Vérlázító! Bűnösnek mondták ki a Budaházy-Hunnia ügy vádlott hazafiait (frissül)

A hazafiakat bűnösnek találták. A másodfokú ítélet enyhébb, de így is vérlázító!

A Szent Korona Rádió beszámolója szerint az alábbi felháborító ítéletek születtek, miközben Gyurcsány szemkilövető Ferenc és a nemzetgyilkos bandája büntetlenül éli világát.

Budaházy Györgyre 6 évet róttak ki.
Somogyi Józsefre 5 és fél évet.
Szász Endrére 5 évet és kiutasítást.
Szücsi Frigyesre 5 évet.
Molnár Csabára 5 évet.
Piller Gergelyre 2 évet.
Tián Csabára 5 évet.
Nagy Zoltánra 5 évet.
Fábián Róbertre 5 évet.

A hallgatóság a Szózat eléneklésével fogadta az ítéletet, majd az éneklés ténye miatt a rendőrség kivezetésével megkezdték a kizárásukat a tárgyalóteremből.

Frissítés: Megmutatták, hogy sokan vannak, és nem tűrik az igazságtalanságot!
Mivel senki nem mozdult a bíró felszólítására, engedett és a hallgatóság a teremben maradhat! – írja a Szent korona Rádió Telegram csatornája.

A Pesti Srácok információja szerint a készenléti rendőrök felsorakoztak a padsorok előtt, hogy elkezdjék a kiürítést, azonban ezt mégsem tették meg, a bírói utasításra, így a bíró visszavonulót fújt.

Miután a szolidaritásból megjelent hallgatóság mégis a teremben maradhatott, a tanácsvezető bíró elkezdte az ítélet indokolását. Összefoglalta a vád és védelem fellebbezésének indokait. Mint ismert, a vádhatóság több esetben súlyosítást kért, a védelem elsősorban eljárási hibákra, törvénysértésekre hivatkozott, kiemelten az első fokon ítélkező bíró elfogultsáságára. Összefoglaló indokolásában a bíró azt mondta, az ítélőtábla maga is észlelt eljárási szabálysértéseket, de olyan súlyúakat nem, amelyek befolyásolták volna az ügy kimenetelét, és nem látják úgy, hogy az eljárási hibákat ne lehetne másodfokon korrigálni. Mint mondta, az ítélőtábla elhatárolódik attól a bírói magatartástól, hogy érzelmeit vigye valaki az eljárásba.

Török Zsolt tanácsvezető bíró részletesen kitért rá, hogy miért nincs igaza álláspontjuk szerint a védelemnek abban, hogy törvénytelen nyomozati cselekmények történtek és törvénytelenül beszerzett bizonyítékokat használt fel a vádhatóság.

A védelem által indítványozott kétes hátterű vagy megfélemlítéssel elért vallomások kizárására irányuló indítványokat elutasította a tábla. Az ítéleti indokolás szerint a vádlottak védekezéshez való joga sem sérült, törvényesek voltak a gyanúsítások, és a házkutatások is, mivel a jogszabályok szerint a család bármely tagjának jelenlétében bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén megtartható a házkutatás. Nem kellett bizonyítékokat kirekeszteni – mondta a bíró, mivel nem állapított meg a Fővárosi Ítélőtábla olyan jogsértést a bizonyítékok beszerzése során, amely ezt indokolná.

A vádlottak egyelőre az első sorban szabadon várják az indokolás végét és a bíró rendelkezését. A másodfokon kiszabott büntetési tételekbe be fogják számítani a letartóztatásban, házi őrizetben töltött időt. A letartóztatás egy az egyben számít, fegyházbüntetés esetén a hatályos jogszabályok szerint 5 nap háziőrizet felel meg egy napi fegyháznak. A kényszerintézkedéseket összegezve is fennmarad még idő a kiszabott büntetésből, amely Budaházy György esetében 6 év, S. Józsefnél 5 és fél év, a P. testvérek egyikénél 2 év, a többi vádlott esetében 5 év.

A bíró most azt összegzi, milyen bizonyítékokat vett alapul az ítélet meghozatalakor. Álláspontja szerint objektív bizonyíték van bőven. Például tényként megállapítható, hogy az S. József másodrendű vádlottól lefoglalt fegyverrel lőttek rá Hiller István házára. A beismerő vallomások közvetlen bizonyítéknak minősülnek, de közvetett bizonyítékok is vannak, például a helyszíneken talált DNS-minták, amelyek több esetben is DNS-profilegyezést mutattak egy-egy vádlott DNS-ével.

MIÉRT TERRORCSELEKMÉNY?

Nincs jó vagy rossz terrorizmus. A legnemesebb cél sem mentesítő, háborúban sem vethető be minden a győzelem érdekében. Nincs vitája a bíróságnak a vádlottakkal abban, hogy ők nem terroristák. Ez nem jogi kifejezés. A bíróságnak büntetőjogi szakmai alapon kellett eldönteni, hogy terrorcselekményt elkövetettek-e. A laikus szemlélet és a szakmai elválik egymástól – hangsúlyozta a bíró, aki egy EU-kerethatározatra hivatkozik itt: a szabályozás keretei kötelezőek, de olyan cselekmény is lehet terrorcselekmény, ami nem szerepel a kerethatározatban. Az állami szervek megtámadása körbe országgyűlési képviselők elleni támadások, fenyegetések is beletartoznak. A civil szférának is üzentek például a Broadway jegyiroda elleni támadással, azzal az üzenettel, hogy nem akarnak buzipropagandát, ami alkalmas lehet a lakosság megfélemlítésére. Csekély kár okozása valóban nem terrorcselekmény – ebben osztja a tábla a védelem álláspontját. Sorozatos jellegük azonban a célzat megállapítására alkalmas.

A cselekményeket Budaházy esetében 3 rendbeli terrorcselekményből 1 esetben 1 rendbeli terrorcselekménnyé és két esetben 2 rendbeli felbujtássá minősítette át a bíróság. A közveszélyokozás bűntette esetében, ahol a tűz nem tudott volna továbbterjedni, ott még eshetőleges szándékot sem fogadott el az ítélőtábla. Ahol a tűz továbbterjedésére lett volna esély, ott megállapította a terrorcselekményt. A bűnszervezet kérdésében a tábla egyetértett a törvényszékkel, az új Btk. a bűnszervezeti elkövetést szigorúbban bünteti. Szervező, feladatelosztó tevékenysége miatt állapította meg a bíróság Budaházy György irányító, felbujtó szerepét. A felbujtás eshetőlegesen is elkövethető – érvelt a bíró.

Mindenki érzékeli az ellentéteket ebben az ügyben. Eltelt 14 év, akkor valóban súlyos bűncselekmények történtek, amelyek akár életfogytig tartó büntetési tétellel is fenyegetettek. Ugyanakkor a vádlottak életében, személyiségében változás állt be. A bíróságnak fel kellett oldania ezt az ellentétet. Az ügyészség is megtehette volna, hogy ejti a vádat. A bíróságnak viszont a törvény keretein belül kellett dönteni. Az időmúlást jelentős enyhítő körülményként értékelte a bíróság.

Pesti Srácok, Szent Korona Rádió

Kiemelt kép: Budaházy György a Fővárosi Ítélőtáblán (Szent Korona Rádió)

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)