Hirdetés

Szent István vértanú napján tartóztatták le Mindszenty József hercegprímást

Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!

December 26-án karácsony liturgiájának színe fehérből vörösre vált, a vér és a szenvedés színébe öltözik a katolikus egyház. Ezt a napot választották az ávós keretlegények 1948-ban, hogy letartóztassák a magyar katolikus egyház fejét, Mindszenty József bíboros hercegprímást.

Az időpont kiválasztása nem volt véletlen. Ha nem is voltak teljesen tudatában annak, hogy a kereszténység az első vértanúra, Szent István mártíromságára emlékezik ezen a napon – és ez a hívők számára szimbolikus értelmet fog adni a történésnek –, a karácsonyi ünnep megszentségtelenítése tudatos volt részükről. Üzenet volt ez minden keresztény ember számára: az új hatalom nem ismer sem Istent, sem irgalmat.

Az egyházüldözés az ateista marxista ideológiából egyenesen következett, a bolsevizmus azonban megfejelte mindezt azzal, hogy „új vallást” próbált teremteni, isten helyét akarta elfoglalni az emberek lelkében és a világ rendjében egyaránt. Mindszenty azonnal felismerte az ebben rejlő veszélyeket, és ugyanolyan elszánt hittel és bátorsággal lépett fel a kommunista térhódítással szemben, mint ahogy tette ezt a német megszállók és a nyilas uralom ellen is. Már az 1945-ös nemzetgyűlési választások előtt körlevélben szólította meg a híveit, akiket sikeresen mozgósított a moszkoviták elleni szavazásra. Felszólalt a korabeli jogtiprások ellen: a németek kitelepítése és a politikai rendőrség működése is felháborította, cselekvésre buzdította. Felismerte az orosz ortodox egyház behódolásának következményeit, ezért a saját egyházát az utolsó pillanatig óvta attól, hogy megegyezést kössön a vörös diktatúra kiépítőivel, a katolikus egyház tartotta magát legtovább a terrorral szemben. Nem véletlen hát, hogy Magyarország utolsó hercegprímása azonnal a kommunisták első számú ellenségévé vált, és a bolsevik egyeduralom kiépítése után nem halogatták eltávolítását. 1948 karácsonyán idős édesanyja mellől hurcolták el az Andrássy út 60. pincebörtöneibe. A lejáratás már sokkal korábban megkezdődött: hamis vádakkal, hírekkel árasztották el az újságok lapjait azért, hogy eltántorítsák a híveket szeretett főpapjuk mellől, és megtévesszék a nemzetközi közvéleményt. Úgy gondolhatták, hogy Mindszenty lelki megtörését is előkészítik ezzel, hiszen mit sem tudtak a hit megtartó erejéről. És nem érthették azt sem, milyen lelki, erkölcsi tartást nyújthat önmagában az a szimbolikus egybeesés, hogy éppen Szent István vértanú napját szemelték ki a testi szenvedés, a korabeli megkövezés kezdetének.

Úri utca 62., Prímási palota udvara. Mindszenty József bíboros hercegprímás, esztergomi érsek felsőpetényi őrizetéből való kiszabadulása után rádióbeszédet tart. Fotó: Fortepan / ETH Zürich
Úri utca 62., Prímási palota udvara. Mindszenty József bíboros hercegprímás, esztergomi érsek felsőpetényi őrizetéből való kiszabadulása után rádióbeszédet tart. Fotó: Fortepan / ETH Zürich

A hercegprímás számított arra, hogy a kommunisták bosszúja utoléri, de nem menekült el. Vállalta sorsát, vállalta a vértanúságot. Egy levelet hagyott hátra, készülve az elkerülhetetlen letartóztatására, amellyel az aprólékosan előkészített koncepciós eljárás minden vádpontját nevetségessé tette a nagyvilág előtt:

Nem vettem részt semmiféle összeesküvésben. Nem mondok le érseki tisztemről. Nincs vallanivalóm és semmit nem írok alá. Ha mégis megtenném, az csak az emberi test gyengeségének következménye, s azt eleve semmisnek nyilvánítom.

Hosszas szenvedés vette ezzel kezdetét, rendszeresen kínozták, pszichotróp szerekkel kezelték, de még így is volt ereje az aláíratott vallomásai alá odabiggyeszteni a c. f. (coactus feci) rövidítést, ami latinul annyit tesz: kényszerből tettem. Mindszenty bíboros nemcsak hitéért, egyházáért, de hazájáért is szenvedett, mártíromsága a hercegprímási ranghoz méltó módon elvhű és tántoríthatatlan politikai állásfoglalás is volt. Bár életét nem oltották ki, több, mint két évtizednyi rabság kezdődött számára, és soha többé nem térhetett vissza Esztergomba, hívei közé. Karácsonykor emlékezzünk rá is, a nemzet lelkiismeretére, aki semmilyen diktatórikus, ember- és keresztényellenes rendszerrel nem volt hajlandó kompromisszumot kötni és együttműködni, legyen az bolsevik, nemzetiszocialista vagy kommunista. II. János Pál pápa nevében Pio Laghi apostoli pro-nuncius 1985-ben ezt írta a magyar katolikus híveknek:

A katolikus világ emlékezetében él a magyar prímás bátorsága és Istenhez való hűsége, nem felejtettük el szenvedéseit, személyének megalázását, szavainak meghamisítását, értelmének megtörését: Magyarország prímása tanúságot tett Istenről és hűségesnek találtatott.

És tegyük hozzá: hű maradt hazájához és nemzetéhez is.

A szerző Borvendég Zsuzsanna, tudományos munkatárs, Történeti Kutatóközpont

Az eredeti cikk a Magyarságkutató Intézet honlapján olvasható el.

Magyar Nemzet

Ez is érdekelheti:

Megemlékezés Mindszenty József prímásról

Facebook hozzászólások

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás