Tom Lantos Horthyról és arról, milyen szerepe volt a budapesti zsidóság nagy részének megmenekülésében
Ideje szó szerint idézni Tom Lantost és Montgomery nagykövetet Horthyról és arról, milyen szerepe volt a budapesti zsidók nagy részének megmenekülésében. Lantos képviselő oly mértékben érzett hálát a magyar zsidóság egy részének megmentéséért, hogy Horthy Miklós parancsnokát – és így rajta keresztül a kormányzót – külön méltatta az Egyesült Államok törvényhozásában.
Erre 1994. május 26-án került sor, amikor a demokratapárti képviselő ezzel kezdte méltató beszédét:
„Elnök úr, az idén van a magyar holokauszt 50-ik évfordulója. Azért emelkedek ma szólásra, hogy a magyar holokauszt egyik nagy hősének adózzak. Koszorús Ferencnek, aki saját életét is súlyosan veszélyeztetve több ezer magyar zsidót mentett meg a náci haláltáborokba történő deportálástól. 1944 nyarának viharos idején a szövetséges erők Berlinhez közelítettek, míg Hitler felgyorsította a végső megoldás, a zsidó faj elpusztításának végrehajtását. Sok hősi együtt érző és emberséges tettet hajtottak végre abban az időben. El szeretném mondani Koszorús Ferenc ezredes történetét, ami az akkori idők bátor tettei közül az egyik leginkább figyelemre méltó.
1944 júniusában a nácik Európa zsidó lakosságának legnagyobb részét bezárták és likvidálták. Budapesten, Magyarország fővárosában mintegy negyed millió zsidó maradt élve. Budapest még mindig a magyar rendőrség irányítása alatt állt. A nácik úgy vélték, hogy ez az erő nem elég kegyetlen és brutális ahhoz, hogy Budapest jelentős, még élő zsidó lakosságának teljes elpusztítását megfelelően el tudja végezni.
Koszorús Ferenc a magyar hadsereg ezredese volt és alá tartozott a Budapesten és körülötte állomásozó első magyar páncélos hadosztály. Megtudta, hogy Baky László államtitkár, a hadseregen kívül valamennyi biztonsági erő vezetője államcsínyt akart végrehajtani, hogy a náciknak teljes mértékben lojális rendőri erővel váltsa fel. Ők azután gondoskodtak volna róla, hogy Magyarországot megtisztítsák az összes, még életben maradt zsidótól.” (…)
Felmérve a helyzetet, Koszorús ezredes tanácskozott a kormányzóval és megkezdte az előkészületeket Baky és csendőri zászlóaljainak megállítására. 1944. július 5-én 11:30-kor Koszorús ezredes az első páncélos hadosztály egységeit Budapest stratégiai pontjaira parancsolta, lezárva a városba vezető valamennyi utat. 1944. július 6-án 7 órakor már valamennyi egység a helyén volt és Koszorús ezredes tájékoztatta Bakyt, hogyha csendőrsége nem távozik és nem oszlik fel, megsemmisítik őket. 1944. július 7-én Baky kapitulált és kiürítette erőit.
Koszorús ezredes páratlan tette az egyedüli ismert tény, hogy egy tengelyhatalom katonai erővel akadályozta meg a zsidók elhurcolását. Ennek a rendkívüli bátor erőfeszítésnek eredményeként – amire egy különlegesen ingatag helyzetben került sor, nagy kockázat vállalása mellett – Budapestnek a nácik által történő későbbi átvételét 3 és fél hónappal késleltették. Ez a rés több ezer zsidónak tette lehetővé, hogy Budapesten biztonságot találjon és így megmenekültek a biztos kivégzés elől. Lehetővé tette a híres Raoul Wallenbergnek – aki 1944. július 9-én érkezett Budapestre -, hogy sikeres és hatékony mentő küldetését teljesítse. 1944 októberében, miután a németek elfoglalták Budapestet, Koszorús ezredes bujkálni kényszerült, mert ellenkező esetben a Gestapo feltétlenül kivégezte volna.”
————————————————————————————————————————————————————–
Mr LANTOS. Mr Speaker, this year marks the 50th anniversary of the Hungarian holocaust. I rise today to recognize one of the great heroes of the Hungarian holocaust. Ferenc Koszorús, who at great personal sacrifice to his own life, saved thousands of Hungarian Jews from deportation to Nazi death camps.
During the turbulent time in the summer of 1944, advancing Allied forces were closing in on Berlin while Hitler was racing to implement the final solution, the destruction of the Jewish race. There were many acts of heroic compassion and humanitarianism during this period. I would like to recount the story of Col. Ferenc Koszorús, one of the most remarkable examples of bravery and courage of the time. By June 1944, the Nazis had incarcerated and liquidated most of the Jewish population of Europe. In the capital of Hungary, Budapest, there remained approximately 250,000 Jews still alive. Budapest was still under control of the Hungarian police force. The Nazis believed that this force was not ruthless and brutal enough to deal adequately with the complete destruction of the large remaining Jewish population of Budapest.
Ferenc Koszorús was a colonel in the Hungarian Army in charge of the First Magyar Armoured Division stationed in and around Budapest. He learned that László Baky, Secretary of State and director of all security forces, with the exception of the army, had planned a coup d’état to install a police force [government] completely subservient to the Nazis. They would see to it that Hungary was purged of all remaining Jews.
With the help of the Gestapo, Baky formed several battalions of “gendarmerie” forces loyal to him. Orders from the Regent to disband the gendarmerie went unheeded. Colonel Koszorús controlled the last remaining active army unit in Hungary. At a time when few others would stand up to the Nazi occupation, Colonel Koszorús took the initiative to resist.
Realizing the severity of the situation, Colonel Koszorús consulted with the Regent and began preparations on his own to stop Baky and the gendarmerie battalions. On July 5, 1944 at 11:30 p.m., Colonel Koszorús ordered the units of the 1st Armoured Division to take up positions at strategic points in Budapest, sealing off all roads leading into the city. By 7:00 a.m. on July 6, 1944 all the units were in place and Colonel Koszorús informed Baky that if his gendarmerie did not leave and disband they would be destroyed. On July 7, 1944 Baky capitulated and evacuated his forces.
Colonel Koszorús’ unparalleled action was the only case known in which an Axis power used military force for the purpose of preventing the deportation of the Jews. As a result of his extraordinarily brave efforts, taken at great risk in an extremely volatile situation, the eventual takeover of Budapest by the Nazis was delayed by 3 1/2 months. This hiatus allowed thousands of Jews to seek safety in Budapest, thus sparing them from certain execution. It also permitted the famous Raoul Wallenberg, who arrived in Budapest on July 9, 1944, to coordinate his successful and effective rescue mission.
In October 1944, after the Germans had taken Budapest, Colonel Koszorús was forced into hiding to avoid certain execution by the Gestapo. While alive, Colonel Koszorús never received recognition of his actions. In 1991, Ferenc Koszorús was posthumously promoted to the rank of general by the Hungarian Government. His memory is honoured with a plaque placed in the famous Dohány Street Synagogue in Budapest.
Therefore it is with great honour and pride that I rise today in recognition of the valiant, patriotic efforts of Ferenc Koszorús. Many thousands of families are alive today as a result of the heroic actions of one man who stood up for his beliefs in a very uncertain and dangerous time. His loyalty to his country and love of humanity are an inspiration to all who struggle against oppression and the vile bigotry of racism.
Too often the efforts of those who struggled against the Nazi oppression go unrecognized. This year, the 50th anniversary of Hungarian holocaust, the world reflects on the lessons learned. I am proud to honour Colonel Koszorús, a patriot, a humanitarian, and a hero.
magyartudat.com
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Érdekes, hogy mára „elfelejtődött” a hála, és maradt a Horthy-ellenes acsarkodás. Mi változott? A tények nem változhattak, tehát valahol másutt keresendő a megoldás…
Lenhardtné D. Ibolya
Kedves Ibolya – nem mindig, az amit látunk ténynek, a mostanira gondolok az nem a valóság volt – az az érzésem , hogy akik felrakták a hatágú sárga csillagot és üvöltöztek – több mint a fele legalább érdemtelenül rakta fel, mert nem az volt aminek mutatta magát – nem tudom, de hallottam, hogy a legkisebb összeg 10000 ft. volt amiért félórai műsort adtak elő – ez a borzalom – kérdezem, hol vannak az igazi zsidók akik tiltakoznának, hogy az ő nevükben ne üvöltözzenek pláne hamisan.
id. Kiss László
A hála – mitos.
Dezsewffy
Kérem, hozzászólását legközelebb írja alá (akár valódi, akár álnéven vagy jeligével, hogy aki arra válaszolni akar vagy véleményt akar mondani beírásával kapcsolatban, az meg tudja szólítani Önt), mert egyébként kénytelen leszek törölni! Most pótoltam.
Híradmin!
> Miért is fizetünk a mai napig
> kárpótlásokat?
>
> Erről az
> 1943-as kiugrási kísérletről és főként arról, hogy miért hiúsult meg,
> minden magyarnak tudnia kell…
>
> Kis Kós Margit hozzászólása – A fasisztázók figyelmébe!
>
> Kis ezt írta: „Nekem az is tetszene, ha végre valamelyik igazságügyi
> miniszter foglalkozna azzal a hivatalos levéllel, amit még 1995-ben
> írt az Angliában élő magyar szervezet képviselője Vastagh Pálnak:
> >
> Budapest, 1995. jún. 27.
>
> Vastagh Pál igazságügyi miniszter úrnak Budapest,
>
> Tisztelt Miniszter Úr!
>
> E hó elején napilapból értesülhettem arról, hogy Ön hivatalos izraeli
> útja során újabb kárpótlási igényről tárgyalt. Ezzel összefüggésben a
> következőkre szeretném szíves figyelmét felhívni.
>
>Valószínűnek tartom, hogy Ön is ismeretében van annak az elmúlt évben
> nyilvánosságra került brit levéltári dokumentumoknak, amely a magyar
> ügyekkel foglalkozó osztályon F.O. 371/34498./C. 120351.sz.
> alatt kapott elhelyezést. Az idézett dokumentum szerint
> 1943 nyarán az akkori magyar kormány kéréssel fordult az angolszász
> nagyhatalmakhoz, hogy tegyék lehetővé Magyarország kiugrását a
> tengelyhatalmi blokkból. Ennek tárgyalása során megjelent a Zsidó
> Képviselettől Haimer professzor, aki a zsidó nagytanács azon kérelmét
> adta elő, hogy „a magyar kérelem teljesítése miatt aggódnak a
> Magyarországon viszonylagos biztonságban élő
> 800.000 zsidó megsemmisítését eredményezné.”
>
> Az elhangzott vétó után az angol referens, dr. Randall, a következőt
> írta sajátkezüleg a dokumentumra: „E kérdést megkülönböztető
> figyelemmel kísérjük, és ezért nem követeljük a magyaroktól, hogy
> nyíltan álljanak ki a németek ellen, amely a német megszállást
> eredményezné.”
>
> Az idézett kordokumentum tartalma után egyértelműen megállapítható,
> hogy a magyar nemzet védőfalként lett feláldozva az országban akkor
> tartózkodó 800.000 zsidó megmentése érdekében.
>
> Nem akarom ezzel összefüggésben emlegetni a világszerte szajkózott
> „utolsó csatlós, fasiszta, tömeggyilkos stb.” megbélyegzéseket,
> amelyek még napjainkban is felszínen vannak. De azt, hogy az
> áldozattól követeljenek unos-untalan bocsánatkérést, vagyoni
> kárpótlást, még enyhe kifejezéssel élve is cinizmusnak nevezhető.
>
> Az eddig felsoroltak ismeretében a következő kéréssel fordulok
> Miniszter Úrhoz:
>
> 1. Állítson fel egy bizottságot annak megközelítő megállapítására,
> hogy az 1943-as kiugrás megakadályozása következtében milyen kár érte
> a magyar
> nemzetet: a liberátorok szőnyegbombázásából, az ország későbbi
> hadszíntérré válásából, a lakosság elhurcolásából, azok nagy része
> elpusztulásából, a már többszörösen megkövetelt és kifizetett
> kárpótlásból, az ország negyven éven át tartó folyamatos kirablásából,
> a nemzetet világszerte gyalázó hangok károkozásából.
>
> A felsorolt károkat – amelyek többszörösét teszik ki az ország
> jelenlegi külső és belső adósságának – teljes egészében az idézett
> zsidó képviselet felé kell benyújtani. Elutasítás esetén a Hágai
> Nemzetközi Bírósághoz kell fordulni.
>
> 2.Mindaddig, amíg a Magyar Állam ez irányú vagyonjogi követelését nem
> teljesítik, elfogadhatatlan a másik oldal bárminemű követelése.
>
Andy
Kérem, hozzászólását legközelebb írja alá (akár valódi, akár álnéven vagy jeligével, hogy aki arra válaszolni akar vagy véleményt akar mondani beírásával kapcsolatban, az meg tudja szólítani Önt), mert egyébként kénytelen leszek törölni! Most pótoltam.
Híradmin!
Ezt a létezö dolgot az angoloknak ismét aztán az amerikai kormánynak kellene eljutattni honapokon keresztül. Hogy végre ök is megismerjék a történetet. Persze gondolom, hogy ezt a részt igyekeznek eltüntetni. Sajnos.
Esther
Horthy ugyanolyan árulója a magyar népnek mint az általa védelmezett zsidók! Nem hogy szobrot nem érdemel, hanem egy kategóriába tartozik kun bélákkal, rosenfeldékkel, csermanekkel, és a többi mostani féreggel az orsós likud vityával az élen!
kató rudi
Attól tartok, hogy Kató Rudi vagy csapágyas vagy lemerült az akkumulátora s „bikázással” sem indítható újra a helyes irányba.
Loviaguin Alexander
Nota bene:
A Nemzetvezető sem nem cigány, sem nem roma sem nem zsidó.
Újságíró barátom, néhány évvel ezelőtt több órás beszélgetést folytatott OV-al, aki a végén a következőt nyilatkozta: „mindenkit meghallgatok, de senkire sem hallgatok”
Mi lenne a helyes irány szerinted? Már nem lehet überelni a likud fideszt ugyanis teljesen egyértelmű az alávetettségünk a zsidóknak! Az orsós likud vitya nem egyszer hangsúlyozta, hogy mindenkivel szemben és minden áron megvédi a zsidókat és a cigányokat! Mindenki a bennszülött Magyarok előtt van ebben a csonka országban és még ezután sem jöhetnek a Magyarok! Vajon eljut-e valaha oda, hogy a Magyarok érdekében akár csak egy szalmaszálat is arrébb tegyen? Soha a büdös életben nem fog ilyen lépést tenni mivel azonnali hatállyal kiveszik a segge alól a trónt!
kató rudi
Köszönet a megmentésért most meg ihatjátok a levét vastaps…
R.
1944.Április 7. Alfred Wetzler és Rudolf Vrba szökése Auschwitzból. Beszámolójuk alapján készült az ún. auschwitzi jegyzõkönyv. Ennek tudatában 1944 április 24. Serédi Jusztinián római katolikus hercegprímás levélben, Ravasz László, a református püspöki kar elnöke személyesen tiltakozik Horthy kormányzónál a zsidóüldözés ellen.A megszállás után Horthy nem mondott le a hatalmáról csak visszahúzódott, de aláírása megtalálható az új fõispánok kinevezési iratain. A régiek közül számos fõtisztviselõt leváltottak. Többeket azért, mert ellenezték a zsidók ellen hozott rendeleteket.
Horthy jóváhagyásával Sztójay Döme miniszterelnök, Jaross Andor belügyminiszter, Endre László és Baky László belügyi államtitkárok odaadó lelkesedéssel kezdték meg a 14 milliós ország „zsidótlanítását”.1944 április 15. Megkezdődik a vidéki magyar zsidók gettókba való összegyűjtése.
1944 Április.16. Kárpátalján megindul a gettózás. A gettókhoz és téglagyárakhoz legközelebb eső vasútállomásokra megérkeztek az üres vagonok. A zsidókat még a gettóban testi motozásnak vetették alá. Kirendelt védőnők (távollétükben csendőrök) még a nők hüvelyét is átvizsgálták elrejtett értékeket keresve. Csomagjaikat is átkutatták. Ezt követően a lezárt utakon, szigorú csendőri kísérettel elindult a menet az állomás felé. Útközben sok zsidót brutálisan összevertek. Az útkereszteződésekben rendőrök vigyáztak, az utcák kiürültek, a nem zsidó lakosság általában lehúzott redőnyök mögül figyelt.
1944. április 28-án és 29-én indultak Kassáról és 1944. Április 30. Az elsõ magyar emberszállítmányok megérkezett Auschwitz-Birkenauba. Kassai vasutállomás fönökének Jelentése szerint.) az első magyarországi zsidó tömeges deportálás 1944. május 14-én kezdõdött. 1944: Május 15-én Budapesten munkába kezdett a Zsidókérdést Kutató Magyar Intézet. A megnyitón Endre László államtitkár egyértelműen fogalmazott: a kormányzat elhatározta, hogy a zsidókérdést a körülményekhez képest a legrövidebb időn belül és végleg megoldja. Megkezdődött a tömeges deportálás legnagyobb számban zsidók. voltak. Mellettük magyar politikai foglyok (polgári ellenzékiek, újságírók, szakszervezeti vezetők, katonatisztek, arisztokraták) raboskodtak. Voltak fiatal magyar cigányok és Jehova tanúi, valamint a magyar börtönökből kiszállított köztörvényesek is Ezután 1944 julius 20-ig 400.426 főt adtak át a németeknek 431 szerevény zsidó nö, gyermek és idős férfiakkal tele zsúfolva hagyta el a Magyar Királyság területét. Horthy kormányzó csak 1944.július 6.án tiltja meg a deportálások folytatását.Ezután mégis tovább folyik a kiszállitás 1944 július 6. Kaposvár 2066 fő Pécs 3100 fő magyar deportáltakat szállító vonatszerelvény hagyta el a Magyar Királyság területét 1944 július 7. Paks 1072 fő Pápa 2793 fő Sárvár 2204 fő Sopron 3077 fő Monor 3549 fő Óbuda 3151 fő magyar deportáltakat szállító vonatszerelvény hagyta el a Magyar Királyság területét 1944 július 8. Pécs 2523 fő Óbuda 2997 fő magyar deportáltakat szállító vonatszerelvény hagyta el a Magyar Királyság területét1944.július 9. Befejeződik a vidéki zsidóság deportálása. ami nem igaz mert […]
1944 július 9. Békásmegyer 1924 fő Budakalász 3072 fő Monor 3065 fő+3079 fő Óbuda 3072 fő magyar deportáltakat szállító vonatszerelvény hagyta el a Magyar Királyság területét 1944 július 20. Rákoscsaba 1230 fő az utolsó vidéki deportált zsidóság .1944 Szeptemberig titokban folyt a deportálás Sárvárról, alkalmilag Budapestrõl is. internáltakat és foglyokat Auschwitz- Birkenauba Deportáló szerelvényeket küldtek a ma Szlovákiához tartozó Galántán keresztül is, adataikat sajnos nem ismerik csak .1944.Október15.történt meg Szálasi-puccs Budapesten. Amikor is a zsidók ellen újabb üldöztetés indul.
Fodor Sándorné
Kérem, hozzászólását legközelebb írja alá (akár valódi, akár álnéven vagy jeligével, hogy aki arra válaszolni akar vagy véleményt akar mondani beírásával kapcsolatban, az meg tudja szólítani Önt), mert egyébként kénytelen leszek törölni! Most pótoltam.
Híradmin!
Pontosítsunk: a derék és hősi Koszorus Ference urnak Horthy Miklós kormányzó adott parancsot.
kiss feri
Kérem, hozzászólását legközelebb írja alá (akár valódi, akár álnéven vagy jeligével, hogy aki arra válaszolni akar vagy véleményt akar mondani beírásával kapcsolatban, az meg tudja szólítani Önt), mert egyébként kénytelen leszek törölni! Most pótoltam.
Híradmin!