Vona Gábor kiosztotta a parlamenti pártokat (mellesleg igaza volt)
Hol voltak a magyar föld eladása, az unió gyarmatosítása és Simon Peresz országhódító kijelentésekor?
A Fidesz, az MSZP és az LMP együtt követi el Paks ügyében és az orosz kérdésben a külpolitikai felelőtlenség csimborasszóját. Vona Gábor beolvasott a Parlamentben az országot tönkretevő politikusbűnözőknek. A medve nem játék.
A Parlamentben semmilyen kockázattal nem járt volna az egyébként is támogatott paksi bővítés megtárgyalása. Minden józan gondolkodású ember és szakértő egyetért az elképzeléssel, Orbán mégis a kampányhisztéria részévé tette az egyébként energetikai kérdést – kezdte beszédét a pártelnök. Mosolygás helyett a vitába kellene „beleállni” – utalt a komoly témát gyerekes derültséggel fogadó fideszesekre. A kérdés ráadásul az orosz-magyar viszony szempontjából kulcsfontosságú.
Az LMP következetesen képviseli az ügyben a magyarellenes álláspontot, próbálja azt a képet láttatni, mintha hazánkban atomenergia-ellenes lenne a közhangulat.
Az MSZP-nek, ha az atomenergiával, vagy az oroszokkal van problémája, miért nem mondták el azt az elmúlt 10 évben? – tette fel a költői kérdést. A szocionisták közben szintén csak röhögni tudtak a számukra igen kínos kérdésen. Természetesen egy kis „nácizás” is becsúszott az Országgyűlés épületébe egyáltalán nem való közönséges viselkedésük megkoronázásaként. A szocik látványosan nem bírtak magukkal, ez persze egyáltalán nem zavarta a „rendbontásokra” máskor oly kényes Kövér Lászlót. Néha követelhetne azért Szanyiéktól némi józanságot…
Vona szerint Magyarországon az „üléspont határozza meg az álláspontot”: a pártok ellenzékben oroszellenesek, kormányon hirtelen oroszbaráttá válnak – utalt Vona arra a nem elhanyagolható részletre, hogy korábban pont a vörösök utódai akarták tető alá hozni ugyanezt a paksi projektet, természetesen a narancsosok akkori felháborodása és hazaárulózása mellett.
A medve nem játék, az orosz-magyar viszony kulcsfontosságú országunk számára – mondta a nemzeti ellenzék vezére, majd feltette a szintén költői kérdést: miért nem féltették Magyarország szuverenitását a magyar földdel kapcsolatban, az Európai Unió gyarmatosítását illetően, vagy Simon Peresz országhódító kijelentése kapcsán? Akkor nem volt fontos Magyarország szuverenitása?
Mi nem csak a kormányt szeretnénk leváltani, hanem az egész 24 évet egészében. Az MSZP 12 évet, a Fidesz 8 évet kapott, meg lehet nézni, hol tart az ország. 24 év után a 24. órában vagyunk – mondta a Jobbik elnöke.
Az elszámoltatás az elmúlt 24 év legnagyobb adóssága, de mivel holló a hollónak nem vájja ki a szemét, a történelmi feladat a Jobbikra hárul, zárult Vona Gábor beszéde.
[youtube=http://youtu.be/YKYuNuvRQLM]
kuruc.info
NIF
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Ez egy olyan vélemény volt, amit egy ország vezetőjének a szájából szívesen hallgatnék. Főleg, ha nem változna meg a véleménye meg a stílusa.
Kár, hogy a miniszterelnöktől elhangzott beszédre, már ugyanezt nem tudom elmondani.
Amivel Orbánnal együtt tudok érteni, az az volt, hogy az ország energia gondját meg kell még időben oldani.
A liberálisok megint eljátsszák azt, amit a már majdnem kész vízi erőművel csináltak, óriási anyagi károkat okozva.
Visszatérve Vona Gáborra, büszke lennék, ha ilyen miniszterelnökünk lenne, és nem változna úgy meg, mind a jelenlegi.
Baumag
Nos kedves politikusnak nevezett Sejthalmazok! – hol is voltak akkor???
H.B.
„amit kerestem: a hazafias érzésnek legkisebb nyomát sem födözhettem föl. Ennek mindegy. Orosz invázió, osztrák uralom, magyar alkotmányosság – mindegy. Lelki világába nincs belekapcsolódva a Haza fogalma. Három ismeretlenű egyenletről éppen úgy beszélhettem volna vele, mint hazaszeretetről. Hetvennégy évet töltött el a nélkül, hogy szíve egyetlenegyszer is megdobbant volna azért a hazáért, amelyben született, ahol élt, vagyont gyűjtött, oltalmat nyert. Szakálla megnőtt, meg is őszült, teste elhízott, zsebe megtelt. Gyermekeit kiházasította, unokáit fölnevelte, vidékét kizsarolta. Fináncnak, zsandárnak, bíróságnak nem vétett. Hatósággal pörbe nem szállott. Űzte a szeszcsempészetet, az áruuzsorát, a pénzuzsorát, a gabonauzsorát és a feles marha uzsorát. Így élt.”