Több mint huszonöt nemzet képviselteti magát az idei Kurultájon
NIF: Reméljük a szervezők közül többen lehetnek majd, az NsK-n keresztül, magyar országgyűlési képviselők 2018-ban. Minden magyar érzelmű hazafinak ott kell lennie, és feltöltődnie hittel, megerősítenie nemzetépítő szándékait!
Tizenkét országból huszonhét „hun és türk tudatú” nemzet képviselteti magát Európa legnagyobb lovas hagyományőrző ünnepén, a Kurultájon, amelyet idén augusztus 12. és 14. között rendeznek meg Bugacon – közölték MTI-vel csütörtökön a szervezők, akik mintegy negyedmillió látogatót várnak a rendezvényre.
A Magyar-Turán Alapítvány közleménye szerint a magyarokkal rokon keleti népek kétévente megszervezett „törzsi gyűlése” amellett, hogy a Kárpát-medencei magyarság legnagyobb hagyományőrző seregszemléje, egyben Magyarország egyik legjelentősebb kultúrdiplomáciai eseménye is, amelyen részt vesz Kirgizisztán kulturális minisztere, a török miniszterelnöki hivatal vezetője és számos más rangos ázsiai állami tisztségviselő, valamint több kulturális intézmény igazgatója is.
A Kurultáj több mint száz jurtából álló nomád táborában a szervezők a szkíta, hun, avar és honfoglalás kori leletek mellett több mint 150 zenei és hagyományőrző, valamint tudományos-ismeretterjesztő programon keresztül mutatják be a magyarság legősibb hagyományait. A háromnapos ingyenes rendezvény fontos eleme a keleti lovas harcmodor megismertetése.
Számos programból válogathatnak a családosok és gyerekek is, a jurtatábor közelében pedig egy hatalmas kempinget alakítanak ki azok számára, akik több napra látogatnak a hagyományőrző rendezvényre.
2016. július 08. 09:20, Hunhír.info
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
V4+12. De azért jó.
valami nagyon zavaró ezen „kurultájon” engem. Az az, hogy mielott mi a nagyobb, a foágu magyarsággal nem foglalkozunk, a kisebbel, a jövevény ággal (az Arpád-i) igen …
ez félrevezeto és káros …
a magyarságnak két ‘forrása’ van a IX. sz. végén. A bejöttek (mégha az utóbbi évtizedekben ezeket egyre jobban már vissza-, hazajötteknek is nevezzük) és az okety befogadók (akiktol kötelezoen nyelvünk jött) …
ezen két „forrás” közül mindenek elott választanunk kell (bejöttünk, vagy befogadtunk ?). Csak ha a kisebbik ágat válasszuk (az olyan maximum 15 %-ost, a bejövokét), akkor JOGOS ezen „kurultáj” cucc.
De elobb választanunk kell és ehhez érveket is adnunk !!!
szerintem fontosabb számunkra a nyelvünk-általi azonosítás, mint a népnév szerinti. Az, hogy Kazahsztán egyik ‘sarkában’ egy madjar , madzsar törzs, közösség él, azt ezen népnév azonosítja …, mint
a kis tót fiút, aki magát egy „ja szom magyar”-ként azonsoította volt.
Ha mi feladjuk nyelvünket, szerintem meg is szununk magyarok lenni.
A nyelvünk kötelezoen (ez egy alapveto ‘természeti’, -ember-társadalmi- szabály) az avaroknak nevezett nép nyelve. Tehát ha
mi a IX. sz. végén bejövok, Arpád-népét mondjuk ki a magyaroknak,
akkor a nyelvünket avarnak kellene …, vagy (ami logikusabb) magát
az avarokat magyaroknak …
a bejöttek nyelve érdektelen, mert nem az ovék maradt, mert maradhatott fenn, hanem a befogadóké. Ugyanúgy, mint más hasonló esetben (a bolgár, lombárd és frank) esetben is. Az, hogy Arpádék is
egy olyan nyelven, vagy ehhez közelihez is beszéltek, annak semmi jelentosége ott. Ugyanis a bejöttek nyelve eltunésre volt ítélve …
amikor mi a magyarokat, az oseinket a bejöttekben azonosítjuk, az
persze egy önkényes választás részunkrol. Mégha ez nem is logikus, ésszeru, ehhez nekünk jogunk van. Viszont ha ezt tesszük, ehhez
magyarázatot, érvelést is kell (hogy miért éppen ok ?). Nem beszélve
arról, hogy ezzel közben meg is tagadjuk a 85 %-os, a sokkal nagyobb
számú elodeinket …
még egyet ; ha mi Arpádékat azonosítjuk, mint magyarokat, akkor
az államiságunkat is hozzájuk kell azonosítjuk (a X. sz. -tól). Ha mi a nagyobb szárnyat, a befogadókét, akkor az államiságunk az ún. hunokig és talán még tovább is elmegy. Ha mi Arpádékat mondjuk
ki a magyaroknak, akkor úgy teszünk, mintha a XVII. sz. végén a
törököket kivero Jeno herceggel kezdenénk az államiságunkat venni.
Tehát nem csak az elodeink nagyobb hányadát tagadjuk meg, hanem államiságunkét is …
nem azt mondom, hogy tagadjuk meg Arpádék magyarságát, nem ! Azt, hogy ezek magyarságát tegyük a helyére. Ok csak egy magyar-rokon hulláma volt a magyarságnak. Nem a mi, a
magyarok perepútyja a keleti rokonság (az esetleges), hanem
az egyik kun testvéreinkké, akik a IX. sz. végén bejöttek. Sot még
azt is hozzátehetjük, hogy ezek egész biztos a mi hívásunkra, a
segítségünkre jöttek épp. Ok voltak azok, akik inkább vérüket adták ezen hazáért, mint mi (az oket ‘haza-fogadók’). A nagy Pozsonyi csatában az o részarányukat olyan 50 %-osnak adja meg László Gyula, miközben a lakosság összességében ezt csak 10 %-nak
tartja. Arpádék, ott személyesen omaga is ;.. tényleg életét adta hazánkért akkor. Tehát nem az o ‘lealacsonyításuk’ mellett agitálok,
hanem az igaz, az igazság mellett. MI nem jöttünk be, mert már régen
ott éltünk. Mert mi adtuk a nyelvet, amely még ma is bennünket azonosít, mert mi voltunk a többség. Ez olyan, mintha ma Mo-a már jócskán megcsonkult) az EU tagállama. Ugyanis ezt döntöttük el mi.
A többség az, amely bennünket azonosít ma is …
szeretettel ; L
Az igazság az, hogy a be vagy visszajöttek, és a befogadók egy és ugyanazon nyelvet, a mai hunmagyar ősnyelvet beszélték.
894-902 között a legpontosabban egy professzionálisan dicső HONEGYESÍTÉS hadjáratai zajlottak Álmos- Árpád vezér vezetésével. Slusz-passz, a többi mind fikció!
Engem az idei Krultájon egyetlen egy dolog zavar, de az nagyon! — hogy a török miniszterelnöki akárki is ott lesz. Erdogán, aki épirtó, korábban a világot meghódítani akaró törökországot vezeti, egy nagy kupac szar. Lépten-nyomon benyal izraelnek. Nem lehet a törököknek megbocsátani a hazánk másfél-évszázados megszállását, hazánk lakosságának sanyargatását, legyilkolását, és nem lehet megbocsátani az örmény népirtást sem. Én nem hiszek az (állítólagos) magyar-török rokonságban, mert semmilyen tulajdonságunk nem hasonlít a törökökére. Vattay Szabolcs
Kedves Szabolcs!
Egy dolgot azért szeretnék a figyelmedbe ajánlani.
Más a török uralkodó osztály, és más a ma töröknek nevezett turk (türk) köznép. Vagyis a török uralkodó osztály az az iszlámot képviselő, valamikor asszír-perzsa- arab felmenőkkel, valóban nem a mi fajtánk.
De viszont a turk köznép az bizony a mi népeink, csak példaképpen a hurrita, hettita, urartú, pártus, szavárd, szkíta, avar, vagyis magyari népeket jelenti, azok eltörökösített népcsoportjait.
Az iszlámot a szeldzsuk és az oszmán katonai uralkodó osztály vitte a térségbe. Ott az erőszakkal elfoglalt népeinknél identitást és nyelvet váltva alakult ki végül is a Török Birodalom népei.
Gondoljuk el 1000. év után 500 évvel hódítanak Magyarországon, és az ötszáz év milyen nagy idő egy népet más tudatú néppé formálni?
En magamreszerol ezeket az irasokat, tokeletessen tevesnek tartom, a magyarsag eredete, messze tul mutatt, a 9. Szazadi, magyarsagon. It a tisza menten, mar az idoszamitasunk ellott, is magyar nyelvu nep elt, bizonyitja hogy ezen a teruleten nem voltak, nepeket pusztito haboruk, sem atill, elott sem kozben de utanna sem. A romai es a magyar birodalom, kozottii hatar maga a duna folyo,ha szemben allunk a folyamal, egyedul a kesobbi buda volt eggyetlen magyar telepules a duna bal oldalan.meg gyozodesem a szalvok a 4-5 szazadban meg nem is leteztek, atilla halalakor es miatt a magyarsag nem hagyta el a tisza duna teruletett,sot az avark kesobb mint birodalom is egyik magyar agazatnak kellett legyen, hisz ok sem utkoztek semmien ellenallasban a karpatok mogootti terulett birtokban vetelenel, kiveve ha at akartak ill att leptek, a dunat, es pont ellenuk epitettek a romaiak, eros vedelmi vonalat. A magyarsag erredete, pedig megeloz sok europai,es a fold szamos nemzetet, ha nimrodtol szarmaztatjuk a magyar elnevezest, akkor a hunok sok ezer ev valassztja el a magyar elnevezestol, vagy is nem igaz a hunor magor elmelett. Es termeszetessen a szekely magyar sem, inkabb igy lehetseges magor, hun, rs csak ez utan a szekely. Tehat eggyertelmu,a magyarsag nem honfoglalo kent jott, hanem vissza terokent, es tudatossan tette nem pedig a besenyok nyomasara, es pont a magyarok semisitettek meg a besenyok nemzetiseget. A pozsonyi csata nem jelentett akkora veszelyt a magyarsagra mint azt sokan feltetelezik, eezzen kivul valami nem lehet igaz, bar igaz a magyarsag jelenlette mar az idoszamitasun ellott is de, nem valoszinu pozsony letezese, miert mert a visszateres eve 886-896, en elhiszem, a kessobbi pozsony nevet, de nem hiszem 907 ben,tulsagossan kozeli az idopont. Nagyon sok minden zavaros, az idopontok miatt, de errol most nem akarok beszelni. Szerintem ennyi nagyabol eleg.
A magyarkodó nemzethy idiotizmus egyik gyöngyszeme.
Kurultaj: Dzsingisz kán mongoljai hívták így a saját törzsi gyűlésüket. Többek közt egy ilyen kurultajon döntöttek Magyarország elfoglalásáról, az ellenálló magyarok teljes megsemmisítéséről, kiirtásáról. Bár a Kárpát-medencei magyarokat nem sikerült kiirtaniuk, a magna-hungáriaiakat megsemmisítették. Eltakarították őket a föld színéről. Amikor az ország végre kiheverte a mongol pusztítást, a törökök irtották ki az Alföld szinte egészét, megalapozva Trianonnak.
Ez az egész turanista proli szarság egy szégyen. Mintha ma az izraeli zsidók Birodalmi Gyűlést (Reichstag-ost) játszanának, amire meghívják a németeket, merthogy közösek a gyökereik, hisz ők is onnan származnak, és ráadásul az eredeti nyelvük (a jiddis) is a német nyelv egy változata. Persze ők nem követnének el ilyesmit, annál több eszük van. Nekünk viszont ez jutott. Ilyen „nemzetiek”, akik a magyarság legnagyobb gyilkosait magasztalják, ajnározzák.
Nagyon tájékozatlan „Zoltán”!
A birodalmi gyűlésre meghívták Merkelkét a közelmúltban, ahol az édesdeden mosolygó asszonyka orra alá Netanjahu előre megtervezett mozdulatának árnyéka az ismert bajuszt festette.
kedves Zoltán !
mégha egy kicsit túl keményen beszél itt, igaza van, ill. ezt magam is így gondolom. Van nálunk valami tökéletlen romantika, amiben mi valami dicso hódító nép vagyunk. Jobbak, okosabbak, szépebbek … vagyunk, mert mi legyoztünk másokat …
ez elobbi emlékeztet amit, ahogy Batu válaszolt a pápa dorgáló levelére ;”ha ezt megtehetjük, azt azért, mert a mi isteneink erosebbek … (±)”. Mint késobb Sztalin is az egy késobbi pápa reklamálására ; „hány divíziója van ?” …
a primitívség diadala, ennek dicsoítése sokszor …
na de sokszor ez még egy kimondott történelmi csúsztatást is kivállt. A törökök nem ellenünk, hanem nyugat ellen jött. Mi csak az útjukban voltunk. Ugyanezt próbálják mások a tatárok esetére is. Nem bennünket, hanem a Német Birrodalmat, a Pápaságot. Ezt addig is, hogy teljesen elferdítik, meghazuttolják a történteket. A tatárok csak
bennünket, magyarokat irtottak. A tatár hadsereg jobb szárnya Lengyelo. déli szélén (Krakkó felé) támadott úgy ránk, hogy a Kárpátokat megkerülte … és magán a NEMET BIRRODALMON keresztül, Moráviából támadt ránk. Semmit nem tudunk arról, hogy
mit tettek ott (Moráviában). Az, hogy nem hallottunk arról, hogy
ott is írtották volna a lakosságot az azt kell jelentse, hogy ilyen
nem volt. Ugyanis pl-ul Lengyelo. déli részén ott azt tették. Ugyanis
a lengyel király ellenált … és minden jel arra mutat, hogy a Német
birrodalom, az osztrák nagyhercegség ezeket átengedte ELLENÜNK !
van egy másik és talán ez a legfájóbb oldala ennek. Az az, hogy ezen
kurultáj-osok mind olyan nagyjáboli hódítók voltak. Ezekkel társulva
mi magunkat is ennek mondjuk ki. Ezzel nem csak azt, hogy Arpádék
voltak A magyarok, de azt is, hogy mi az egy másokét foglaltuk el akkor. Amikor valaki ezekkel társul, a szomszédok, a jövevényeink igazát (pedig nincs igazuk !) mondja. Mi jövevények vagyunk másoknál ..
szeretettel