Tiszteletlenség és rosszindulat: mainstream módon számol be a Luna-25 szerencsétlen küldetéséről a németországi média

A Luna 25 orosz holdszonda a Hold felszínének ütközött és megsemmisült. A küldetés kudarcot vallott. Ahogy az várható volt, a német média a szokásos egyoldalúsággal számolt be az esetről, miközben a német médiafogyasztókat is dezinformálják.

Gert Ewen Ungar írása a Russia Today-en

Valószínűleg aligha emlékszik bárki is a 2019. szeptember 6-i tudósításra, amikor a Chandrayaan-2 indiai holdszonda leszállóegysége a Holdba csapódott és megsemmisült. Ennek oka, hogy az esetet alig vették észre a német médiában. A Tagesschau akkor arról számolt be, hogy az indiai űrügynökség vezetője „vigasztalhatatlan” volt, és hogy Modi indiai miniszterelnök bátorította a tudósokat. Ennyi volt az egész.

Most, a múlt hétvégén a Luna 25 orosz holdszonda szintén becsapódott a Holdba, a média pedig ennek megfelelően hozta a formáját.

A pálmát kétségtelenül a BILD újságírója, Paul Ronzheimer vitte el, aki egy tweetben azt fejtegette, hogy az oroszországi felelősöknek most aztán már félthetik az életüket. Az igazán tragikus Ronzheimer tweetjében az, hogy még ő maga is elhiszi.

Wir müssen uns wohl darauf einstellen, dass in den nächsten Tagen ein paar russische Raumfahrt-Verantwortliche zufällig vom Balkon fallen. #Luna25

— Paul Ronzheimer (@ronzheimer) August 20, 2023

Ugyanakkor Ronzheimer Oroszországról alkotott képe természetesen jellemző a német újságírásra. Csak egy kicsit elegánsabban csomagolja oroszgyűlöletét Ina Ruck a Tagesschau számára. Számára a holdszonda lezuhanása egyszerűen a Putyin-rendszer végét jelenti. Ez nem újdonság, mert Ruck általában ezt teszi úgynevezett Oroszországról szóló „tudósításaiban”.

Politikailag egyáltalán nem állnak jól a dolgok a holdszonda lezuhanása után, állítja Ruck. A Luna 25 Putyin egyik presztízsprojektje volt, amely nagyon átpolitizálódott. A kilövést megünnepelték, és a televízió közvetítette, de a lezuhanás után az információáramlás szűkös volt.

Ez azonban szinte biztosan nem az „orosz propagandaapparátus” miatt van, hanem egyszerűen a dolgok természetéből fakad. Kinek kellett volna filmre vennie a Holdra zuhanást, és milyen információkat kell szolgáltatni, ha az embernek magának nincs? Ma az orosz média arról számol be, hogy az egyik hajtóművel voltak nehézségek. Feltehetően ez volt a lezuhanás oka.

Az, hogy Putyin a politikai sorsához kötötte volna a projektet, ahogy Ruck állítja, erősen túlzó. Miért tenne ilyet az orosz elnök? Erre soha nem volt szüksége. Egyébként is, Oroszországban számos nagyszabású nemzeti projekt van. Az orosz repülőgépgyártás államosítása a nyugati beszállítóktól való függetlenedés, kvantumszámítástechnika és mesterséges intelligencia, nagy infrastrukturális projektek, mint például az észak-déli folyosó, amely kereskedelmi útvonalat képez Oroszországtól Azerbajdzsánon és Iránon keresztül Indiáig, stb. stb. stb.

A nagy orosz projektek listáját még hosszan lehetne folytatni. Nyilvánvaló, hogy a Luna 25 és az azt követő missziók mindenképpen fontosak, de ez csak egy projekt a nemzeti projektek egész sorából. Hogy mi fog történni ezután, az valójában világos, és nem „nehéz megjósolni”, ahogy Ruck állítja. A Luna 26 küldetés indítását 2027-re tervezik, és a Holdon egy bázis építésére irányuló projekt továbbra is a tervek szerint halad. Hogy Putyinnak most konkrétan milyen politikai károkat kellene elszenvednie, azt Ruck nem árulja el. Megmarad a homályos utalásoknál. Azt is mondhatnánk, hogy Ina Ruck csak hablatyol és oroszellenes összeesküvés-elméleteket gyárt. Ebben jó, és mindig is jó volt. Természetesen ez nem újságírás. Még Ruck tényszerű információi is bizonyíthatóan hamisak.

Az az állítás, hogy Oroszország célja az volt, hogy a projekttel visszaszerezze vezető szerepét az űrutazásban, szintén távol áll a valóságtól. Oroszország mindig is vezető szerepet töltött be. Az emberes űrrepülés, és így az ISS (Nemzetközi Űrállomás) működésének biztosítása hosszú ideig egyáltalán nem volt lehetséges Oroszország nélkül, mivel az USA-nak az űrsiklóprogram 2011-es leállításával már nem voltak eszközei az űrhajósok űrbe és az ISS-re szállítására. Ruck szokásához híven ebben a cikkben is megtéveszti a német médiafogyasztókat.

Armin Coerper értékelése a ZDF számára szintén meglehetősen bizarr. Ez Oroszország számára kínos. Coerper ráadásul nemcsak a Földön, hanem az űrben is Oroszország elszigetelődését látja. Oroszország kiléphet a Nemzetközi Űrállomással (ISS) való együttműködésből a további holdi küldetések érdekében – dezinformálja közönségét Coerper. Oroszország akkor az űrben is elszigetelődne – véli a ZDF moszkvai tudósítója. A kilépésről azonban már régen döntés született. Az, hogy Oroszországot elszigeteltség fenyegeti, a nyugati újságírók képzeletének szüleménye, mind a Földön, mind az űrben. Oroszország együttműködik többek között Indiával, de mindenekelőtt Kínával, mind az égben, mind itt a Földön.

Aki tudni akarja, mennyire hatékony a német mainstream oroszellenes propagandája, olvassa el a Die Zeitban az orosz holdszonda lezuhanásáról szóló cikket. A cikk meglepően semleges. Érdemes elolvasni a hozzászólásokat. A cikkhez eddig majdnem 800 komment érkezett. A hozzászólásokban minden elképzelhető rosszindulat és aljasság, ruszofóbia és rasszizmus megtalálható. És mindezt egy olyan országból, amelynek a légiereje nem tudja elszállítani a külügyminisztert Németországból Ausztráliába. (kiemelés – szerk.) Németországnak hatalmas mentális problémái vannak, amit a hozzászólások egyértelművé tesznek.

Ha már itt tartunk, azt, hogy egy holdmisszió meghiúsulhat, valószínűleg senki sem tartja igazán szégyennek. Ez valójában egy nagyszabású kísérlet. Az azonban, hogy egy olyan ambiciózus és erkölcsi önhittséggel rendelkező ország, mint Németország, nem tudta elszállítani a saját külügyminiszterét, az már tényleg rászolgált arra, hogy kínosnak minősítsük, mert bizony ez nagyon is az.

 

Fordította: a Nemzeti InternetFigyelő (NIF) közössége

Eredeti cím: Respektlos und voller Schadenfreude – Der Absturz von Luna 25 in deutschen Medien

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Kiemelt képen: Luna 25 űrszonda /  Sputnik © Sputnik