Teherán lángol, Trump cselekvésre kész – és közben ott a magyar vonatkozás is
Az iráni háború negyedik napján az Index percről percre közvetítése sorjázza az eseményeket: bombázások Teheránban, iráni rakéta egy amerikai bázison Katarban, iráni hadihajó süllyedése, kurd felkelők fegyverkezése – és a Hormuzi-szoros, amelynek lezárása az egész világ energiaellátását fenyegeti. A konfliktus gyújtópontjai ma reggel is szaporodnak.
A közel-keleti háború nem csillapodik – épp ellenkezőleg. Az Izraeli Védelmi Erők alig két órával azután indítottak újabb, „széles körű” csapásokat Teheránban, hogy korábban bejelentették a teheráni hadműveletek lezárását. A célpontok között iráni belbiztonsági parancsnokságok, a Baszídzs milícia létesítményei, rakétaindítók és légvédelmi rendszerek szerepeltek. A Hezbollah Észak-Izraelt lőtte, Baalbekban izraeli légicsapásban négy ember halt meg. A háborús spirál tehát gyorsuló ütemben forog.
Trump cselekvésre kész: a Hormuzi-szoroson keresztül megy az olaj – akár haditengerészeti kísérettel
Donald Trump szerda hajnalban közösségi oldalán tett bejelentéssel avatkozott be az energetikai válságkezelésbe. Azonnali hatállyal utasította az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Társaságát (DFC), hogy kedvező feltételekkel politikai kockázati biztosítást és garanciát nyújtson a Perzsa-öblön áthaladó tengeri kereskedelem minden szereplőjének – különösen az energiahordozó-szállítás tekintetében.
Hozzátette:
szükség esetén az amerikai haditengerészet a lehető leghamarabb megkezdi a tankerhajók kíséretét a Hormuzi-szoroson keresztül
– amelyen a világ tengeri olajszállításainak közel egyötöde halad át.
Trump szavai azonnal hatottak a piacokra.
A Brent típusú kőolaj ára a 85 dolláros csúcsról 79 dollárig zuhant, majd 80 dollár felett stabilizálódott. A Portfolio szerint a Pentagon a Vörös-tengeren korábban végrehajtott hadművelethez hasonló tengeri biztosítási küldetést készíthet elő.
Ez Magyarország számára sem közömbös. A Barátság-kőolajvezeték ukrán blokádjáról és az iráni háborús hatásokról a NIF már korábban részletes elemzést közölt. Ahogy Szijjártó Péter szolnoki beszédében fogalmazott: az ukrán blokád és az iráni konfliktus együttesen az eddiginél is súlyosabb energetikai kihívás elé állítják a kontinenst – Magyarországot különösen.
Iráni rakéta csapódott az Al-Udeid bázisra Katarban
Az iráni válaszcsapások sem maradtak el. Katar területére két iráni ballisztikus rakéta csapódott be: az egyiket a katari légvédelem elfogta, a másik azonban eltalálta az Al-Udeid Air Base-t – az Egyesült Államok egyik legnagyobb közel-keleti katonai létesítményét. Halálos áldozatról nem érkezett jelentés.
Ugyanekkor Katarban a hatóságok tíz iráni Forradalmi Gárdával kapcsolatban álló kémet tartóztattak le, köztük hármat drónkezelői kiképzés miatt. Szombat óta Irán több mint száz ballisztikus rakétával és számos drónnal támadta Katar területét – köztük a dohai nemzetközi repülőteret is.
A dubaji amerikai konzulátus melletti parkolóba is drón csapódott – a tüzet gyorsan eloltották, sérültek nem voltak. Marco Rubio külügyminiszter megerősítette az esetet, és leszögezte: az Egyesült Államok diplomáciai létesítményei
„közvetlen támadás alatt állnak egy terrorista rezsim részéről.”
Iráni hadihajó süllyedt el Srí Lanka partjainál
A konfliktus valóban globális dimenziót ölt. Srí Lanka partjaihoz közel az IRIS Dena nevű iráni hadihajóról hajnalban érkezett vészjelzés – a fedélzeten mintegy 180 ember tartózkodott. A Srí Lanka-i haditengerészet és légierő mentőegységeket küldött a helyszínre, és 30 sérült tengerészt szállítottak partra. A süllyedés oka egyelőre ismeretlen, de egy ellenzéki képviselő felvetette, hogy a hajó esetleg az Irán ellen zajló hadműveletek áldozata lett.
Kurd felkelők fegyverkeznek – rezsimváltást tervez Washington?
A Sky News értesülése szerint az iráni-kurd ellenzéki erők földi hadműveletet készítenek elő Irán ellen, amelyet „a következő napokban” indítanának el. A CIA fegyverekkel látja el a kurd harcosokat. Kurd források a Reutersnek óvatosabban nyilatkoztak: tárgyalásokat folytatnak a CIA-val fegyverszállításról és a művelet időzítéséről, de végleges döntés még nem született. A tervezett hadművelet célja: teret nyitni az iráni rezsimmel szemben álló polgároknak, lehetővé téve számukra a rezsimváltás kikényszerítését.
Háromnapos búcsú Hámeneitől – ki lesz az utóda?
Ali Hámenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője szombaton, az első amerikai–izraeli csapásokban veszítette életét. Ma este Teheránban megkezdődik a háromnapos állami gyász és búcsúszertartás. Irán utcáin vegyes reakciók kísérték a hírt – a társadalom egy része gyászol, mások ünnepelnek. Hámenei utódjának személyét hivatalosan még nem jelentették be, de sajtóhírek szerint a teheráni szakértői tanács a fiát, Modzstaba Hámeneit jelölte ki a posztra. Ha ez megerősítést nyer, a vallási-politikai dinasztia apáról fiúra öröklése az iráni rendszer egyik legnagyobb legitimációs válságát hozhatja el.
9000 evakuált amerikai, folytatódnak a mentőakciók – és a magyarok sem maradnak el
Marco Rubio kedden közölte: az iráni konfliktus kitörése óta mintegy 9000 amerikait sikerült kimenekíteni a térségből, további 1500-an várnak segítségre. A légtérzárak és a megrongálódott repülőterek megnehezítik a logisztikát.
Szijjártó Péter szerda reggel bejelentette: Kecskemétről elindult az első magyar mentesítő járat Ammánba, amely 87 utast – köztük 83 magyar állampolgárt – szállít haza Jordániából. Csütörtökön és pénteken újabb járatok indulnak, utóbbin már Sarm-es-Sejkből is érkeznek majd hazatérők. Az Izraelben rekedt magyarok jelenleg csak szárazföldi úton, Jordánián vagy Egyiptomon keresztül tudják elhagyni az országot a teljes légtérzár miatt.
Irán figyelmeztet: a legjobb fegyvereinkhez még hozzá sem nyúltunk
Miközben a nyugati koalíció és saját szövetségesei az eszkaláció lefékezésén dolgoznak – a kanadai miniszterelnök, Mark Carney például nyilvánosan bírálta, hogy az Egyesült Államok és Izrael az ENSZ-szel, sőt saját szövetségeseivel sem egyeztette a támadást –, Irán védelmi minisztériuma keményen üzent: az ország „kapacitással rendelkezik arra, hogy hosszabb ideig folytassa az offenzív védelmet, mint amire számítottak”, és eddig még nem vetette be legfejlettebb fegyvereit.
Ez nem puszta propaganda. Irán ballisztikus rakétái elérik egész Európát – az ország spanyolországi nagykövete korábban egyenesen azt jelezte: szükség esetén az európai amerikai bázisokat is célba vehetik. Franciaország erre válaszul a Charles de Gaulle repülőgép-hordozót a Földközi-tengerre irányítja.
A háború negyedik napján a frontvonalak sokszorozódnak, az energiapiaci feszültség nő, és a Hormuzi-szoros sorsa – amelytől Magyarország olajbehozatalának egy része is függ – még egyáltalán nem dőlt el.
Szerző: Vágréti Gábor
#IráníHáború #Trump #HormuziSzoros #Olajár #Teherán #SzijjártóPéter #MagyarEvakuáció #Hámenei #Katar #Energiabiztonság
