Történelmi szenzáció: megtalálták a magyarok őshazáját, ahol még ma is élnek őseink leszármazottai
A kutatások szerint Szibéria és Kazahsztán határvidékén élhetnek a magyarság távoli rokonai, akik ma is őrzik hagyományaikat.
Világszenzációként számol be a tudományos világ egy új kutatásról, amely a magyarok eredetét egészen új megvilágításba helyezi – derült ki Biró András Zsolt, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatójának előadásából.
Egy neves kazah történész, Ajbolat Kuskumbajev legújabb tanulmánya szerint a magyarok őshazája Szibéria és Kazahsztán határvidékén, a Torgaj-fennsík térségében keresendő
– ott, ahol ma is élnek olyan közösségek, amelyek „madjaroknak” nevezik magukat, és a keleti magyarok leszármazottaiként tartják számon őseiket.
A kutató „Magyarok keleten és nyugaton” című munkája az Ómúltunk tára sorozatban jelent meg, és hatalmas érdeklődést váltott ki mind Magyarországon, mind külföldön. A mű részletesen bemutatja a madjar törzs történetét, amelyet a helyiek a kipcsak törzsszövetség egyik nemzetségének tartanak. Kuskumbajev szerint a magyar harcosok egy része a 13. században került kapcsolatba a mongol seregekkel, majd az Arany Horda szolgálatába állva beolvadt a keleti sztyeppe népei közé.
A könyv magyar fordítását Benkő Mihály történész készítette, aki Kuskumbajevvel együtt expedíciókat vezetett Szibéria és Kazahsztán határvidékén, a kipcsakok földjén. Itt, a Torgaj-fennsíkon találhatók azok a falvak, ahol a helyi madjar közösségek máig őrzik a magyarsághoz kötődő hagyományaikat.
A történeti forrásokat modern genetikai kutatások is alátámasztják. Bíró András antropológus kimutatta, hogy a Torgaj-fennsík lakóinak Y-kromoszómája feltűnően hasonlít a mai magyar népesség genetikai mintázatához.
Ez a felfedezés új lendületet adott annak az elméletnek, hogy a magyarok keleti rokonsága valós történeti alapokon nyugszik.
A tudományos közösség véleménye megoszlik: egyes kutatók, köztük Erdélyi István, támogatják Kuskumbajev megállapításait, mások óvatosabbak. Abban viszont mindenki egyetért, hogy a felfedezés új fejezetet nyithat a magyar identitás kutatásában, és segíthet jobban megérteni a magyar nép keleti gyökereit, valamint az eurázsiai sztyeppék népei közötti kulturális kapcsolatokat.
Mandiner
Mementó 2006 emlékmű
