A Szabadsagot.com webcímen érhető el az a petíció, egyben a széleskörű civil kiállás internetes oldala, melynek célja, hogy a büntetőeljárás törvénytelenségeire rámutatva szót emeljen Budaházy Györgyék lassan másfél évtizede tartó meghurcoltatása ellen. A weboldalon egy visszaszámláló óra jelzi: kevesebb mint három nap van hátra a jogerős ítéletig. Ahogy arról a PestiSrácok.hu is beszámolt, március 9-én, csütörtökön másodfokú ítéletet hirdet a Hunnia-ügy néven elhíresült terrorperben a Fővárosi Ítélőtábla, amely abban az esetben ha a bűnösség kérdésében megegyezik az első fokú ítélettel, jogerőre is emelkedik.(Amennyiben most felmentenék a vádlottakat az irányadó jogszabályok alapján megnyílna a harmadfokú elbírálás lehetősége.) Március közepén lesz egy éve, hogy a Fővárosi Törvényszék Ignácz György büntető bíró vezette tanácsa összesen 117 évre ítélte az ügy 17  vádlottját. Ez év januárjában a köztársasági elnök 7 vádlottat eljárási kegyelemben részesített – melyet többek közt a büntetőper rendkívüli, bizonyos szempontból példátlan elhúzódásával és történéseivel indokolt. A többi vádlott kegyelmi kérvényéről Novák Katalin a jogerős ítéletet követően dönt.

Budaházyék mellett kiálló civilek, közéleti szereplők és a terheltek családtagjai csütörtökön reggel 8 órától gyülekeznek a Fővárosi Ítélőtábla előtt. Abban bíznak, hogy sokan eljönnek a Hunnia-ügyben mérföldkőnek számító ítélethozatalra, és ezzel is megmutatják a vádat képviselő ügyészeknek: nincs igazuk, amikor arra hivatkoznak, hogy a társadalom példás és súlyos büntetést vár a súlyos terrorcselekményekkel vádolt hunniásokra.

A szabadsagot.com oldalon az áll, a civil mozgalom célkitűzése véget vetni a Budaházy Györgyöt és társait sújtó több, mint 10 éve tartó jogi meghurcoltatásnak.

Mint írják, az ügyben kényszervallatásokkal, a vádlottak családtagjainak megzsarolásával, eltüntetett bizonyítékokkal és számos más jogtipró módszer alkalmazásával építették fel a jogtalan, aránytalan és bizonyítatlan terrorvádat. A meghozott ítélet pedig mélyen sérti a társadalmi igazságérzetet, és rombolja a jogállamiságba vetett hitet.

Kezdeményezésünkkel el kívánjuk érni, hogy a Budaházy-ügy tisztességesen végződjön

– fogalmaznak. Az önálló honlap létrehozását azzal is indokolják a Budaházyék mellett kiállók, hogy a közösségi média súlyos cenzúrát alkalmazva lehetetleníti el, hogy szélesebb körben terjeszteni tudják álláspontjukat. A meta-hoz tartozó felületek algoritmusa Budaházy nevét is kiszűri, tiltólistájukon a nemzeti ellenállás vezéralakja terroristaként szerepel, holott még jogerős ítélet nem is született az ügyben, így ez a cenzúra, a szólásszabadság korlátozása is súlyosan jogsértő.

A közösségi médiából így gyakorlatilag száműzve szerveződnek a Budaházyék mellett kiállók. Megszólaltak a súlyos ítélet ellen és a szabadságuk mellett olyan ismert közszereplők, mint Tőkés László református lelkész, Szőcs Zoltán és Beke István Romániában terrorizmus miatt igaztalanul elítélt erdélyi hazafiak, Bíró András antropológus, a Magyar Turán Alapítvány elnöke, Döbrentei Kornél író, Moys Zoltán rendező, Franka Tibor író, Iványi Marcell filmrendező, Dr. Csókay András idegsebész, Schiffer András volt országgyűlési képviselő, Toroczkai László országgyűlési képviselő, a mi Hazánk elnöke,  A közelmúltban elhunyt Wittner Mária szabadságharcos és Duray Miklós felvidéki magyar politikus is felemelte szavát Budaházyék meghurcolása ellen., mintegy utolsó kívánságuk volt a Hunnia-ügyben  valós igazság szolgáltatása. 

A támogatók Budaházy György édesanyjának nevére egy számlát is nyitottak, melyen adományokat gyűjtenek a petíció terjesztéséhez és ismételt bebörtönzésük esetén a vádlottak családjainak megsegítésére. (Haraszti Mária – 11773425-03215935)

A BUDAHÁZY-ÜGY 2002-TŐL NAPJAINKIG, A HÍDBLOKÁDTÓL A FEGYHÁZBÜNTETÉS KISZABÁSÁIG

Budaházy György – 2002-ben vált ismertté, amikor egy napon az amerikai függetlenség ünnepével a sokak szerint elcsalt  országgyűlési választások szavazatainak újraszámlálását követelve több társával együtt lezárta az Erzsébet-hidat. Mind az elhíresült hídblokádnál, mind a következő évek tüntetései alkalmával számlálatlanul kapta a gumibotütéseket, mégis mindig újult erővel állt a -2002-ben újra hatalomra került baloldal elleni tüntetések élére. Mint ismert, Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde nyilvánosságra kerülését követően aztán már országszerte tiltakozások, tüntetések kezdődtek. Átérezve az ország államcsőd felé rohanó helyzetét és a teljes morális válságot egyre szélesebb körűvé vált rendszerellenesség, egyre nagyobb tömegek követelték Gyurcsány Ferenc és kormánya lemondását.

Budaházy György és társai ennek a nemzeti ellenállásnak, az ebből kiforró radikális szembenállásnak a vezéralakjai lettek – nem csoda, hogy első számú célpontként tekintett rájuk az akkori gyurcsányista hatalom. A Budaházy által szervezett Hunnia Mozgalom tagjait önkényesen a magukat Magyarok Nyilainak nevező csoporttal azonosították, akik 2007-től több akciót hajtottak végre pártirodák, illetve szocialista országgyűlési képviselők, baloldali politikusok ingatlanjai ellen. A támadásokban kisebb tűzkárok keletkeztek – senki sem sérült meg. (Az egyetlen olyan vádpont, amelyben személyi sérülés történt, Csintalan Sándor megverése volt.) Budaházy Györgyöt és társait még a vádemelést megelőzően Gyurcsányék terroristának kiáltották ki, majd a Hunnia Mozgalom összesen 17 tagja ellen egy több éven át tartó nyomozást követően terrorbűncselekmények elkövetésével emeltek vádat.

Az ügyben először 2016-ban hirdetett ítéletet Kenéz Andrea és bírói tanácsa. Már az a büntetőper is súlyos anomáliákkal volt terhelt. Elég azt említeni, hogy Kenéz Andrea bírói státuszának megszűnését követően hetekkel fejezhették csak be az ítélet írásba foglalását, s arra mégis Kenéz bírónő aláírása került. (Azaz: olyasvalaki jegyezte „bíróként” az ítéletet, aki már nem volt bíró.) Még büntetőeljárás is indult ennek tisztázására, amely során kiderült, hogy egy másik ítész, Nyilas Levente, aki azóta a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettese lett, valóban belenyúlt az írásos ítéletbe, de állítása szerint csak stilisztikailag. Végül az ítéletet -meghökkentő számú és súlyosságú törvénysértés  miatt-  hatályon kívül helyezték. Egyébként az alapeljárásban Budaházyt még “csak” 13 évvel mérték meg.

A megismételt eljárásban tavaly március 16-án hirdetett ítéletet Ignácz György tanácsa, több esetben majdnem a dupláját mérve a vádlottakra mint az alapeljárásban kiszabott ítélet volt. Ignácz bíró személyeskedő, nyíltan elfogult megnyilvánulásait már a büntetőper során többször szóvá tették a vádlottak. Az ítélet indoklásából egyértelműen kitűnt, hogy a bíró az ügyészi vádon is túlterjeszkedve minden mozzanatot terrornak értékelt. S hiába nem történt személyi sérülés a vádban szereplő cselekmények során, (kivéve Csintalan esetét), úgy érvelt, hogy arra minden eshetőség megvolt, kvázi nem a vádlottakon múlt, hogy nem lett súlyosabb kimenete az akcióknak. Ilyen indoklás, értékelés alapján minősítette még olyan magatartásokat is terrorcselekmények, amelyeket a vádhatóság által is csupán zaklatásnak tartott. Így tudott a terheltekre olyan súlyos büntetést mérni, amilyet brutális, minősített emberölésekért szoktak adni.

Budaházy Györgyöt 17 év fegyházbüntetésre ítélte az Ignácz-féle tanács, amelyből kedvezménnyel sem szabadulhat, négy társát (Szász Endrét, Tián Csabát, Fábián Róbert Zoltánt és Nagy Zoltánt tíz év feletti fegyházbüntetésre ugyancsak kedvezmény lehetősége nélkül. (A felsorolt vádlottakról a Pesti Srácok portéfilm sorozatot készített, amelynek megtekintését javasoljuk mindazoknak, akik teljes képet szeretnének kapni a „Budaházy”, azaz a Hunnia-ügyről. A riportfilmeket ITT nézhetik meg.)

Az már azt ítélethirdetést követően derült ki, hogy Ignácz György tipikus érzékenyített bíró, aki többek között “gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés lehetőségeivel” foglalkozik. Budaházyt az LMBTQ-propaganda elleni megmozdulásai miatt még azzal is fenyegette, hogy bűnismétlés veszélye miatt is visszakerülhet a börtönbe. Budaházy György egy alkalommal lapunknak nyilatkozva úgy fogalmazott, “ez a bíró mind az ellen harcol, ami én vagyok”. Ezért is vette ki magát rosszul, hogy négy hónappal a Hunnia-ügy ítélethirdetését követően Ignácz -előbbre lépve a szakmai ranglétrán –  a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol másodfokon döntenek Budaházyék ügyében. Mégis hiába hivatkoztak erre mint lehetséges összeférhetetlenségi okra a védők, és kérték másik bíróság kijelölését, az indítványukat elutasították.

Most tízen ülnek a vádlottak padján, miután Novák Katalin köztársasági elnök hét vádlottat már kegyelemben részesített januárban. A még eljárás alatt álló vádlottakra az első fokú ítéletből 102 év maradt összesen, másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán Török Zsolt bíró vezette büntetőtanácsa hirdet felettük ítéletet három nap múlva. (A tanács tagjai továbbá Szabó Éva és Mészáros László). A tárgyalást megelőző eseményekről, illetve az ítélethirdetés helyszínéről a PestiSrácok.hu élőben tudósít a PS TV Youtube-csatornáján.

Kiemelt kép: MTI/az alapeljárásban hozott első fokú ítélet hatályon kívül helyezése