Ukrajna elveszítheti tengerpartját, Odessza is orosz kézre kerülhet
Ukrajnát reálisan az a veszély fenyegeti, hogy elveszti Fekete-tengeri kikötőit, az egész tengerpartját és így megszűnik tengeri hatalomnak lenni. A Fekete-tenger mentén egy jelentős orosz előrenyomulás elérheti Moldovát, ahol szeptemberben parlamenti választást tartanak, melynek tétje, hogy az országban az oroszbarát erők kerülnek hatalomra, vagy marad az uniós orientáltságú kormány. Az orosz csapatok esetleges területi nyereségének komoly geopolitikai következményei is lehetnek.
Moldova területe csak egyharmada hazánkénak, lakossága sem több három milliónál, éves GDP-je is csak egy tizede a magyarországi jövedelemnek, földrajzi helyzete periférikus. Mindennek ellenére egész Európa árgus szemmel figyeli az ottani helyzetet, konkrétan azt, hogy milyen eredményt hozhat a szeptemberi parlamenti választás
A moldovai politikai erőpróba tétje, hogy az oroszbarát erők kerülnek hatalomra, vagy marad az uniós orientáltságú kormány.
Ennek óriási a jelentősége, mert az Ukrajna és Románia között elhelyezkedő „szendvics ország” politikai irányultsága akár döntően befolyásolhatja az ukrajnai háború kimenetelét.
Zelenszkij ezzel kapcsolatos aggodalmai nem alaptalanok, bár az ukrán elnök meglehetősen későn ébredt fel, amikor csak a minap jutott el odáig, hogy azt mondja: Oroszország vissza akarja állítani Moldova feletti ellenőrzését és amennyiben szeptemberben a választáson „Európa alulmarad”, akkor ez fel fogja bátorítani Moszkvát, hogy az eddigieknél még nagyobb erővel avatkozzon be más országok belügyeibe.
Nincs új a Nap alatt. Már 2014-ben, amikor az oroszok az ukránoktól visszafoglalták a Krím-félszigetet Soros György arról beszélt, hogy a Kreml nem fog megállni és el akarja majd érni a román határt, ami egyúttal azt is jelenti, hogy közben Odesszát is megszállja. Bár egyáltalán nem rajongunk Soros György iránt, az ötleteire sincs fogadókészségünk, ez a jóslata lehetséges, hogy valóra válik.
Moszkva Odesszát mindig is orosz városnak tekintette és kimondva, vagy kimondatlanul fenn tartotta igényét a Fekete-tenger e fontos kikötőjére. Ami a lakosság etnikai összetételét illeti, az ukrán és az orosz adatok homlokegyenest ellentmondanak egymásnak. Moszkva orosz, míg Kijev ukrán többségről beszél.
Ami viszont biztos, hogy az etnikai ellentétek meglehetősen erősek a városban.
Halálos áldozatokat is követeltek azok az összecsapások, amelyek 2014. május elején robbantak ki orosz és ukrán tüntetők között. Az oroszok a szakszervezetek székházába menekültek, mire az ukránok rájuk gyújtották az épületet.
Az ukrán elnök kétségbeesése két forrásból táplálkozik. Az egyik, hogy amennyiben az oroszok elfoglalják Odesszát, Ukrajna elveszíti legfontosabb tengeri kijáratát, de nem csak azt, hanem a többi kikötőjét is. Itt jöhet a másik következmény, amely Zelenszkijnek komoly fejtörést okoz.
Mindezzel együtt Ukrajnának oda lesz a teljes Fekete-tengeri partvidéke is. Vagyis megszűnik tovább tengeri hatalomként létezni.
Ez súlyos gazdasági károkat okozhat Kijevnek, mert nem lesz lehetősége az ukrán mezőgazdasági terményeket tengeri úton kivinni az országból.
Ha tovább gondoljuk a történetet, akkor kanyarodjunk vissza Moldovához. Az ország orosz befolyás alá kerülése egyben azt is jelenti, hogy Moszkva csapatai közel férkőzhetnének a román határhoz, ami egyben a NATO és a katonai tömbön kívüli országok egyik választóvonala is. Ez Moszkva válasza lenne arra, hogy a NATO a kelet-európai rendszerváltás óta folyamatosan kelet felé terjeszkedett, sőt ma már a három volt szovjet balti köztársaság is a nyugati védelmi rendszer tagja.
A Kreml ezt állandóan kritizálta és világossá tette, hogy a NATO-nak ezek a lépései biztonsági kockázatot jelentenek számára.
Ha Oroszország valóban véghezviszi ezt a tervet, ez merőben új geostratégiai helyzetet hozhat létre, mert magában hordoz egy orosz-NATO konfrontációt. Romániában, a Fekete-tenger partján, jelenleg is folyik Európa legnagyobb NATO támaszpontjának építése, amely tízezer katona befogadására lesz majd képes.
Az ukrajnai háború Románia irányába történő eszkalálódásának lehetősége Bukarestben is kiverte a biztosítékot.
Ugyanakkor munícióként szolgálhat azoknak a nyugat-európai politikusnak, akik váltig hangoztatják, hogy Oroszországnak már kész tervei vannak a NATO megtámadására.
A Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) vezetőjének állítása szerint bizonyítékok támasztják alá, hogy Oroszország NATO tagállamok megtámadását tervezi, és már konkrét elképzelései is vannak erre vonatkozóan. Bruno Kahl szerint Moszkva ezzel a NATO kollektív segítségnyújtást akarja tesztelni a tagállamok között.
Vagyis, ha hinni lehet a BND vezetőjének, a Kreml arra kíváncsi, hogy ha megtámad egy NATO országot, akkor a katonai szövetség tagállamai, az alapító okirat elhíresült ötödik cikkelye értelmében, valóban a bajba jutott ország segítségére sietnek-e majd?
Kahl úgy látja, hogy nem nagy erejű frontális támadásra kell számítani, hanem az orosz kisebbség jogaiért harcoló csoportok felkelésére, például Észtországban. Kahl példaként említhette volna Moldovát is, mivel a területéből az ott élő orosz kisebbség kihasította Transznisztriát, amelynek elszakadását már ki is kiáltották. A területen ezerötszáz fős orosz egység tartózkodik.
Tehát az oroszok már a moldovai „spájzban” vannak, és ki tudja, hogy a változó körülmények között milyen feladatot kapnak majd.
Igaz, Moldova nem tagja a NATO-nak, tehát a védelmi szervezet nem köteles a segítségére sietni, ha megtámadják. Románia viszont tagja a NATO-nak – emlékezzünk a Fekete-tenger partján épülő hatalmas támaszpontra –, viszont Moszkva mindeddig nem fenyegetett meg egyetlen NATO tagállamot sem, hogy megtámadja.
Ezzel kapcsolatban érdemes ismét idézni a BND vezetőjének Észtországgal kapcsolatban elhangzott szavait, mely szerint:
Nem valószínű, hogy egy ilyen támadás esetén a Trump-adminisztráció az észtek segítségére sietne.
A kérdés most úgy vetődik fel, hogy vajon egy Moldovai orosz akció során Washington támogatná-e a szomszédos NATO tagállamot, Romániát?
Kiemelt képen: Maia Sandu és Vlagyimir Zelenszkij / Fotó: inosmi.ru
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
