Szegény zsidók! Már a középkorban is állandóan üldözték őket! Vajon miért?
NIF: Az alábbi felsorolás mind hihető is lenne, de a bajunk az vele, hogy azt akarják elhitetni velünk, a zsidók semmilyen indokot nem adtak soha az üldözőiknek az üldözésükre. Valahogy olyannak tűnik ez a keresztények általi örökös zsidóüldözés, ahogy a macskákkal alvó kutya viselkedik: annak ellenére, hogy macskákkal alszik, mégis üldözi az utcán, vagy mezőn kiszimatolt idegen macskákat. Mintha a keresztények valamilyen obskúrus genetikai parancsnak engedelmeskednének!
1. Míg az i. sz. 1. században mintegy 8 millió zsidó élt a Földön, számuk a 14. század végére 1,5 millióra csökkent, ami részben a 11. századtól egyre nagyobb méreteket öltő európai zsidóüldözésnek tudható be. A középkorban a Krisztus haláláért egyetemesen felelőssé tett, keresztények hitelezőjeként számos ellenséget szerző zsidóság gyakran vált a tömegek gyilkos indulatainak céltáblájává. Ekkoriban elsősorban a zsidó hitelezőknek tartozó, elszegényedett vidéki nemesek álltak a zsidóellenes mozgalmak élére.
2. A Szentföldre induló keresztes hadak gyakran a helyi „pogányokkal” számoltak le először. 1096-ban Rajna-vidéki, 1189-ben angliai zsidók ezreit mészárolták le.
3. A zsidókat Nyugat-Európa több országából is kiűzték a középkorban. Angliából 1290-ben, Franciaországból 1395-ben, Spanyolországból 1492-ben, Portugáliából 1497-ben, Németország és Itália több városából pedig a 15. században.
4. Norwichban, 1144-ben vádolták meg a zsidókat először keresztény kisgyerek ellen elkövetett rituális gyilkossággal. A helyi zsidókat majdnem meglincselték, a meggyilkolt William nevű fiút pedig szentté avatták.
5. A III. Ince pápa elnökletével összeült IV. lateráni zsinat (1215) határozata értelmében a zsidóknak megkülönböztető jelzésként sárga vagy kék szalagot kellett viselniük. Az európai uralkodók közül egyedül IX. Lajos tett eleget IX. Gergely pápa Talmud betiltására vonatkozó kérésének. A francia király 1242-ben, Párizsban rendezett Talmud-égetést.
6. A pisai egyetem diákjai Szent Katalin ünnepén mérlegre állították a legkövérebbnek ítélt helyi zsidót, majd súlyának megfelelő mennyiségű édességet hajtottak be a zsidó közösségen. A torinói egyetemistáknak jogukban állt az első hó lehulltakor hógolyóval megdobálni a zsidókat, ha nem fizetnek 25 dukát védelmi pénzt.
7. Az 1391-ben, Sevillából kiinduló pogrom során több tízezer zsidót öltek meg vagy üldöztek el, 70 spanyolországi zsidó közösség pedig teljesen megsemmisült. Spanyolországban az inkvizíció 1483 és 1495 között mintegy 13 ezer conversót, vagyis kikeresztelkedett zsidót fogott perbe a judaizmus titkos gyakorlása címén. A keresztény hitre áttért, de hitük titokban való gyakorlásával vádolt zsidókat a marrano, vagyis disznó névvel illették. A területen a 15. században folyó zsidóellenes zavargások állandó eleme volt, hogy a pénzkölcsönzéssel foglalkozó zsidóknál talált adóslistákat megsemmisítették.
8. Az 1506-os lisszaboni mészárlás során 2000 katolikus hitre áttért zsidót végzett ki a felbőszült tömeg, miután egy „új keresztény” nem hitte el, hogy Krisztus arca megjelent a templom oltárán.
9. A zsidókat gyakran a megszentelt ostya megkínzásával (Krisztus újbóli megölésével) gyanúsították. Többen feljegyezték, hogy az ostya haláltusája közben sírt, vagy csodákat vitt végbe.
10. Az 1348-50-es pestisjárványért sokan a vádak szerint békákból, pókokból, szentelt ostyából és keresztények szívéből álló mérgüket Európa kútjaiba öntő zsidókat tették a felelőssé.
Forrás: http://mult-kor.hu/10-teny-a-kozepkori-zsidouldozesekrol-20160304
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Itt az ideje,hogy önmagukba nézzenek és feltegyék a kérdést saját maguknak: Vajon miért?
Azt feltételezni,hogy a föld minden nemzete ok nélkül zsidó gyűlölő “böszmeség”.
H.B.
“Ha ez az ellenségesség, sőt utálat a zsidóval szemben csak egy időszakban és egy országban mutatkozott volna meg, akkor egyszerű lenne ennek a haragnak a körülhatárolt okait leleplezni, de ezt a fajt mindig minden nép utálta, ahol csak megtelepedett. Tehát, mert a zsidók ellenségei a legkülönbözőbb fajokhoz tartoztak, és mivel egymástól távol levő országokban éltek, mivel nagyon különböző törvények uralkodtak fölöttük, egymásnak ellentmondó alapelvek uralták őket, ezeknek sem erkölcse, sem szokásai nem voltak azonosak, más intézkedések mozgatták őket, így semmit sem ítélhettek meg ugyanazon elvek alapján, ezért azt mondhatjuk, hogy az antiszemitizmus oka mindig is magában Izraelben rejlett és nem azokban, akik Izrael ellen harcoltak.”
(Bernard Lazare)
Dr Fejér Lajos : Zsidóság
“Képtelen megérteni a gyűlöletet, amit kelt; pedig mindig és mindenütt felkelti. Az éles, analitikus, zsidó kriticizmus, amely minden más megnyilvánulással szemben a bonckés ridegségével működik, az antiszemitizmus okait sohasem valóságos medrében keresi, oda még bevilágítani sem képes. Mert képtelen önmagát és hibáit a saját tükrében felismerni, a más tükre által eléje vetített képet mindig torzítottnak nyilvánítja. Nem tudja leleplezni önmagát, még önmaga előtt sem, mert olyan szuggesztiókkal van terhelve, amelyeket ha felismerne, már meg is szűnt zsidó lenni. ”
“Mindig és mindenütt utoléri a fizikai, erkölcsi vagy szellemi paralizálására irányuló pogrom, amelyet sem folyamatában, sem explózióiban soha előre nem lát. És utólag mindig mártírnak érzi magát, mert képtelen az ellene irányuló érzéshullámok okait saját magában keresni. ”
/J. H. Hertz: “Zsidó Gondolatok” 29. oldal. “… Az antiszemita vádak értéktelenek, mert ezek nem való tények bírálatán alapulnak, hanem merőben annak a lélektani törvénynek tulajdoníthatók, amely szerint gyerekek, vadak és rosszindulatú balgák szenvedésükért felelőssé tesznek oly személyeket és dolgokat, amelyek nekik ellenszenvesek. A kifogások változnak, de a gyűlölet megmarad. A zsidókat nem azért gyűlölik, mert rossz tulajdonságaik vannak, a rossz tulajdonságokat keresve keresik náluk, mert gyűlölik őket”. (Max Nordau.)/
T. eSzeL érdekesek ezek az idézetek!
Valóban van egy önismereti korlát, és egy hipnotikus önkép, ami miatt, ha valaki kritikát mondana egy zsidó emberről az már azonnal antiszemita cimkét kapna, de ugyanezt egy zsidó elmondhatja, illetve ma már látjuk, hogy nem, mert akkor őt “öngyűlölö zsidónak” nevezik, sőt antiszemitának. Abszurd.
Azt hiszem addig nem lesz megbékélés és csak szenvedés, és nyomor vár zsidóra és nem zsidóra, amig a liberalizmust ki nem takarítja az emberiség a fejéből és nem ülnek le egymással és nem mutatnak egymásnak és önmaguknak is tükröt, pedig euz lenne ajárható út, kibeszélni és közös alapról újra indítani az világot.
Sajnos erre nem látok semmi esélyt.
Amikor a német megszállás emlékműve körül állt a bál, a magyar nemzetnek küldtem egy írást a gondolataimról, nagy naívan, aminek a lényege az volt, hogyha a magyarok egytől egyig, kollektíve bűnösök mások, zsidók, legyilkolásában, akkor a zsidók kollektíve bűnösök kellenének legyenek, ennek a hülye logikának az alapján, mindabban a bűnben, amit rákosi és a zsidó ÁVH, és a kommunista vezetők, szinte mindegyik zsidó volt, elkövettek a magyar nép ellen, egyáltalán a százmillió áldozatért, amit a kommunista kormányok gyilkoltak le.
A lényeg, hogy ezt a cikket nem közölte le a Magyar nemzet, mint nemzeti lap, rettegett egy ilyen “forradalmi” felvetéstől.
Túl vad és merész volt, pedig innen kellene elindulni, és egy valóságos alapról rendezni mindent.
Ja, most már mindegy, mert az iszlám le fog darálni zsidót és nem zsidót, s hamarosan az ISIS lesz az úr Európában.
Tisztelt Kiábrándult!
A Magyar Nemzet elnevezésű újságtól nagy naivitásra vall elvárni, amit leírt. A liberalizmus gyökere a kettős (vagy többes) mérce. Annak az alapja pedig a zsidók hite, miszerint lélekkel bíró ember csak a zsidó, minden más csak ember szerű állat.
Én hiszem, hogy gyerekeinkben, unokáinkban túléljük. De úgy kell viselkedni velük, hogy az erő és a harc ne legyen idegen a számukra.
Az igazság kedvéért: a papíralapú sajtóban csak előre megbeszélt, vagy megrendelt cikkek, írások szoktak megjelenni még az ott dolgozó újságíróktól is. Max. az olvasói rovatban, szerkesztett változatban, rövidített formában közölnek civilektől beküldött anyagot. A kéretlen anyagok megjelentetésére kiválóan megfelel az internet, ahol mindenki úgy és arról ír, amiről akar, sőt ingyenesen saját oldalt is üzemeltethet.
Fogalmazzunk egyszerűen. Ha a katonaságnál a században valaki nem bírt magával, és állandóan társai becsapásával, egymásra uszításával, és a közös munka alól való állandó kibújással törődött, azt egy idő után törvény szerűen, elkezdték utálni.
Ezt úgy is mondjuk, hogy nem illeszkedett be a közösségbe, légyen az akárki.