Egy amerikai bíróság nyilvánosságra hozta annak a közel 200 embernek a nevét, akiket Jeffrey Epstein vádlója, Virginia Giuffre 2015-ös polgári perében idéztek, miután az ügy annak 2017-es lezárása óta titkosítva volt.
A neveket tartalmazó több száz bírósági beadványt Loretta Preska amerikai kerületi bíró utasítására a múlt hónapban hozták nyilvánosságra, és a bíróság szóvivője közölte, hogy a neveket január 1-jétől kezdve folyamatosan hozzák nyilvánosságra. A szerdán nyilvánosságra hozott akták között szerepel a milliárdos Glenn Dubin és volt magánszakácsa, Rinaldo Rizzo, a Victoria’s Secret volt vezérigazgatója, Lex Wexner, David Copperfield bűvész és még sokan mások neve.
Olyan magas rangú közéleti személyiségek is szerepelnek benne, mint Bill Clinton volt amerikai elnök és András brit herceg, akiket már korábban nyilvánosan megneveztek az üggyel kapcsolatban.
Bár a légiforgalmi feljegyzések szerint Clinton többször utazott Epstein magángépén, és legalább egy, a bírósági iratokban idézett tanú azt állította, hogy a férfi a „fiatal” lányokat szerette, a volt elnök szóvivője 2019-ben azt mondta, hogy Clinton több mint egy évtizede nem is beszélt Epsteinnel, és nem tudott semmilyen bűncselekményről.
A szerdán nyilvánosságra hozott bírósági iratok azt is állítják, hogy András herceg 2001-ben Epstein manhattani otthonában fogdosott egy nőt. Egy másik ügyben, amelyet Giuffre indított a brit uralkodói család tagja ellen, azt állította, hogy kiskorúként többször is szexre kényszerítették András herceggel, bár az ügyet tavaly peren kívül rendezték. Bár András herceg elismerte, hogy barátságot ápolt Epsteinnel, továbbra is tagadja, hogy bármi törvénytelenséget elkövetett volna.
A teljes névsor Epstein ismert munkatársait, valamint tanúkat, áldozatokat és a rágalmazási ügyhöz véletlenül kapcsolódó személyeket tartalmaz. A kiskorú áldozatok nevei, akik nem tettek tanúvallomást, Preska bíró szerint továbbra is titkosítva maradnak, aki azt is lehetővé tette, hogy egyes személyek fellebbezzenek bizonyos dokumentumok nyilvánosságra hozatala ellen.
Az egyik esetben egy csak „J. Doe 107” nevű személy kérte, hogy ügyfelük nevét tartsák titokban, megjegyezve, hogy a nő egy „kulturálisan konzervatív országban” él, és az ügy természetére való tekintettel „fél nevének nyilvánosságra kerülésétől”. A bíró most vizsgálja ennek a kárelemnek az elbírálását.
A dokumentumok egy 2015-ös rágalmazási perhez kapcsolódnak, amelyet Epstein bizalmasa, Ghislaine Maxwell ellen indított Giuffre, és amelyet később peren kívül rendeztek. Maxwellt azóta 20 év börtönbüntetésre ítélték, miután vádat emeltek ellene, amiért áldozatokat közvetített, illetve szállított Epsteinnek.
A 2015-ös perben Giuffre azt állította, hogy Maxwell és Epstein arra utasította őt, hogy 17 éves korától kezdve férfiakkal szexeljen, és hogy maga Epstein is zaklatta őt szexuálisan.
Epsteint 2019-ben többszörös szexuális emberkereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmény miatt vádolták meg, de érdekes módon nem sokkal a letartóztatása után, még a vizsgálati fogságban felakasztva találták New York-i börtöncellájában, mielőtt az ügy tárgyalása megkezdődött volna. A halálesetet öngyilkosságnak nyilvánították, az igazságügyi minisztérium később megállapította, hogy a börtönszemélyzet hanyagsága miatt lett Epstein öngyilkos a fogdában.
A most nyilvánosságra kerülő információk szerint azonban mindenképpen felmerül a gyanúja annak, hogy számos politikai szereplőnek és gazdasági nagykutyának is jó oka lehetett Epstein elhallgattatása.
Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg.Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.
