KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZƐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MưKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Kiemelt kép: thepeoplesvoice.tv

Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna egy fityinget sem fog fizetni Trumpnak

Volodimir Zelenszkij ukrĂĄn elnök szerda dĂ©lutĂĄn közölte: nem Ă­rja alĂĄ az amerikaiakkal kötendƑ Ă©s az ukrajnai ritkaföldfĂ©meket Ă©rintƑ megĂĄllapodĂĄst, ha azok nem adnak kellƑ biztonsĂĄgi garanciĂĄkat UkrajnĂĄnak. Eközben azt is ĂĄllĂ­totta: ha meg is kötik az alkut, Ukrajna akkor sem fog visszafizetni Trump kormĂĄnyĂĄnak semmit azok utĂĄn a katonai segĂ©lyek utĂĄn, amelyeket WashingtontĂłl kapott az elmĂșlt Ă©vekben.

Mindez nem sokkal azutĂĄn törtĂ©nt, hogy kedd este körvonalazĂłdott az alku napon belĂŒl törtĂ©nƑ nyĂ©lbe ĂŒtĂ©se.  Zelenszkijen kĂ­vĂŒl Denisz Smihal ukrĂĄn miniszterelnök is ugyanerrƑl beszĂ©lt egy sajtĂłtĂĄjĂ©koztatĂłn – bĂĄr Ƒ azt emelte ki, hogy a szerzƑdĂ©s mostani tervezetĂ©ben mĂĄr esik szĂł a biztonsĂĄgi garanciĂĄkrĂłl is. Az ukrĂĄn sajtĂłban pedig ezzel pĂĄrhuzamosan ki is szivĂĄrgott a megĂĄllapodĂĄsi tervezett „vĂ©gleges” verziĂłjĂĄnak teljes szövege, amelyet szintĂ©n ismertetĂŒnk.

A kĂŒlföldi sajtĂłban a minap lĂĄtott napvilĂĄgot több Ă©rtesĂŒlĂ©s, amelyek szerint Ukrajna Ă©s az EgyesĂŒlt Államok közt megĂĄllapodĂĄs szĂŒletett az ĂĄsvĂĄnykincsekrƑl. Most azonban Ășgy tƱnik, hogy mĂ©gsem ennyire egyszerƱ a helyzet.

A BBC szerint ugyanis Volodimir Zelenszkij egy szerda dĂ©lutĂĄni sajtĂłtĂĄjĂ©koztatĂłn közölte: azt remĂ©li, hogy az amerikaiakkal kötendƑ ĂĄsvĂĄnykincs-megĂĄllapodĂĄs „tovĂĄbbi megĂĄllapodĂĄsokhoz vezethet” a jövƑben,

de hozzĂĄtette: mĂ©g nem ĂĄllapodtak meg azokrĂłl a biztonsĂĄgi garanciĂĄkrĂłl, amelyeket az EgyesĂŒlt Államok nyĂșjtana az ukrajnai ritkaföldfĂ©mekrƑl szĂĄrmazĂł haszonĂ©rt cserĂ©be.

Zelenszkij azt mondta, hogy a megĂĄllapodĂĄst inkĂĄbb egy „keretszerzƑdĂ©s” lenne, Ă©s utalt arra, hogy lĂ©trehoznĂĄnak egy közös befektetĂ©si alapot, amelybe Ukrajna termĂ©szeti erƑforrĂĄsokbĂłl szĂĄrmazĂł bevĂ©teleinek 50 szĂĄzalĂ©kĂĄt fizetnĂ©k be (de ezen a ponton a BBC szerint megjegyezte azt is, hogy „tĂșl korai lenne a pĂ©nzrƑl beszĂ©lni”).

HozzĂĄtette: csapata nyomĂĄst gyakorolt az amerikaiakra azĂ©rt, hogy egy, a biztonsĂĄgi garanciĂĄk tĂĄmogatĂĄsĂĄra vonatkozĂł kitĂ©telt is foglaljanak bele a szerzƑdĂ©sbe – bĂĄr elmondĂĄsa szerint mĂ©g semmifĂ©le konkrĂ©tumrĂłl nem szĂŒletett döntĂ©s e tĂ©ren.  „Szerettem volna egy mondatot az UkrajnĂĄnak nyĂșjtott biztonsĂĄgi garanciĂĄkrĂłl, Ă©s fontos, hogy ez benne legyen” – tette hozzĂĄ.

Zelenszkij leszögezte: egy fityinget sem fizetnek vissza az utóbbi évek katonai segélyei utån

Az ĂĄllamfƑ ezt követƑen tĂ©rt ki Donald Trump nemrĂ©g bejelentett követelĂ©sĂ©re. Az EgyesĂŒlt Államok elnöke elƑzƑleg közölte: UkrajnĂĄnak vissza kell fizetnie az EgyesĂŒlt Államok ĂĄltal az utĂłbbi Ă©vekben nyĂșjtott, sok milliĂĄrd dollĂĄr Ă©rtĂ©kƱ katonai segĂ©lyt.

Az ukrån elnök erre most azt mondta:

a ritkaföldfĂ©meket Ă©rintƑ megĂĄllapodĂĄs Ă©rtelmĂ©ben Ukrajna mĂ©g csak „10 centet” sem fog visszafizetni az EgyesĂŒlt Államoknak.

Zelenszkij hozzĂĄtett: ha pĂ©nteken ellĂĄtogat a FehĂ©r HĂĄzba, akkor „nagyon nyĂ­ltan” meg fogja kĂ©rdezni Trumpot, hogy az EgyesĂŒlt Államok tovĂĄbbra is tĂĄmogatja-e UkrajnĂĄt, avagy sem.

A BBC megkĂ©rdezte Zelenszkijt, hogy kilĂ©pne-e a megĂĄllapodĂĄsbĂłl, ha Trump nem nyĂșjtanĂĄ a kĂ­vĂĄnt biztonsĂĄgi garanciĂĄkat, amire azt vĂĄlaszolta: „SzeretnĂ©m megtalĂĄlni a NATO-hoz vezetƑ utat, vagy valami hasonlĂłt. Ha nem kapunk biztonsĂĄgi garanciĂĄkat, nem lesz tƱzszĂŒnet, semmi sem fog mƱködni, semmi”.

A sajtĂłtĂĄjĂ©koztatĂł kĂ©sƑbbi rĂ©szĂ©n viszont Zelenszkij mĂĄr Ășgy fogalmazott: szĂĄmĂĄra a fƑ kĂ©rdĂ©s az, hogy az EgyesĂŒlt Államok folytassa Ukrajna segĂ©lyezĂ©sĂ©t, Ă©s ebbƑl a szempontbĂłl tekinti csak egy keretmegĂĄllapodĂĄsnak, „csak a kezdetnek” az ĂĄsvĂĄnykincsekrƑl szĂłlĂł alkut. „A siker a Trump elnökkel folytatott beszĂ©lgetĂ©sĂŒnkön fog mĂșlni” – jegyezte meg, miközben arra is utalt, hogy nemcsak a mostani, hanem az összes jövƑbeli kĂ©toldalĂș megĂĄllapodĂĄs esetĂ©n el fogjĂĄk vĂĄrni, hogy biztonsĂĄgi garanciĂĄk kapcsolĂłdjanak hozzĂĄjuk.

Ez is Ă©rdekelheti:  44-szeresĂ©re nƑtt 2022 Ăłta az ukrĂĄn fegyveres erƑkbƑl törtĂ©nt dezertĂĄlĂĄs arĂĄnya

Az ukrán kormányfƑ is megszólalt – egy ponton kicsit mást mondott, mint Zelenszkij

Kijev nem Ă­rja alĂĄ a megĂĄllapodĂĄst ĂĄsvĂĄnykincseirƑl az EgyesĂŒlt Államokkal anĂ©lkĂŒl, hogy azt összekötnĂ©k az UkrajnĂĄnak nyĂșjtandĂł biztonsĂĄgi garanciĂĄkkal – jelentette ki Denisz Smihal ukrĂĄn kormĂĄnyfƑ egy szerdai tĂ©vĂ©mƱsorban az MTI szerint nem sokkal Zelenszkij nyilatkozata utĂĄn.

Az ukrĂĄn kormĂĄnyfƑ azonban – Zelenszkijjel ellentĂ©tben – azt mondta, hogy:

a megĂĄllapodĂĄstervezetben most mĂĄr van egy olyan pont, amelyben szĂłba kerĂŒlnek a biztonsĂĄgi garanciĂĄk is.

Kifejtette, hogy Ukrajna Ă©s az EgyesĂŒlt Államok elkĂ©szĂ­tette a gazdasĂĄgi egyĂŒttmƱködĂ©srƑl szĂłlĂł megĂĄllapodĂĄs tervezetĂ©t, Ă©s ez egy elƑzetes megĂĄllapodĂĄst tartalmaz, miszerint a jövƑben lĂ©trehoznak egy olyan befektetĂ©si alapot, amely Ukrajna helyreĂĄllĂ­tĂĄsĂĄt fogja elƑsegĂ­teni. „A 10. pont azt mondja ki, hogy ez Ă©s az alaprĂłl szĂłlĂł megĂĄllapodĂĄs szerves elemei a kĂ©t- Ă©s többoldalĂș megĂĄllapodĂĄsok architektĂșrĂĄjĂĄnak, amelyek konkrĂ©t lĂ©pĂ©seket tartalmaznak a tartĂłs bĂ©ke megteremtĂ©sĂ©re Ă©s a gazdasĂĄgilag biztonsĂĄgos fenntarthatĂłsĂĄgĂĄnak megerƑsĂ­tĂ©sĂ©re” – tette hozzĂĄ Smihal az MTI tudĂłsĂ­tĂĄsa szerint.

Az ukrĂĄn miniszterelnök közölte, hogy a kormĂĄny szerdai ĂŒlĂ©sĂ©n vitatjĂĄk meg az EgyesĂŒlt Államokkal alĂĄĂ­randĂł megĂĄllapodĂĄs tartalmĂĄt. „Semmilyen megĂĄllapodĂĄs alĂĄĂ­rĂĄsĂĄt nem vesszĂŒk fontolĂłra biztonsĂĄgi garanciĂĄk nĂ©lkĂŒl. Sem Ukrajna elnöke, sem Ukrajna kormĂĄnya nem fogja a megĂĄllapodĂĄst Ă©s annak alĂĄĂ­rĂĄsĂĄt az UkrajnĂĄra vonatkozĂł biztonsĂĄgi garanciĂĄktĂłl elkĂŒlönĂ­tve figyelembe venni” – hangsĂșlyozta Smihal.

Eközben több ukrĂĄn laphoz is eljutott a „vĂ©gleges” tervezet szövege – ez ĂĄll benne

A fenti fejlemĂ©nyekkel egy idƑben több ukrĂĄn lap – köztĂŒk a Jevropejszka Pravda Ă©s a The Kyiv Independent – is közölte, hogy birtokukba kerĂŒlt az egyezsĂ©g tervezetĂ©nek vĂ©glegesnek szĂĄnt vĂĄltozata, Ă©s publikĂĄltĂĄk is a teljes szöveget.

Ezzel kapcsolatban rögtön szembetƱnƑ, hogy miközben a hazai Ă©s kĂŒlföldi sajtĂłban gyakran „ásvĂĄnykincs-megĂĄllapodĂĄskĂ©nt” emlegetik az alkut, az egyezsĂ©g cĂ­me az lett:

„KĂ©toldalĂș megĂĄllapodĂĄs az ÚjjĂĄĂ©pĂ­tĂ©si BefektetĂ©si Alap feltĂ©teleinek megĂĄllapĂ­tĂĄsĂĄrĂłl.”

Az egyezsĂ©g preambulumĂĄban szĂł esik arrĂłl, hogy az EgyesĂŒlt Államok az invĂĄziĂł 2022-es kezdete Ăłta jelentƑs katonai tĂĄmogatĂĄst nyĂșjtott UkrajnĂĄnak, Ă©s hogy a szerzƑdƑ felek „tartĂłs bĂ©kĂ©t kĂ­vĂĄnnak UkrajnĂĄban, valamint tartĂłs partnersĂ©get a kĂ©t nĂ©p Ă©s kormĂĄny között”. De Ă­rtak benne arrĂłl is, hogy Ukrajna a 90-es Ă©vekben „a vilĂĄg harmadik legnagyobb nukleĂĄris fegyverarzenĂĄljĂĄrĂłl valĂł önkĂ©ntes lemondĂĄssal” jelentƑs lĂ©pĂ©st tett „a nemzetközi bĂ©ke Ă©s biztonsĂĄg megerƑsĂ­tĂ©sĂ©hez”. Valamint leszögeztĂ©k: mindkĂ©t fĂ©l biztosĂ­tani kĂ­vĂĄnja, hogy „azok az ĂĄllamok Ă©s mĂĄs szemĂ©lyek, amelyek a konfliktus sorĂĄn UkrajnĂĄval szemben ellensĂ©gesen viselkedtek, ne szerezzenek hasznot Ukrajna tartĂłs bĂ©kĂ©t követƑ ĂșjjĂĄĂ©pĂ­tĂ©sĂ©bƑl.”

Ezt követƑen valamelyest rĂ©szleteztĂ©k az alap mƱködĂ©si feltĂ©teleit. A tervezet mĂĄsodik pontjĂĄban tĂ©rnek ki arra, hogy az ÚjjĂĄĂ©pĂ­tĂ©si BefektetĂ©si Alap azokbĂłl a bevĂ©telekbƑl fog mƱködni, amelyek a „közvetlenĂŒl vagy közvetett mĂłdon” az ukrĂĄn kormĂĄny tulajdonĂĄban lĂ©vƑ, „relevĂĄns” termĂ©szeti erƑforrĂĄsok Ă©rtĂ©kesĂ­tĂ©sĂ©bƑl szĂĄrmaznak.  A harmadik pontban pedig kimondjĂĄk azt, hogy az alapba befizetett hozzĂĄjĂĄrulĂĄsokat legalĂĄbb Ă©vente Ășjra befektetik UkrajnĂĄban Ukrajna biztonsĂĄgĂĄnak, vĂ©delmĂ©nek Ă©s jĂłlĂ©tĂ©nek elƑmozdĂ­tĂĄsa Ă©rdekĂ©ben – de hogy pontosan milyen formĂĄban, azt mĂĄr csak egy kĂ©sƑbbi megĂĄllapodĂĄsban fogjĂĄk meghatĂĄrozni.  LeszögeztĂ©k azt is, hogy az EgyesĂŒlt Államok kormĂĄnya „hosszĂș tĂĄvĂș pĂ©nzĂŒgyi elkötelezettsĂ©get vĂĄllal a stabil Ă©s gazdasĂĄgilag virĂĄgzĂł Ukrajna fejlƑdĂ©se mellett”.

A megĂĄllapodĂĄs tizedik pontjĂĄban – amelyre Denisz Smihal is felhĂ­vta a figyelmet – konkrĂ©tan arrĂłl esik szĂł, hogy a megĂĄllapodĂĄs, Ă©s az ÚjjĂĄĂ©pĂ­tĂ©si BefektetĂ©si AlaprĂłl szĂŒletendƑ kĂ©sƑbbi megegyezĂ©s tovĂĄbbi alkuk, konkrĂ©tan „kĂ©t- Ă©s többoldalĂș megĂĄllapodĂĄsok struktĂșrĂĄjĂĄnak szerves rĂ©szĂ©t” fogja kĂ©pezni, valamint „azoknak a konkrĂ©t lĂ©pĂ©seknek, amelyeket a tartĂłs bĂ©ke megteremtĂ©se Ă©s a gazdasĂĄgi biztonsĂĄgi ellenĂĄllĂł kĂ©pessĂ©gĂ©nek megerƑsĂ­tĂ©se Ă©rdekĂ©ben tesznek”. Mindehhez annyit tettek mĂ©g hozzĂĄ:

„Az Amerikai EgyesĂŒlt Államok kormĂĄnya tĂĄmogatja Ukrajna erƑfeszĂ­tĂ©seit a tartĂłs bĂ©ke megteremtĂ©sĂ©hez szĂŒksĂ©ges biztonsĂĄgi garanciĂĄk megszerzĂ©sĂ©ben.  A rĂ©sztvevƑk törekedni fognak arra, hogy meghatĂĄrozzĂĄk a kölcsönös befektetĂ©sek vĂ©delmĂ©hez szĂŒksĂ©ges lĂ©pĂ©seket, az alapmegĂĄllapodĂĄsban meghatĂĄrozottak szerint.”

A tizedik pont utĂĄn pedig mĂĄr csak egy utolsĂł pont van, ami arrĂłl szĂłl, hogy a felek vĂĄllaljĂĄk, hogy tartjĂĄk magukat az elƑzƑleg Ă­rtakhoz, Ă©s megkezdik annak a kĂ©sƑbbi megĂĄllapodĂĄsnak a kidolgozĂĄsĂĄt, amelyet pĂĄr bekezdĂ©ssel fentebb emlĂ­tettĂŒnk (Ă©s mĂ©g lentebb is fogunk).

Ez is Ă©rdekelheti:  A lengyelek szerint az orosz titkosszolgĂĄlat rendelhette meg a lengyel vasĂștvonalon törtĂ©nt robbantĂĄst

ÖsszegzĂ©s: ebben valĂłjĂĄban semmi kĂ©zzelfoghatĂł nincs, sem amerikai, sem ukrĂĄn rĂ©szrƑl

Mindezek utĂĄn vĂĄlik Ă©rthetƑvĂ© az, hogy az ukrĂĄn elnök Ă©s az ukrĂĄn miniszterelnök miĂ©rt Ășgy kommunikĂĄlhattak, ahogy: a tervezet szövegĂ©ben (ha Ă©s amennyiben elfogadjuk, hogy tĂ©nyleg ez lesz a vĂ©gleges vĂĄltozat) mindössze elvi kötelezettsĂ©gvĂĄllalĂĄsok vannak rögzĂ­tve, nagyon kevĂ©s benne a konkrĂ©tum.

A fentiek alapjĂĄn az EgyesĂŒlt Államok ebben a megĂĄllapodĂĄsban semmilyen konkrĂ©t vĂĄllalĂĄst nem tesz Ukrajna biztonsĂĄgpolitikĂĄjĂĄval kapcsolatban – miközben Ukrajna is pusztĂĄn annyiba mehet bele egyelƑre, hogy lĂ©trehoznak egy közös amerikai–ukrĂĄn befektetĂ©si alapot, amelybƑl Ukrajna ĂșjjĂĄĂ©pĂ­tĂ©sĂ©t kell majd finanszĂ­rozni. De ezzel az egyezsĂ©ggel önmagĂĄban mĂ©g semmilyen termĂ©szeti erƑforrĂĄst/abbĂłl szĂĄrmazĂł jövedelmet nem adnak ĂĄt az amerikaiaknak, Ă©s az sem igazĂĄn lĂĄtszik mĂ©g a szövegbƑl, hogy ez az egĂ©sz anyagilag milyen formĂĄban hozhat majd anyagi hasznot Trump kormĂĄnyĂĄnak (ukrĂĄn sajtĂłinformĂĄciĂłk szerint a korĂĄbbi vĂĄltozatokban mĂ©g szerepelt volna az az 500 milliĂĄrd dollĂĄr is, amelyet Donald Trump követelt a katonai segĂ©lyekĂ©rt cserĂ©be, de ezt azĂłta ejtettĂ©k. Emellett a korĂĄbbi verziĂłk szerint ĂĄllĂ­tĂłlag a befektetĂ©si alap is 100 szĂĄzalĂ©kosan amerikai ellenƑrzĂ©s alatt mƱködött volna, miközben a mostani megĂĄllapodĂĄs szerint Ukrajna Ă©s az EgyesĂŒlt Államok közösen irĂĄnyĂ­thatjĂĄk azt Ă©s dönthetnek a mƱködĂ©sĂ©rƑl).

A Jevropejszka Pravda szintén felhívta a figyelmet több fontos dologra az egyezséggel kapcsolatban. Mint írtåk:

  • A dokumentumot olyan formĂĄban fogalmaztĂĄk ĂĄt, hogy nem lesz szĂŒksĂ©g az ukrĂĄn parlament ĂĄltali ratifikĂĄlĂĄsĂĄra (Zelenszkij ugyanis korĂĄbban arra hivatkozott: nincs felhatalmazĂĄsa arra, hogy egyoldalĂșan, a parlament beleegyezĂ©se nĂ©lkĂŒl jĂłvĂĄhagyja az alkut).
  • A lap szintĂ©n azt Ă­rta: Ukrajna legfƑbb jogi kötelezettsĂ©ge az alku Ă©rtelmĂ©ben annyi lesz, hogy megkezdje a tĂĄrgyalĂĄsokat az EgyesĂŒlt Államokkal arrĂłl a rĂ©szletesebb megĂĄllapodĂĄsrĂłl, amely az ÚjjĂĄĂ©pĂ­tĂ©si BefektetĂ©si Alap tevĂ©kenysĂ©gĂ©t szabĂĄlyozza majd.
  • Az ukrĂĄn tĂĄrgyalĂłcsoportnak ĂĄllĂ­tĂĄsuk szerint az elmĂșlt napokban sikerĂŒlt jelentƑs vĂĄltoztatnia a dokumentum hangvĂ©telĂ©n a korĂĄbbi amerikai javaslatokhoz kĂ©pest, Ă©s a jelenlegi vĂĄltozat sokkal kedvezƑbb az eddigieknĂ©l UkrajnĂĄnak.
  • A lap vĂ©gĂŒl megjegyezte: forrĂĄsaik szerint potenciĂĄlisan kisebb vĂĄltoztatĂĄsokra mĂ©g lesz lehetƑsĂ©g a szövegben (ez kĂŒlönösen az alĂĄĂ­rĂłk nevĂ©nek cseréére: a tervezetnĂ©l ugyanis mĂ©g Scott Bessent amerikai, valamint Julija Szvidorenko ukrĂĄn pĂ©nzĂŒgyminiszter nevei szerepelnek a szignĂłknĂĄl. Ezt valĂłszĂ­nƱleg fel fogjĂĄk cserĂ©lni a kĂ©t elnök nevĂ©re), de a fƑbb rendelkezĂ©sek mĂĄr nem fognak mĂłdosulni.
Ez is Ă©rdekelheti:  OrbĂĄn Viktor reagĂĄlt Donald Trump 28 pontos bĂ©ketervĂ©re: Az amerikai elnök egy kitartĂł maverick

A The Kyiv Independent pedig azt tette hozzĂĄ, hogy a fenti egyezsĂ©get rögtön követheti majd az ÚjjĂĄĂ©pĂ­tĂ©si BefektetĂ©si AlaprĂłl szĂłlĂł megĂĄllapodĂĄs, amely rĂ©szletesebben meghatĂĄrozza annak mƱködĂ©si feltĂ©teleit (egy ilyen kitĂ©tel valĂłban szerepel is a tervezet szövegĂ©ben). Itt azonban jön egy Ășjabb csavar: a lap szerint ugyanis az utĂłbbi megĂĄllapodĂĄst mĂĄr ratifikĂĄlnia kell majd az ukrĂĄn parlamentnek is – amire viszont semmi garancia nincs, hogy egyhamar meg is törtĂ©nik. Erre egyĂ©bkĂ©nt Zelenszkij is felhĂ­vta a figyelmet utĂłbb, a mĂĄr emlĂ­tett sajtĂłtĂĄjĂ©koztatĂł kĂ©sƑbbi rĂ©szĂ©ben.

Az igazĂĄn Ă©rdekes kĂ©rdĂ©s tehĂĄt az lesz, hogy az ezt követƑ megĂĄllapodĂĄsban mit fognak rögzĂ­teni – ez esetleg mĂĄr pĂ©nteken kiderĂŒlhet, amikor az ukrĂĄn elnök talĂĄlkozik Donald Trumppal. Az elƑzmĂ©nyeket is figyelembe vĂ©ve azonban nincs kizĂĄrva, hogy itt mĂ©g folytatĂłdni fog a diplomĂĄciai csörte az ukrĂĄn Ă©s amerikai vezetĂ©s közt.

hirado.hu

Kiemelt kép: thepeoplesvoice.tv

Tisztelt OlvasĂłk! A portĂĄl mƱködtetĂ©sĂ©hez nagyon nagy szĂŒksĂ©gĂŒnk van az Önök tĂĄmogatĂĄsĂĄra.

KĂ©rjĂŒk Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segĂ­tsĂ©k anyagi hozzĂĄjĂĄrulĂĄsukkal mƱködĂ©sĂŒnket!

A portĂĄl valĂłban fĂŒggetlen, anyagi tĂĄmogatĂĄst semmilyen szervezettƑl, vagy politikai erƑtƑl nem kapunk, ezĂ©rt a legkisebb tĂĄmogatĂĄsnak is örĂŒlĂŒnk.

Nagyon köszönjĂŒk!

 

Mementó 2006 emlékmƱ

Petíció az emlékmƱ megvalósítåsåért!

AlĂĄĂ­rĂĄsĂĄval egy elvi tĂĄmogatĂĄst fogalmaz meg. Amennyiben elegendƑ tĂĄrsadalmi tĂĄmogatĂĄst gyƱjtĂŒnk össze, elindĂ­tjuk a megvalĂłsĂ­tĂĄshoz szĂŒksĂ©ges jogi Ă©s szakmai lĂ©pĂ©seket.

Kattintson ide a petĂ­ciĂł alĂĄĂ­rĂĄsĂĄhoz!

Tovåbbi részletek itt!

Itt vĂĄrjuk hozzĂĄszĂłlĂĄsĂĄt!