Szent István Légiója Közösség: November 7 a gyász és a bolsevizmus bűneivel szembeni következetes kiállás napja

A Szent István Légiója Közösség megemlékezett november 7-éről, de nem úgy, ahogyan azt a szovjet időkben a kommunisták tették. Az orosz emberek számára ugyanis ez egy olyan tragikus nap, amelynek eredménye nem csupán Oroszországot forgatta fel, hanem ahogyan azt a bolsevikok megénekelték, az egész világot. A kommunizmusnak több mint 100 millió ember esett áldozatául szerte a világban.

November 7-e Oroszország nemzeti tragédiája, a gyásznak és a bolsevizmus bűneivel szembeni következetes kiállás napja.

Ezen a napon történt a „nagy októberi szocialista forradalom“, a bolsevikok fegyveres hatalomátvétele. Oroszországban kezdetét vette a lakossága elleni tömeges terror és népirtás, az orosz államiság, a hagyományok és szimbólumok lerombolása, valamint egy véres világ, a totalitárius szovjet rezsim felépítése.

November 7. A fenébe is, vörös betűs nap az egyébként fekete betűkkel írott naptárban, de nem azért mert ünnep. A vértől lett vörös ez a nap. De ez a vér a feketét, vagyis a gyászt jelenti. Én már több mint 40 éve ezt így fogom fel, vagyis nem ünnepként, hanem hazánk történelmének legszörnyűbb, legtragikusabb dátumaként. Megtehetem nem? Miért ne, hiszen – ahogyan a jenkik szokták mondani – „szabad országban élünk“ – legalábbis úgy gondoljuk.

Ifjú korom óta igyekszem megérteni, vagy részben megérteni ennek a nemcsak orosz, hanem valóban szó szerint, világméretű katasztrófának a jelentőségét. Emlékszem Alekszej Tolsztoj gróf, költő és író híres gondolataira (nem a „vörös” Alekszej Nyikolajevicsről, hanem az igazi Alekszej Konsztantyinovicsról van szó): „… És amikor a szépségre gondolok, akkor az elátkozott mongolok előtti történelmi időszakunk nyelvi szépségére gondolok, … A földre rogynék, kétségbeesve fetrengve kérdezném, miért tettünk ezt az Istentől kapott tehetségekkel!”

De Alekszej Konsztantyinovics grófnak még a legrémesebb álmaiban sem történhetett volna meg, hogy fél évszázadon belül szeretett, virágzó hazája, az Orosz Birodalom, amely Isten engedelmével történelmi fejlődésének csúcsán áll, azért, mert az ország elfordult az ortodox keresztény hitétől, újabb véres inváziót szenved majd el az „új mongoloktól”, akik elődeiktől eltérően nem csak az évezredes Oroszországot zúzták szét, de ebben a brutális „babiloni fogságban” 70 év alatt elcsúfították és szétroncsolták annak genetikai, spirituális kódját is.

A bolsevikok természetesen ugyanazok – a nagy orosz költő, N. Rubcov szavaival élve – „más idők tatárjai és mongoljai”, akik helyrehozhatatlanul eltorzították a történelem egészét.

És most, valahányszor ránézünk erre a végzetes fekete-piros naptári napra, mi, az orosz írót követve, ugyanúgy kétségbeesünk, ahogyan ő. Micsoda magasságot és szépséget ért volna el gyönyörű Hazánk, ha nem szédítették volna meg annak szélsőséges gazembereinek, ellenségeinek hazugságai és őrületei: az erkölcsös stréber, a pszichopata Uljanov (Lenin), a nárcisztikus Bronstein (Trockij), a ravasz és gátlástalan szadista fanatikus Dzsugasvili (Sztálin) és a többnyire fanatikus, degenerált követőik bandája…

(c) Ilja Rjabcev.

A bolsevikok forradalmi természete abban állt, hogy szándékosan felhasználták az aljanépet, a söpredéket. A bolsevikok szándékosan fogadtak a söpredékre, a „birka agyú” emberekre, a gyengeelméjűekre és a farkaspofákra. Fogadtak egy olyan emberre, aki tizenhat alkalommal követett el csoportosan nemi erőszakot.

(c) Ivan Szolonevics

1917 februári és októberi eredményei:
1. Oroszország elvesztette jogos cári uralmat és győzelmet is a Nagy Háborúban.
Először az ideiglenes kormány (szintén vörös zászlók alatt) bontotta le a hadsereget, majd a kommunisták aláírták az áruló bresti békét Oroszország geopolitikai ellenségeivel.
2. A királyi családot brutálisan meggyilkolták a jekatyerinburgi Ipatievszkij ház pincéjében.
3. Teljes népirtás alá kerültek egész birtokok: a papság, a kozákok, a parasztság legjobb része.
4. Az egykori hatalmas birodalmi gazdaság a bolsevikok politikája miatt megsemmisült.
5. Megkezdődött az ortodox keresztény egyház szisztematikus, kegyetlen üldözése.
6. Az új forradalmi hatalom megpróbálta lerombolni az orosz nemzettudatot.
7. A bolsevikok megkezdték Kis-Oroszország és Fehéroroszország erőszakos orosztalanítását (vagyis átformálni az eredeti orosz nyelvet és tudatot, ukránra, fehéroroszra).
8. Legalizálták az abortuszt, a bolsevikok ragaszkodtak a család teljes megszüntetéséhez és a homoszexualitás nyilvános elismeréséhez (… „még az azonos neműek szerelmének tilalmát is fel kell oldani„(c) – idézve Lenint).

A legutolsó pont azonban csak a nagyvárosokban lett elfogadott: Moszkvában és Petrográdban, ahol a hírhedt leszbikus felvonulások zajlottak a „le a szégyennel!” jelmondattal. Most ugyanez zajlik az Európai Unióban, miközben annak hatóságai tökéletesen asszisztálnak hozzá. A konzervatív európaiak ezt az „EuroSzovjet” (EuroSovok/ЕвроСовок) szóval jellemzik, a hagyományos Európa lerombolásának tartják, egyfajta visszatérésnek a marxista ideológiához. És ez nem is más mint neomarxizmus, hiszen ugyanazokat az eszközrendszereket és módszereket alkalmazza.

Miért kell tönkretenni, megölni a magángazdaságot, a vallást? Miért volt szükség az emberek elnyomására az őrült, megvalósíthatatlan ötletek kedvéért? Valójában irigy proli népek kerültek hatalomra, legyilkolva a náluk intelligensebbeket, műveltebbeket. Végtére is, egy intelligens ember zavarja a butákat és unintelligenseket, hiszen éppen a tudása miatt sokkal különb náluk.

Határozottan elítéljük a bolsevizmust, a kommunizmust és annak minden formáját!

Örök emlék a bolsevik terror minden elesett áldozatának!

https://t.me/russnasledie/8190
https://t.me/holmogortalks/26229
https://t.me/Jaegermeisster/5579

 

Szent István Légiója Közösség

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)