Úzvölgyi katonatemető – Székelyhon: A román parcella „megvédésére” szövetkeztek a román nacionalista szervezetek

Az úzvölgyi katonatemetőben önkényesen létrehozott román parcella megvédésére szövetkeztek vasárnap a temetőbe felvonuló román nacionalista szervezetek – közölte a Székelyhon napilap.

A román hadsereg napja (október 25.) alkalmából szervezett felvonulást ezúttal két nappal korábban, vasárnap tartották a román nacionalista szervezetek, és szimpatizánsaik. 150 fakereszttel vonultak fel azoknak a román katonáknak az emlékére, akikről úgy tartják, hogy az úzvölgyi katonatemetőben vannak eltemetve.

Amint a Székelyhon közölte: a vasárnapi rendezvény a megszokott forgatókönyv szerint zajlott. Ezúttal is felolvasták azoknak a román katonáknak a neveit, akik – állításuk szerint – az úzvölgyi temetőben nyugszanak, a tömeg pedig minden névre „Jelen!” felkiáltással felelt.

Idén a darmanesti polgármesteri hivatal mellett főszervezői feladatot vállalt a Nép Útja (Calea Neamului) nacionalista egyesület és a Szabadság állapota (Starea de libertate) nevű civil mozgalom. Utóbbiak azzal igyekeztek résztvevőket toborozni, hogy közölték: az emlékmű és a betonkeresztek megvédésére megalakul a „keresztek testvérisége a román hadsereg úzvölgyi harcokban elesett hőseiért”.

A temetőben mondott beszédében Mihai Tirnoveanu azt tartotta a keresztek szövetsége „szent céljának”, hogy a végsőkig védelmezze a kereszteket, amelyeket Darmanesti polgármesteri hivatala a román hadsereg hőseinek állított a temetőben. Hangsúlyozta: a szövetség nem vesz figyelembe semmilyen bírósági döntést. Csakis a román hősök vérét és csontjait tartja számon, akik itt estek el, függetlenül attól, hogy milyen döntéseket hoznak a bíróságok, vagy kihez tartozik a temető. Az eseményen Constantin Toma, Darmanesti polgármestere Vasile Florea tábornoknak, és Ioan Procopie 102 éves háborús veterán tábornoknak adta át az idei „Úzvölgye fiai” kitüntetést.

A kora estébe nyúló megemlékezés végén a szervezők emlékeztették a román külügyminisztériumot és Klaus Iohannis államelnököt, hogy ha a románok számára kedvezőtlen bírósági döntés születik a temető román parcellájának ügyében, akkor „életük árán is megvédik a sírkertet” – idézte a Székelyhon a temetőben elhangzott kijelentést.

Darmanesti önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, a székelyföldi Csíkszentmártonhoz tartozó, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt magyar katonatemetőként tartotta számon a magyar közösség, és Csíkszentmárton község gondozta.

2019. június 6-án többezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni azt.

Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. A temetőfoglalók közül többen az ellenzékben politizáló, rendszerellenes Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben nyertek parlamenti képviselői mandátumot.

A temetőfoglalás ügyében számtalan per indult, amelyek egy része még folyamatban van. Az eddigi ítéletek a román parcella létrehozásának a törvénytelenségét hangoztató székelyföldi fél álláspontját erősítették meg.

 

Kiemelt kép: Úzvölgye, 2019. június 6.
Az úzvölgyi katonatemetőbe erőszakkal bejutott románok 2019. június 6-án. A temetőben ortodox szertartás keretében felszentelték a törvénysértően létesített román emlékművet és parcellát.
MTI/Veres Nándor