Toroczkai László: Mit, miért tettem, avagy a Jobbik és én (II. rész)

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) megalapítása egyszemélyes művelet volt, a nevet is egyedül találtam ki, az ihletet egyébként a régi nagy kedvenceimtől, az írektől vettem, volt ugyanis egy 32 Grófság Szuverenitása Mozgalom Írországban, amely szintén a határral szétszabdalt ország egységét szimbolizálta, éppen úgy, mint a Hatvannégy Vármegye (amely valójában 63 vármegye és egy „corpus separatum”, vagyis Fiume, de ez így elég hülyén hangzott volna).

Az alapításhoz szükséges tíz főt is csak nagy nehezen tudtam összehívni Szegedre, a volt MIÉP-székházba, 2001-ben. Az utolsó 110 ezer forintomból pedig már hónapokkal korábban megalapítottam a Hatvannégy Vármegye a Magyarság Önszerveződéséért Alapítványt, amely önálló jogi személyiséggel rendelkezve azóta is létezik, és számos nemzeti ügyet finanszíroz.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom megalapítása azonban sokkal inkább csapatmunka volt, ebben jelentősen különbözött a HVIM elindításától. 1999-ben civil mozgalomként, majd 2003-ban a haldokló MIÉP helyett a nemzeti radikalizmus képviseletének céljával párttá alakult Jobbikot több, hasonló kvalitású, régi harcostárs hozta létre, egy olyan csoport, amelyből valójában senki sem emelkedett ki első számú vezetővé. Fontos személy volt Szabó Gábor mellett Vona Gábor, Novák Előd, Nagy Ervin és Szávay István is, akit szintén tizenéves kora óta ismerek, s aki többek között az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzatának vezetője is volt.

A Jobbik első elnöke, Kovács Dávid egyáltalán nem volt kimagasló vezéregyéniség, a csapatból egyszerűen rá esett a választás. Nem is nagyon ment az első években a Jobbik szekere. Miközben mi az első két éve alatt hatalmasra duzzadt, és Kárpát-medenceivé vált vármegyés mozgalommal már 2002-től több ezres trianoni felvonulásokat és a szintén sok ezer embert vonzó Magyar Sziget fesztivált szerveztük, a Jobbik sokáig egyáltalán nem tudott tömegeket megmozgatni, így nem csoda, hogy bár a 2003-as párttá alakuláskor is jelen voltam, a vármegyések vezetőjeként hivatalosan nem léptem be a Jobbikba.

Az első olyan akció, amely elhozta a Jobbik számára az országos ismertséget, Novák Előd nevéhez fűződik, amikor 2003 decemberében a Jobbik megszervezte az első keresztállítási missziót, amely többek között a karácsonyi időszakban provokatívnak tűnő menóra-állítási akcióra adott válasz is volt.

Facebook

NIF

 

Kapcsolódó: Toroczkai László: Mit, miért tettem, avagy a Jobbik és én – 1. rész