Zelenszkij: „Kár, hogy Ukrajnának nincs atomfegyvere”

Amint arról már korábban beszámoltunk, a Nyugat által támogatott ukrán katonai junta vezetője, Vlagyimir Zelenszkij egy 3 órás beszélgetést folytatott Lex Friedman podcast-készítővel, ahol arról is beszélt, hogy tárgyalna a tűzszünetről. Azonban az erről alkotott elképzelései messze nincsenek összhangban az Oroszország által meghirdetett célokkal, illetve lényegében a kompromisszumkészség legkisebb jelét sem mutatta.

Vlagyimir Zelenszkij ukrán államfő vasárnap Lex Fridman amerikai podcasterrel készített interjújában ismételten sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Kijev nem rendelkezik olyan nukleáris fegyverekkel, amelyekkel hatékonyan elrettenthetné Moszkvát.

A vasárnap nyilvánosságra hozott háromórás beszélgetés során Fridman azt mondta, az az „álma”, hogy az ukrán vezető, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump megválasztott amerikai elnök „összeül egy szobában és békét köt”.

Kérdése, hogy milyen biztonsági garanciák elégíthetik ki Ukrajnát és Oroszországot egyaránt, arra késztette Zelenszkijt, hogy hosszas eszmefuttatásba kezdjen arról, hogy a nyugati „partnerek” és a „biztonsági garanciavállalók” a elárulták Ukrajnát.

„Ukrajnának voltak biztonsági garanciái. A Budapesti Memorandum, a nukleáris fegyverek azok a biztonsági garanciák, amelyekkel Ukrajna rendelkezett. Ukrajnának voltak atomfegyverei. Nem akarom ezt jónak vagy rossznak minősíteni. Ma az a tény, hogy nincsenek, rossz állapot”

– jelentette ki Zelenszkij.

A Szovjetunió összeomlása után mintegy 1700 nukleáris robbanófej maradt Ukrajna területén. Bár ez a készlet technikailag Ukrajnát a világ harmadik legnagyobb atomhatalmává tette, maguk a fegyverek mindig is Oroszország operatív ellenőrzése alatt álltak. A jelenlegi kijevi kormány többször is azt állította, hogy Ukrajna az 1994-es budapesti memorandum értelmében lemondott „saját” nukleáris arzenáljáról, cserébe az Oroszországtól, az Egyesült Királyságtól és az Egyesült Államoktól kapott biztonsági garanciákért.

„A Budapesti Memorandum, a nukleáris fegyverek, ez volt a miénk. Ukrajna védelemre használta őket. Ez nem jelenti azt, hogy ha valaki megtámadott volna minket, akkor azokat mi is használtuk volna. De megvolt rá a lehetőségünk. Ezek voltak a biztonsági garanciáink”

– mondta Zelenszkij.

Az ukrán vezető a továbbiakban bírálta az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és más atomhatalmakat, amiért figyelmen kívül hagyták Kijev ismételt kéréseit, hogy védjék meg Ukrajna területi integritását és szuverenitását.

„Le se sz**ták” – mondta Zelenszkij oroszul, annak ellenére, hogy az interjú során aktívan kerülte az orosz nyelvet.

„Oroszország nem adott garanciákat, ahogy az összes többi garanciavállaló sem… Mindegyikük „sz@rt” erre az országra, ezekre az emberekre, ezekre a biztonsági garanciákra stb.”.

Zelenszkij többször vádolta Moszkvát a budapesti memorandum megsértésével, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy országa átadta atomfegyvereit. 2022 elején – mielőtt Oroszország megindította offenzíváját – kijelentette, hogy Kijevnek „minden joga megvan” a döntés visszavonására. Októberben kijelentette, hogy Ukrajna biztonságának szavatolására csak két lehetőség van: csatlakozni a NATO-hoz vagy atomfegyvereket beszerezni.

Oroszország azzal érvelt, hogy Ukrajnának eleve nem is voltak atomfegyverei, mivel a szovjet eszközök jogilag Moszkvához tartoztak. Orosz tisztviselők azt is többször kijelentették, hogy az 1994-es dokumentumot aláásta a NATO keleti terjeszkedése, amely Moszkva létfontosságú biztonsági érdekeit fenyegette, és hogy az USA volt az, amely a 2014-es kijevi Majdan puccs megszervezésével lábbal tiporta azt.

A vasárnap közzétett podcast bevezetőjében Fridman hosszasan magyarázta, hogy a háromórás beszélgetés miért ukrán, angol és orosz nyelven zajlik, és hogy a hallgatók tetszésük szerint válthatják a hangsávokat és a feliratokat.

„Beszélgetésünk akkor lesz a leghatékonyabb és leghatásosabb, ha oroszul beszélünk”

– mondta a podcaster nyitó kérdésében Fridman, amire Zelenszkij azt válaszolta, hogy

ő »tökéletesen« beszéli az oroszt, de nem fogja, »mert ez így van«.

„Azok az emberek, akik támadnak minket, oroszul beszélnek. Olyan embereket támadnak, akiknek csak nemrég mondták el, hogy ez valójában az oroszul beszélő emberek védelmében történt, és ezért nem tisztelem sem a mai Oroszország vezetőjét, sem a rendezőt, sem a népet. Én csak… ennyi”

– mondta.

Zelenszkij azzal érvelt, hogy már akkor is az ő nyelvükön szólt az oroszokhoz, amikor 2022-ben eszkalálódott a konfliktus, de „nem hallgattak rá”, és csak „a fegyverek nyelvén beszélnek”.

Annak ellenére, hogy Zelenszkij vonakodott oroszul beszélni, az interjú során többször váltott oda-vissza, hogy jobban kifejezze gondolatait, vagy éppen trágárságokat használjon. A „legdinamikusabb és legerőteljesebb beszélgetés közöttünk” érdekes módon mégis oroszul folyt, ismerte el Fridman.

Az ukrán állampolgárok többsége beszél vagy legalábbis ért oroszul, különösen az ország keleti részén. A 2014-es, az Egyesült Államok által támogatott kijevi puccs óta azonban a nyugat által támogatott és hatalomba helyezett új hatóságok eltörölték az orosz nyelvet mint hivatalos regionális nyelvet, és olyan politikát vezettek be, amely az orosz nyelv visszaszorítására irányul. 2019-ben az ukrán parlament törvényt fogadott el, amely előírja, hogy a közélet szinte minden területén, így az oktatásban, a szórakozásban, a politikában, az üzleti életben és a szolgáltatóiparban is kizárólag az ukrán nyelvet kötelező használni.

Az ukrán törvényhozók azóta általános tilalmat rendeltek el az orosz nyelvű művészeti alkotásokra, koncertekre és előadásokra, valamint filmekre, könyvekre és dalokra. Az orosz nyelv iskolai és egyetemi tanulását is betiltották.

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Zelenszkij Lev Fridman podcastjában/ Fotó: © YouTube / Lex Fridman