Több száz milliárd forintos megszorításra készülhet a kormány: elvonás vagy takarékosság?
A kormány takarékosságról beszél, de az ellenzék szerint valójában ez csak szépítése a pénzügyminiszter által legutóbb közölteknek. Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője úgy véli, Kármán András pénzügyminiszter egy keddi sajtó-háttérbeszélgetésen elismerte, hogy a kormány újabb 300 milliárd forintos elvonásra készül, amit diplomatikusan minisztériumi befizetésnek nevezett. A tervezett lépésnek valószínűleg köze lehet az euró bevezetéséhez is – írja a Világgazdaság.
„Ki fogja viselni a legújabb 300 milliárdos költségvetési elvonás terhét?”
− tette fel a kérdést Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője.
A pénzügyminisztérium hétfőn egy közleményben arról írt, hogy
„a takarékosabb állami működés érdekében megvalósítandó további lépések – amelyek a korábbi indokolatlan és politikailag motivált túlköltések megakadályozását szolgálják – még mintegy 300 milliárd forint megtakarítást eredményeznek az év utolsó hónapjaiban, így idén összesen mintegy 700 milliárd forinttal lesz takarékosabb az állami működés.”
Azt is közölték, hogy a tárcánkénti lebontásról az egyes szerződésekhez tartozó összegek alapján október közepéig dönt a kormány.
Ezt sajtóbeszámolók szerint Kármán András pénzügyminiszter egy keddi háttérbeszélgetésen megerősítette, valamint arról is beszélt, hogy véleménye szerint a „túlárazások és pazarlás” megszüntetésével eddig 400 milliárd forintot takarított meg a kormány.
Miért van szükség a megszorításokra?
A pénzügyminiszter vezette keddi beszélgetésen az is kiderült, hogy hiába emelkedik az idei költségvetési hiány a GDP 7,5 százalékára, a kormány 2030-ra továbbra is teljesíteni kívánja az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat.
A Citi elemzői azonban szkeptikusak a feszített tempót illetően. A szakemberek úgy gondolják, ilyen magas deficitről nem lehet néhány év alatt elérni az euró bevezetéséhez szükséges szintet. Ekkora ugrást kizárólag az állami bevételek jelentős emelésével, illetve a kiadások lefaragásával lehet elérni.
A Tisza-kormány tagadja, hogy megszorításokra készülne, azonban érdemes figyelni az elemzői, valamint befektetői reakciókat is. Amennyiben gyengül a bizalom, annak a forint, a magyar állampapírok és részvények árfolyamai láthatják kárát.
Bóka János már korábban is számonkérte a kormányt
A Tisza-kormány megalakulásának századik napján Bóka János arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagy kampányígéretekből eddig kevés valósult meg. A Fidesz ezért 27 írásbeli kérdést intézett a kormányhoz, hogy kiderüljön, hol tartanak az „azonnali” intézkedéseknek a megvalósításával.
A Fidesz frakcióvezetője szerint ilyen ígéret volt többek között:
-
a családi pótlék;
-
az anyasági támogatás;
-
az időskorúak járadéka;
-
valamint a gyes és a gyet megduplázása.
A párt egy közleményben azt is számonkérte, hogy miért nem történt meg a szociális szektorban beígért 25 százalékos béremelés, illetve az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése. A Fidesz szerint ezek mellett az iskolakezdési támogatás, a gyógyszerek áfája és a 480 forintos benzinár kérdésében is eltérés van a kampányban elhangzott ígéretek és a jelenlegi helyzet között.
Az ellenzéki frakció szerint a Tisza-kormány kivezette a kamatstopot, támadja az Otthon Start Programot és a rezsicsökkentést, miközben az energiaszektor és a magyar piac sorsával kapcsolatban is komoly kifogásokat fogalmazott meg, valamint sérelmezte, hogy a külföldi multik egyre nagyobb teret kapnak.
„Működő és emberséges Magyarországot ígértek, de kormányzás helyett csak színészkedést, hergelést és hatalmi önkényt kaptunk.”
Szerző: Vágréti Gábor
Kiemelt képen: Bóka János frakcióvezeto, Fidesz / fotó: Hatlaczki Balazs Magyar Nemzet
#Megszorítás #BókaJános #KármánAndrás #Költségvetés #Fidesz #NIF #NemzetiInternetFigyelő
