Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna egy fityinget sem fog fizetni Trumpnak
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda délután közölte: nem írja alá az amerikaiakkal kötendő és az ukrajnai ritkaföldfémeket érintő megállapodást, ha azok nem adnak kellő biztonsági garanciákat Ukrajnának. Eközben azt is állította: ha meg is kötik az alkut, Ukrajna akkor sem fog visszafizetni Trump kormányának semmit azok után a katonai segélyek után, amelyeket Washingtontól kapott az elmúlt években.
A külföldi sajtóban a minap látott napvilágot több értesülés, amelyek szerint Ukrajna és az Egyesült Államok közt megállapodás született az ásványkincsekről. Most azonban úgy tűnik, hogy mégsem ennyire egyszerű a helyzet.
A BBC szerint ugyanis Volodimir Zelenszkij egy szerda délutáni sajtótájékoztatón közölte: azt reméli, hogy az amerikaiakkal kötendő ásványkincs-megállapodás „további megállapodásokhoz vezethet” a jövőben,
de hozzátette: még nem állapodtak meg azokról a biztonsági garanciákról, amelyeket az Egyesült Államok nyújtana az ukrajnai ritkaföldfémekről származó haszonért cserébe.
Zelenszkij azt mondta, hogy a megállapodást inkább egy „keretszerződés” lenne, és utalt arra, hogy létrehoznának egy közös befektetési alapot, amelybe Ukrajna természeti erőforrásokból származó bevételeinek 50 százalékát fizetnék be (de ezen a ponton a BBC szerint megjegyezte azt is, hogy „túl korai lenne a pénzről beszélni”).
Hozzátette: csapata nyomást gyakorolt az amerikaiakra azért, hogy egy, a biztonsági garanciák támogatására vonatkozó kitételt is foglaljanak bele a szerződésbe – bár elmondása szerint még semmiféle konkrétumról nem született döntés e téren. „Szerettem volna egy mondatot az Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciákról, és fontos, hogy ez benne legyen” – tette hozzá.
Zelenszkij leszögezte: egy fityinget sem fizetnek vissza az utóbbi évek katonai segélyei után
Az államfő ezt követően tért ki Donald Trump nemrég bejelentett követelésére. Az Egyesült Államok elnöke előzőleg közölte: Ukrajnának vissza kell fizetnie az Egyesült Államok által az utóbbi években nyújtott, sok milliárd dollár értékű katonai segélyt.
Az ukrán elnök erre most azt mondta:
a ritkaföldfémeket érintő megállapodás értelmében Ukrajna még csak „10 centet” sem fog visszafizetni az Egyesült Államoknak.
Zelenszkij hozzátett: ha pénteken ellátogat a Fehér Házba, akkor „nagyon nyíltan” meg fogja kérdezni Trumpot, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja-e Ukrajnát, avagy sem.
A BBC megkérdezte Zelenszkijt, hogy kilépne-e a megállapodásból, ha Trump nem nyújtaná a kívánt biztonsági garanciákat, amire azt válaszolta: „Szeretném megtalálni a NATO-hoz vezető utat, vagy valami hasonlót. Ha nem kapunk biztonsági garanciákat, nem lesz tűzszünet, semmi sem fog működni, semmi”.
A sajtótájékoztató későbbi részén viszont Zelenszkij már úgy fogalmazott: számára a fő kérdés az, hogy az Egyesült Államok folytassa Ukrajna segélyezését, és ebből a szempontból tekinti csak egy keretmegállapodásnak, „csak a kezdetnek” az ásványkincsekről szóló alkut. „A siker a Trump elnökkel folytatott beszélgetésünkön fog múlni” – jegyezte meg, miközben arra is utalt, hogy nemcsak a mostani, hanem az összes jövőbeli kétoldalú megállapodás esetén el fogják várni, hogy biztonsági garanciák kapcsolódjanak hozzájuk.
Az ukrán kormányfő is megszólalt – egy ponton kicsit mást mondott, mint Zelenszkij
Kijev nem írja alá a megállapodást ásványkincseiről az Egyesült Államokkal anélkül, hogy azt összekötnék az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákkal – jelentette ki Denisz Smihal ukrán kormányfő egy szerdai tévéműsorban az MTI szerint nem sokkal Zelenszkij nyilatkozata után.
Az ukrán kormányfő azonban – Zelenszkijjel ellentétben – azt mondta, hogy:
a megállapodástervezetben most már van egy olyan pont, amelyben szóba kerülnek a biztonsági garanciák is.
Kifejtette, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok elkészítette a gazdasági együttműködésről szóló megállapodás tervezetét, és ez egy előzetes megállapodást tartalmaz, miszerint a jövőben létrehoznak egy olyan befektetési alapot, amely Ukrajna helyreállítását fogja elősegíteni. „A 10. pont azt mondja ki, hogy ez és az alapról szóló megállapodás szerves elemei a két- és többoldalú megállapodások architektúrájának, amelyek konkrét lépéseket tartalmaznak a tartós béke megteremtésére és a gazdaságilag biztonságos fenntarthatóságának megerősítésére” – tette hozzá Smihal az MTI tudósítása szerint.
Az ukrán miniszterelnök közölte, hogy a kormány szerdai ülésén vitatják meg az Egyesült Államokkal aláírandó megállapodás tartalmát. „Semmilyen megállapodás aláírását nem vesszük fontolóra biztonsági garanciák nélkül. Sem Ukrajna elnöke, sem Ukrajna kormánya nem fogja a megállapodást és annak aláírását az Ukrajnára vonatkozó biztonsági garanciáktól elkülönítve figyelembe venni” – hangsúlyozta Smihal.
Eközben több ukrán laphoz is eljutott a „végleges” tervezet szövege – ez áll benne
A fenti fejleményekkel egy időben több ukrán lap – köztük a Jevropejszka Pravda és a The Kyiv Independent – is közölte, hogy birtokukba került az egyezség tervezetének véglegesnek szánt változata, és publikálták is a teljes szöveget.
Ezzel kapcsolatban rögtön szembetűnő, hogy miközben a hazai és külföldi sajtóban gyakran „ásványkincs-megállapodásként” emlegetik az alkut, az egyezség címe az lett:
„Kétoldalú megállapodás az Újjáépítési Befektetési Alap feltételeinek megállapításáról.”
Az egyezség preambulumában szó esik arról, hogy az Egyesült Államok az invázió 2022-es kezdete óta jelentős katonai támogatást nyújtott Ukrajnának, és hogy a szerződő felek „tartós békét kívánnak Ukrajnában, valamint tartós partnerséget a két nép és kormány között”. De írtak benne arról is, hogy Ukrajna a 90-es években „a világ harmadik legnagyobb nukleáris fegyverarzenáljáról való önkéntes lemondással” jelentős lépést tett „a nemzetközi béke és biztonság megerősítéséhez”. Valamint leszögezték: mindkét fél biztosítani kívánja, hogy „azok az államok és más személyek, amelyek a konfliktus során Ukrajnával szemben ellenségesen viselkedtek, ne szerezzenek hasznot Ukrajna tartós békét követő újjáépítéséből.”
Ezt követően valamelyest részletezték az alap működési feltételeit. A tervezet második pontjában térnek ki arra, hogy az Újjáépítési Befektetési Alap azokból a bevételekből fog működni, amelyek a „közvetlenül vagy közvetett módon” az ukrán kormány tulajdonában lévő, „releváns” természeti erőforrások értékesítéséből származnak. A harmadik pontban pedig kimondják azt, hogy az alapba befizetett hozzájárulásokat legalább évente újra befektetik Ukrajnában Ukrajna biztonságának, védelmének és jólétének előmozdítása érdekében – de hogy pontosan milyen formában, azt már csak egy későbbi megállapodásban fogják meghatározni. Leszögezték azt is, hogy az Egyesült Államok kormánya „hosszú távú pénzügyi elkötelezettséget vállal a stabil és gazdaságilag virágzó Ukrajna fejlődése mellett”.
A megállapodás tizedik pontjában – amelyre Denisz Smihal is felhívta a figyelmet – konkrétan arról esik szó, hogy a megállapodás, és az Újjáépítési Befektetési Alapról születendő későbbi megegyezés további alkuk, konkrétan „két- és többoldalú megállapodások struktúrájának szerves részét” fogja képezni, valamint „azoknak a konkrét lépéseknek, amelyeket a tartós béke megteremtése és a gazdasági biztonsági ellenálló képességének megerősítése érdekében tesznek”. Mindehhez annyit tettek még hozzá:
„Az Amerikai Egyesült Államok kormánya támogatja Ukrajna erőfeszítéseit a tartós béke megteremtéséhez szükséges biztonsági garanciák megszerzésében. A résztvevők törekedni fognak arra, hogy meghatározzák a kölcsönös befektetések védelméhez szükséges lépéseket, az alapmegállapodásban meghatározottak szerint.”
A tizedik pont után pedig már csak egy utolsó pont van, ami arról szól, hogy a felek vállalják, hogy tartják magukat az előzőleg írtakhoz, és megkezdik annak a későbbi megállapodásnak a kidolgozását, amelyet pár bekezdéssel fentebb említettünk (és még lentebb is fogunk).
Összegzés: ebben valójában semmi kézzelfogható nincs, sem amerikai, sem ukrán részről
Mindezek után válik érthetővé az, hogy az ukrán elnök és az ukrán miniszterelnök miért úgy kommunikálhattak, ahogy: a tervezet szövegében (ha és amennyiben elfogadjuk, hogy tényleg ez lesz a végleges változat) mindössze elvi kötelezettségvállalások vannak rögzítve, nagyon kevés benne a konkrétum.
A fentiek alapján az Egyesült Államok ebben a megállapodásban semmilyen konkrét vállalást nem tesz Ukrajna biztonságpolitikájával kapcsolatban – miközben Ukrajna is pusztán annyiba mehet bele egyelőre, hogy létrehoznak egy közös amerikai–ukrán befektetési alapot, amelyből Ukrajna újjáépítését kell majd finanszírozni. De ezzel az egyezséggel önmagában még semmilyen természeti erőforrást/abból származó jövedelmet nem adnak át az amerikaiaknak, és az sem igazán látszik még a szövegből, hogy ez az egész anyagilag milyen formában hozhat majd anyagi hasznot Trump kormányának (ukrán sajtóinformációk szerint a korábbi változatokban még szerepelt volna az az 500 milliárd dollár is, amelyet Donald Trump követelt a katonai segélyekért cserébe, de ezt azóta ejtették. Emellett a korábbi verziók szerint állítólag a befektetési alap is 100 százalékosan amerikai ellenőrzés alatt működött volna, miközben a mostani megállapodás szerint Ukrajna és az Egyesült Államok közösen irányíthatják azt és dönthetnek a működéséről).
A Jevropejszka Pravda szintén felhívta a figyelmet több fontos dologra az egyezséggel kapcsolatban. Mint írták:
- A dokumentumot olyan formában fogalmazták át, hogy nem lesz szükség az ukrán parlament általi ratifikálására (Zelenszkij ugyanis korábban arra hivatkozott: nincs felhatalmazása arra, hogy egyoldalúan, a parlament beleegyezése nélkül jóváhagyja az alkut).
- A lap szintén azt írta: Ukrajna legfőbb jogi kötelezettsége az alku értelmében annyi lesz, hogy megkezdje a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal arról a részletesebb megállapodásról, amely az Újjáépítési Befektetési Alap tevékenységét szabályozza majd.
- Az ukrán tárgyalócsoportnak állításuk szerint az elmúlt napokban sikerült jelentős változtatnia a dokumentum hangvételén a korábbi amerikai javaslatokhoz képest, és a jelenlegi változat sokkal kedvezőbb az eddigieknél Ukrajnának.
- A lap végül megjegyezte: forrásaik szerint potenciálisan kisebb változtatásokra még lesz lehetőség a szövegben (ez különösen az aláírók nevének cseréére: a tervezetnél ugyanis még Scott Bessent amerikai, valamint Julija Szvidorenko ukrán pénzügyminiszter nevei szerepelnek a szignóknál. Ezt valószínűleg fel fogják cserélni a két elnök nevére), de a főbb rendelkezések már nem fognak módosulni.
A The Kyiv Independent pedig azt tette hozzá, hogy a fenti egyezséget rögtön követheti majd az Újjáépítési Befektetési Alapról szóló megállapodás, amely részletesebben meghatározza annak működési feltételeit (egy ilyen kitétel valóban szerepel is a tervezet szövegében). Itt azonban jön egy újabb csavar: a lap szerint ugyanis az utóbbi megállapodást már ratifikálnia kell majd az ukrán parlamentnek is – amire viszont semmi garancia nincs, hogy egyhamar meg is történik. Erre egyébként Zelenszkij is felhívta a figyelmet utóbb, a már említett sajtótájékoztató későbbi részében.
Az igazán érdekes kérdés tehát az lesz, hogy az ezt követő megállapodásban mit fognak rögzíteni – ez esetleg már pénteken kiderülhet, amikor az ukrán elnök találkozik Donald Trumppal. Az előzményeket is figyelembe véve azonban nincs kizárva, hogy itt még folytatódni fog a diplomáciai csörte az ukrán és amerikai vezetés közt.
hirado.hu
Kiemelt kép: thepeoplesvoice.tv