50 éve döntötték meg Salvador Allende chilei népiegység-rendszerét

Szeptember 11-én ötven éve annak, hogy a CIA közreműködésével Chilében megdöntötték Salvador Allende elnök népi egységkormányát és közösségi társadalmi rendszerét – írja a Magyar Békekör.

A chilei nép 1970. szeptember 4-én választotta elnökké a szocialistákat, kommunistákat és más kisebb baloldali pártokat tömörítő Unidad Popular koalíció vezetőjét.

Allende kormánya fontos gazdasági reformokat, és népjóléti intézkedéseket hozott. A bérből, fizetésből, nyugdíjból élők javára módosított a javak elosztásán, és hozzányúlt a tulajdonviszonyokhoz. Állami kézbe vette a chilei export gerincét képező rézipart, agrárreformot hajtott végre, felosztotta és szövetkezeti tulajdonba adta a nagybirtok egy részét.

A Népi Egység arra törekedett, hogy csökkentse a dél-amerikai ország függőségét az amerikai monopóliumoktól, hiszen a réztermelés 80 százaléka amerikai konszernek tulajdona volt.

A chilei baloldal demokratikus választáson aratott sikere, és gazdasági-társadalmi intézkedései nagy hatást gyakoroltak a fejlődő világ minden olyan országára, mely szeretett volna megszabadulni az amerikai és más nyugati trösztök fennhatóságától. Legfőképpen a dél-amerikai népi, demokratikus mozgalmakat erjesztette. Bátorította a brazil földfoglaló közösségeket, a bázisközösségeket szervező népi egyházi áramlatokat, a latin-amerikai szakszervezeti és munkásmozgalmakat.

Az Egyesült Államok azonnal felismerte az amerikai érdekekre leselkedő veszélyt, Allende elnöki beiktatását is megpróbálta megakadályozni. Merényletet követtek el Allende ellen, de az akció nem járt sikerrel. Az amerikai nemzetbiztonsági tanács 1970. november 3-i ülésén Richard Nixon elnök utasította nemzetbiztonsági csapatát, hogy ássa alá a baloldali kormány hatalomgyakorlási képességét. Nixon veszélyesnek minősítette, hogy Allende konszolidálhatja hatalmát, és sikeressé válhat a világ szemében. Attól tartott, hogy a társadalmi érdekeket előtérbe állító chilei rendszer Dél-Amerika más országait is megfertőzi, sőt más földrészeken is kikezdi az amerikai érdekcsoportok kiváltságos helyzetét.

Csak Henry Kissinger, Nixon nemzetbiztonsági tanácsadója figyelmeztetett arra, hogy Amerika súlyos presztízsveszteséget szenvedhet, ha ellenségesen viselkedik Chile alkotmányos kormányával szemben. De Nixon a háttérhatalom akaratának tett eleget. Az Allende-kormány ténykedésének harmadik évében Washington úgy döntött, hogy nem tűri tovább a chilei népi egységkormány amerikai és nyugati érdekeket sértő lépéseit, és megdönti Allende hatalmát. Az amerikai szenátus felhatalmazta a CIA-t, hogy finanszírozzon chilei ellenzéki köröket, alapítványokat hozott létre a célra, Nixon pedig parancsot adott a CIA-nak, William Rogers külügyminiszternek és Melvin Laird védelmi miniszternek az Allende nevével fémjelzett rendszer megdöntésének előkészítésére.

Az addig leplezett destabilizálást kevésbé leplezett beavatkozás váltotta fel, szövetség jött létre a chilei ellenzék és az amerikai kormányszervek között. Megnyerték a kormány ellen a legnagyobb ellenzéki pártot, a kereszténydemokratákat, pedig ők 1970-ben alkotmányjogi kompromisszumot kötöttek a baloldallal, lehetővé téve Allende hatalomra jutását. Kihasználva a chilei belső problémákat, sztrájkokat, köztük fuvarozói sztrájkokat szítottak Allendéék ellen, megpróbálták megbénítani az országot, de csak részben jártak sikerrel. A nép védelmébe vette a kormányt. 1973. augusztusban, egy hónappal a puccs előtt, Santiagóban 700 ezren tüntettek Allende mellett.

Nixon utasítást adott a chilei baloldali hatalmi rendszer megdöntésére. A CIA szervezte puccsot a chilei fegyveres erőkkel hajtották végre Augusto Pinochet tábornok vezetésével 1973. szeptember 11-én.

A Moneda palota elfoglalásakor Salvador Allende saját kezűleg vetett véget életének. A chilei népi egységkormány megdöntését véres leszámolás követte a baloldallal, a demokrácia helyébe 17 évi fasiszta katonai diktatúra lépett.

Santiago de Chile, 2023. szeptember 11.

Kiadta: Magyar Békekör

Kiemelt képen: bombatámadás a Mondeda palota (elnöki palota) ellen 1973. szeptember 11-én 12 óra 5. perckor. / La Moneda, 1786 és 1812 között épült palota / Fotó: EFE ( Thot )