket. „A közvetítésnek a stratégiai kommunikáció egységes információs platformján kell történnie” – tette világossá Volodimir Zelenszkij 2022. március 19-i elnöki rendeletében. A döntést követően hamar világos lett, hogy a vélemények korlátozása a cél: átláthatatlan volt az átszervezés, bizonyos médiumok nem is kaptak lehetőséget a csatlakozásra.
Ihor Kulyas ukrán médiaszakértő például kifejtette, hogy „sok olyan társadalmilag fontos, ám a hatóságok számára kényelmetlen téma van, amelyek nem kapnak teret a United Newson”, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy az engedélyező hatóságok ellenőrzik a tartalmat.
Mint mondta, azok a szerkesztőségek, amelyek adásba kerülhetnek, nem akarnak szembemenni a központi hatalommal, így kerülik a számára kényelmetlen témákat és a lehető legjobban képviselik az álláspontját. Ezt a véleményt igazolják a Democratic Initiatives Foundation korábban már részletezett felmérésének mutatói is, hiszen az abban résztvevők 62 százaléka vélte úgy, hogy az egyesített hírtelevízió a központi cenzúra egyik formája, amelyet a megkérdezettek kétharmada szerint le kellene állítani.
Ezt követően Zelenszkij aláírta az új ukrán médiatörvényt, amely hatalmas nemzetközi és hazai felháborodást váltott ki. Ricardo Gutiérrez, az Európai Újságíró Szövetség főtitkára (European Federation of Journalists – EFJ) a törvényjavaslat megjelenésekor hangsúlyozta, hogy „az előirányzott kényszerszabályozás a kormány által teljesen ellenőrzött szabályozó kezében a legrosszabb tekintélyelvű rezsimekhez méltó. Vissza kell vonni. Egy államnak, amely ilyen rendelkezéseket alkalmazna, egyszerűen nincs helye az Európai Unióban.” Ezzel szemben az ukrán kormány hivatalos indoklása szerint a szabályozásra épp az európai uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges jogharmonizáció miatt volt szükség.
Ahogy arra a Tűzfalcsoport is rámutat, háborús helyzetben a szólásszabadság érzékeny terület, ugyanakkor az ukrán vezetés a sajtószabadság felszámolására tett lépéseit már jóval 2022. február 24-e előtt elkezdte. A már említett médiatörvényt például már 2019-ben elkezdték megalkotni, Zelenszkij első intézkedései közé tartozott.
A fentieket figyelembe véve felmerül a kérdés, hogy mennyire lesz elnéző a jogállamiságot, szólásszabadságot oly sokszor számonkérő Brüsszel Ukrajnával szemben, amikor a kelet-európai ország uniós csatlakozásáról lesz szó.
MN
Kiemelt képen: Volodimir Zelenszkij / Fotó: AFP
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
