Stohl András védelmében
Egyre gusztustalanabb az, amit Stohl Andrással művel a média, s mindenki, aki eddig oly nagy barátságban volt vele. Munkáit vették el tőle, immár tehetségét veszik meglehetősen rosszindulatúan gorcső alá, s szüntetik meg szerződéseit. Pedig Stohl András semmi mást nem tett, mint azt, amit mindenki megtett már életében. Botlott. Esendőek vagyunk a magunk mivoltában, és sokszor nem tudunk parancsolni tetteinknek, amikor szükség volna az önkontrollra.
Ma minden médium együtt és külön-külön Stohl fejét követeli. Büszkén határolódnak el tőle, s ítélik el a vasárnap hajnali karambol miatt. Amiatt, amit bárki bármikor elkövethet egy összejövetel után. Pedig Stohl András bocsánatot kért, elment a kórházba, ahol nem fogadta a sértett, s nyilvánosan mea culpázott, mert megbánta amit tett! Későn? Nem! A megbánás soha nincs későn! Az ember bocsánatkérését pedig el kell fogadni. Hiszen bűnösebb az, aki megalázza a bocsánatkérőt! Stohl beismerése még a törvény előtt is mentő körülmény. És milyen a mádia, milyen az olvasó, a közember? Íme! Amikor Stohl Buci menő műsorvezető volt, vezető színész, tehetséges és kulturált ember, remek lovas, akkor sok-sok barátja volt. Most, amikor ezekre a barátokra volna szüksége, megvetésben és cserbenhagyásban van része. Milyen könnyen ítélkezik az ember! Milyen könnyen felejt… hiszen mindannyiunknak van olyan vajacskája a füle mögött, amire nem szívesen emlékezik.
Hagyjuk már Stohl Andrást békén! A bulvár már azt latolgatja, hogy mennyit kaphat, mennyit kell majd fizetnie, és lesz-e amiből megéljen. Pedig Stohl András csupán keresztmetszete mindnyájunknak. Illetve nem is az… hiszen ő volt oly bátor és bocsánatot kért. Őszintén, és önzetlenül. Nem magát mentegetve, hanem azért, mert úgy érezte, hogy bocsánatot kell kérnie.
Ha egy cipész, vagy egy vízvezeték szerelő karambolozik, attól még lehet jó szakember, remek mester. Csupán Stohl Andrásnak nem engedik meg, hogy remekül, és kulturáltan végzett munkáját, hivatását gyakorolja… Miért? Mert ismert ember? Mert most jön ki a kollégákból a szakmai féltékenység és van is mire fogni? Ugyan! Stohl egy jó színész, kiváló műsorvezető, őszinte ember! Kérem, hagyják békén, fogadják el a megbánást, amelyet közreadott. És értékeljék mindazt, amit eddig tett. Tehetsége és tudása nem függ össze a balesettel, s még azzal sem, hogy részeg volt. Hibázott, és emiatt a törvény szerint felelősségre vonják majd. Emberileg azonban senki sem jogosult elítélni, mert emberségből minden hibáját összevetve is jobban vizsgázott, mint azok, akik ma a fejéért üvöltenek. „Az vesse rá az első követ…” – de nem is folytatom. Én becsülöm Stohl Andrást, s tisztelem a tudását, szakmai elhivatottságát, tehetségét. És nem egy alkoholista állatot látok benne, hanem egy olyan embert, aki nem félt a nyilvánosság előtt megkövetni azokat, akik miatta kárt szenvedtek. Sokan vehetnének példát manapság Stohl Andrásról, aki soha semmilyen politikai összezördülésben nem vett részt, nem szidott embereket, és nem gyűlölködött… dolgozott, szórakoztatott, és kultúrát közvetített. Remélem, kitisztulnak az őt sommásan elítélő fejek, és lesz, aki bocsánatot kér a megtévedt és gyarló embertől azért, mert nem állt mellé amikor szükség lett volna rá.
Én nem ismerem személyesen Stohl Andrást, de kívánom neki, hogy mielőbb álljon fel, és folytassa azt a munkát, amit eddig oly nagy szeretettel és tehetséggel csinált. Hiszen a lecke nem volt könnyű! Ám, hogy megtanulta, arról bizonyságot adott. Kéretlenül és nyilvánosan. Kár tehát összekeverni álszent módon a szakmát, a hivatást, a magánélet botlásaival. András ne add fel! „Az élet célja, a küzdés maga.”
Stoffán György
Nemzeti InternetFigyelő
Mementó 2006 emlékmű
Tökéletesen egyet értek a cikk írójával. Bocsánatot kérni, elnézés kérni, köszönni, megköszönni valamit ma már nem divat. Olyannyira nem, hogyha valaki mégis megteszi /ez esetben Stohl/, azt is negatívan értelmezik. „remek színészi alakítás volt a bocsánatkérése, stb.”. Undorító az egész média, de sajnos ne felejtsük el, hogy akiknek írják, azok elvárják ezt, megveszik a rengeteg szennylapot, stb. És hirtelen mindenki milyen erkölcsös lett, mi? Mintha egyedül Stohl tett volna ilyet a világtörténelemben, sőt mi több, a földkerekségen!
Tisztelt Szilvia!
Azért kíváncsi lennék arra, ha az Ön családját sújtaná egy ilyen tragédia, vajon akkor is ilyen elnéző és toleráns lenne-e?
Tisztelettel üdvözlöm
Nagy Péter
Aki azt mondja, hogy az ittas vezetésről nem lehet leszokni az elég problémás ember, mert az alkoholról lehet, hogy nem,de íg együtt????
Ha valaki meghal miatta ,arról majd lemond a családja és senki nem kérdezi meg a családot, hogy tud lemondani vagy nem az apáról, anyáról, gyermekrő.
Abszolút nem értek egyet a Stoffán-cikkel!!!
Egy hírességnek inkább példát kellene mutatnia. Magyarország erkölcsi válságban van és gyermekeink mindenütt ezt látják „példának”. Erre egy újságíró az erkölcstelenség, a kábítószer-fogyasztás, alkoholizmus és felelőtlenség mellett tör pálcát! Forognak a sírjaikban a nagy magyar színés-óriások!!!
Szép!
Gratulálok Stoffán úr!!!
Ez a cikk úgy hülyeség, ahogy van! Egy újabb pofon az erkölcsnek.
Legközelebb tán Ön lesz a buzifesztivál és vonaglás védnöke Stoffán úr. Majd vigyen magával rózsaszín „bibliát”!
Nos, innentől kezdődik megint a hányingerem.
Eddig a média rontott hiénaként Stohl-ra, most kezdődik a mosdatás.
Az, hogy Stohl elnézést kért az a minimum, még akkor is, ha mások nem teszik.
De: csontrészegen vezetett. Megtehette, abban a biztos tudatban, hogy megteheti. Engem ez aggaszt.
MEG-TE-HET-TE.
A büntetési tétel amúgy is csak valami felfüggesztett lesz.
Egyébként mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek, ennek tudatában is vannak.
Abszolút nincs igaza a cikk írójának. Nehogy már odalegyünk mert másnap bocsánatot kért!! Cserbenhagyta őket a helyszínen, azt sem kérdezte meg hogy vannak!!!! Egy cigit kért és hívta az élettársát, hogy vigye el. Felelőtlen és visszaeső. Részegen ül be az autóba és veszélyezteti mások életét. Csak annyit kapjon, mint amennyit „mi”, nem „sztárok” kapnánk. Azt hiszem ha én csináltam volna, nem írnék itthonról!!!
Az hogy a „munkaadói” mind elfordulnak tőle, ez más kérdés. Kapja meg a bűntetését, se többet, se kevesebbet, ne úgy mint a Császár Előd!!
A bocsánatkérés egy dolog. Nemes gesztus – de nem mentesít. Ahogy mások (a normális többség) kibírja, hogy nem ül ittasan kormány mögé, úgy a közszereplőknek pláne ki kellene bírnia… mert rájuk többen figyelnek; van aki egyenesen példaképnek tekinti őket. Etalonnak – valamiben.
Vajon ilyen példaképek kellenek!? Ha összetörök valakit, bocsánatot kérek, nyomok egy Esc-et és minden megy tovább, mintha meg sem történt volna!? Köszönöm, ez nem megy!
Ráadásul Stohl-nál ez nem az első eset…
Lehet, hogy nincs igazam. Ez esetben bocsi… kérek egy cigit és hazamegyek… de józanon. 🙂
Ne ítélj, hogy ne ítéltess.
Íme a véleményem, annak, kit érdekel:
http://mjozsef.blogspot.com/2010/05/kivetelek.html
Ki is az a Stohl András? Színész, műsorvezető, aki a saját szakmájában remekül dolgozik, szaktudása kielemlkedő. Ám, most hatalmasat bukott emberileg. Mint annyian mások ebben az országban. Most Stohlt úgy rugdossa mindenki, mintha olaszliszkaiak lennének. Mindenki kiéli a gyűlöletét, az irigységét, emberi gyengeségeit. És nem néz semerre. Pedig hány olyan képviselő, közéleti személyiség volt, aki halált okozott, de elsikálták a dolgot, sőt még az áldozat hozzátartozóit is megfenyegették hallgassanak. És ezek az esetek nem a komcsi világban történtek… Mi ez a Stohl história ahhoz, hogy Gyurcsány és bűntársai egy országot raboltak ki, de vígan élik az életüket? MI ez ahhoz, hogy 2006 októberében szemeket lőttek ki, ártatlan embereket vertek félholtra és aláztak meg a Gyorskocsi utcában? Mi ez ahhoz, hogy bírók emberek százait teszik tönkre és felülbíráhlhatatlanok… életekkel játszadoznak, mert ők talárban pöffeszkednek és pofára márik az ítéleteket, nem pedig igazságot szolgáltatnak? Mi ez a Stohl ügy a mai Magyarországi erkölcsi viszonyaihoz képest? És az olvasók, a társadalom most Stohlon ugrál élvezettel, s megtenné de facto is, ha módja lenne rá! Mi ez ahhoz képest, hogy a 12. kerületben a nem cigány tízgyerekes családot, (nyugdíjas szülőkkel) kilakoltatnak egy önkormányzati bérlakásból, mert nem tudják fizetni a lakbért? Hét gyerek – egyetemista és gimnazista – kerül az utcára a szívbeteg és cukros nyugalmazott gyógypedagógus édesanyával és a nyugdíjas édesapával! És önök itt fröcsögnek egy Stóhl-ügyön, illetve egy Stohl ügy miatt? Erkölcsről beszélnek Önök barátaim? Miféléről, ha megbocsájtani sem tudnak? Tudják Önök hol élnek egyáltalán? Stohl csak egy olyan esendő ember mint Önök. Önök hányszor követték el ugyanazt a hibát maguk vagy embertársaik kárára? Könnyű másokat ócsárolni, mocskolni, és ezzel az igazi problémák által összejött döhöt levezetni… másokon. Nézzenek magukba és sírjanak…
Háááát….
Mi nézzünk magunkba ugye, mi sírjunk ugye, és természetesen mi kérjünk bocsánatot.
Mi, akiknek kilőtték a szemét, kitörték az ujját, egy ünnepnap alkalmából.
És még cigit se adtak.
Igaza van kedves Stoffán úr. Valóban mi vagyunk a hibásak.
Emlékszik a „császárelőd” esetre? Arra is emlékszik, mikor szerényen megjelent a tv-ben, ordított róla, hogy a pr tanácsadói öltöztették, épphogy el nem sírtam magam.
Ok. Oktasson ki minket emberi tartásból. Hogy az ilyen médiag..ciknek mindent szabad feltéve, ha akad öt percük a bocsánatkérésre, amit színészek lévén kitűnően eljátszanak.
Tudja mit?
Gondolkozzon el azon, hogy -Isten ne adja- valamelyik szeretett barátját, vagy hozzátartozóját éri ilyen baleset, akkor is ilyen stohlbarát maradna?
Az írása, egy vélemény, ahogy az enyém is.
Tisztelettel megemlíteném, hogy ez a rettenetesen tehetséges színész mítosz pl., a Való Világ nevű kultúrbűnöző műsort vezette anno.
Nem ócsárolja ezt az embert senki. Csak ő a figyelem középpontjában van mert híres embert csináltak belőle azaz „celebet”. Ezzel a helyzettel ő nem élt, hanem visszaélt. Nem a jót, hanem a rosszat mutatta be példaként. Nem értékeket állított a fiatalok elé, hanem dudvát. Nem azt mutatta be, hogy felelőséggel él, hanem hogy az ő színvonalán megengedhető minden, mert kb. havi 5 milliót tett zsebre innen-onnan. Ő a Mammon isten imádatára nevelte az ifjakat. Tehetséges? inkább ügyes. Sok, sok színészünk van aki nála tehetségesebb és nem váltotta aprópénzre a tudását! Ön szokott részegen vezetni? Kábítózik? Ugye nem! Híres a felelőtlenségéről? Eddigi írásait nézve nem! Ön most tévedett Stoffán úr. Ismerje be, legalább saját magának. Most a rossz mellé állt.. Magyarországon most PONT ez a hiba! Az erkölcs; a tisztesség, a becsület szétzüllesztése! Az emberek ébrednek, hogy ez is jelentősen hozzájárult jelenlegi tragikus helyzetünk kialakulásához. Ugye, nem akar Ön is emellé állni? Én nem így ismertem meg írásait!
Nézzen magába és sírjon…
Tisztelettel üdvözlöm
Nagy Péter
Tisztelt Stoffán Úr!
A mai napon, 2010.05.13-án, védencéről, Stohl Andrásról az is kiderült, hogy nem „csak” erősen ittasan, hanem kábítószer – nem marihuana, hanem feltételezhetően keménydrog – hatása alatt is vezetett. Nem elhanyagolható tény az sem, hogy Stohl ezt már többszörösen visszaesőként tette. Mint híresség és ismert ember, helyzetével sorozatosan visszaélt, az ország elé rossz példát állított, súlyosan beteg, alapvetően hibás példaképet mutatott fiatalságunknak. (Össze sem hasonlítható, egy lapon sem említhető életpályája pl. Kaszás Attiláéval, a fiatalon elhúnyt színész-óriáséval, aki sosem „tévedt” meg, sem mint ember, sem mint magyar!)
Ezennel felkérem Önt tisztelettel, mint újságírót, hogy elhamarkodottan, a tények ismerete nélkül megírt cikke a „Stohl András védelmében” ügyén kérjen bocsánatot az olvasóktól, olvasóitól.
Mivel Ön cikkében azt állította, hogy a „..megbánás soha nincs későn” , így mi, olvasói, várjuk ezirányú sorait!
Őszinte tisztelettel
Nagy Péter
Testvéreim. Miért is kell ezzel a Stohllal foglalkozni egyáltalán? Nem veszitek észre, hogy ez egy újabb gumicsont??? MEDDIG LEHET MÉG A MAGYART A MAGYAR ELLEN USZÍTANI MINDENFÉLE HÜLYESÉGGEL?????
Hogy meri bárki is mentegetni a részeg autóvezetőt? Mindegy, hogy kicsoda, micsoda! A törvény mindenkire egyformán kötelező – Stohl már előre megmondta, hogy nem tud leszokni az ittas vezetésről – vajon nem akkor kellett volna kissé megrendszabályozni? Milyen alapon veszélyeztethet bárkit is egy ilyen ficsúr – kedvenc? Akkor legyen példamutató – legyen méltó a szeretetre és megbecsülésre – nem pedig gaztett elmismásolására használja népszerűségét. Az pedig, hogy Gyurcsány és a fajtája mit tett egy egész országgal nem mentesít másokat bűneik alól kedves Stoffán úr!
Már bocsánat, de ez a cikk egy baromság.
Ez az „ember”, akit totálisan lealjasított a „celebség” harsány csillogása úgy éli az életét, hogy tesz mindenre. Nemcsak örök isteni törvényekre és alapnormákra, de még a hatályos törvényekre, jogszabályokra is. Úgy érzi bármit megtehet, és meg is teszi, mert ő az isten.
Ne legyünk (ál)naivak. Épp annyi benne most is a megbánás, mint az ezelőtti bármelyik ügyénél. Nagyívbe szarik rá. Színész, eljátssza amit el kell, aztán szépen megússza ezt is. Majd minden megy tovább.
A legrémesebb a dologban, hogy tényleg ki lesz mosdatva, és jelenleg a magafajta tényleg bármikor bármit megtehet.
Mi meg…
…nos irány dolgozni, mert csekkek megállíthatatlanul özönlenek, és a határidő azon tényleg határidő. Nekünk nincs kecmec. Megy a ház, megy minden.
Szép világ ez.
Még egy alapvetően fontos megjegyzésem van a Stohl ügyhöz:
Stohl Andrásnak és környezetének eszébe sem jutott, hogy ilyen állapotában (alkoholos, kábítószeres befolyásoltság) ne ő maga vezessen, hanem mondjuk havi kb. 5 milliós bevételéből taxit hívjon, taxival térjen meg otthonába a Viagrás buliból, hőn szeretett és megbecsült élettársához.
Én nagyon sajnálom. Mi sem tudhatjuk, mi vár ránk akár holnap, akár egy óra múlva. Ki tudja hány baleset történt csak aznap, lehet súlyosabbak, vagy akár halálos is , mégsem törődik a fájdalmukkal senki, de azt aki megúszta karcolásokkal, behívják a tévébe rosszul lenni. Nem akarom bántani, de már sokan éltünk át balesetet, és az ő fájdalmával se foglalkozna a kutya se, ha nem ismert ember okozta volna a balesetet. Hajdú Péter sem tudhatja, mi vár rá a jövőben, így akar nézettségre szert tenni. Könnyű más hátában forgatni a kést.
Mélységesen igazat adok Stoffán Úrnak. De a gyűlölködők sem tehetnek arról, ami kijön a szájukon, mert nem tudják mit beszélnek. Senki, aki védi Stohlt, nem mentegeti őt. A büntetés jár neki, De nem a mi feladatunk az ítélkezés. Csak az én környezetemben több emberről tudok, aki rendszeresen részegen vezet. Néhány rokonuk esetleg éppen a különböző fórumokon fröcsög Stohlra. Az erkölcsről és példamutatásról pedig senki ne beszéljen, amikor százával buknak le a pedofil katolikus papok világszerte, és ettől senki sem háborodik föl. Hogy várhatják el egy esendő embertől, hogy példát mutasson, ha az egyház kussol, és sorban eltussolják az ügyeket? Megkeseredett, irigy, korlátolt és boldogtalan emberek most kiereszthetik kicsit a gőzt, és ráfoghatják Stohlra a saját boldogtalanságukat. Bárcsak megértenék, hogy nagyobb kárt okoznak az energiáikkal a világnak, mint amit Stohl egész életében okozott és okozni fog. Annyian megkérdezik, hogy akkor is így gondolkodnánk-e, ha a mi hozzátartózónknak okozott volna balesetet? Én visszakérdeznék. Akkor is így fröcsögnének-e, ha egy szerettük lenne Stohl András helyében.? Hogy ilyen nem lehetne? Dehogynem, lehet még! Unokájuk, szerelmük, menyük, vagy egy nagyon jó barátjuk. Stohl András fel fog tudni állni újra, bármilyen büntetést is kap, mert egy őszinte ember, aki a szívével éli az életét. Hibázik, igen többször is, mint mi mindannyian. A megbocsátáshoz azonban nem hit kell, hanem intelligencia, és az erkölcsi válságot nem a részeg autóvezetők okozzák. Ők csak következményei annak.
Tisztelt Vádaskodók!
Jó lenne ha nem Stohl Andrást piszkálnátok, hanem magatokban is meglátnátok a hibát. Tökéletesen egyetértek Stoffán György írásával, Stohl András védelmében. Sok vádaskodó ember példamutatásról regél, de közben saját maguk sem különbek, sőt állítom rosszabbak. Játszák a szentet, az ártatlant, mint ha még életükben nem követtek el volna hibát. Nézzetek magatokba, mielőtt elkezdenétek dobálózni rosszindulatúan. Én ettől ugyanolyan értékes embernek tartom, mint azelőtt. Hibázott nem egyszer, de az nem jelenti azt, hogy ilyen megvetést érdemeljen. Remélem felépülnek a sérültek. Ez mindenkire vonatkozik.
Kedves Arnold!
Na, álljunk meg egy pillanatra!
Stoffán Györggyel abban egyetértek, hogy ha valaki őszinte megbánást tanusít, s vállalja és letölti, kiegyenlíti a megérdemelt büntetést, akkor egy pillanatig sem szabad a továbbiakban bántani, megkülönböztetni. A megbocsátás hatalmas erény, s ezt kellene mindinkább gyakorolnunk, hiszen a Szentírás „aranyszabálya” is azt mondja, hogy „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták.” (Mt 7:12)
Csakhogy azért hiba és hiba között hatalmas különbségek lehetnek! Nem mindegy, hogy valaki egy apróságban hibázik, hiszen egyikőnk sem tökéletes, de aki nagyot vét, és ráadásul úgy, hogy tudnia kellene, mit tesz, sőt ezt nem is először teszi, azért jogosan vált ki dühöt a környezetésből, különösen, ha viselkedése azt sugallja, hogy ő önmagát a törvények fölött állónak tekinti!
Nem kell ezt a témát tovább ragozni!
Reméljük, hogy Stohl őszintén megbánta tettét, és megfelelően súlyos büntetést kap érte (például többek között örökre elveszik a jogosítványát), ezt le is tölti, ha kell ki is fizeti az okozott kárt! Attól kezdve én biztosan úgy kezelem, hogy megtanúlta, mit szabad tennie, és mit sohasem!
Üdvözlettel: Czakó István
Minden Ítélkezőnek!
A legrosszabb az mögé bújni , mi lett volna ha az én , önök, vagy más családjával történik ez. Mert ez megtörténhet bárkivel , Stohl Andrástól függetlenül. Az autó veszélyes ipar , de most van valaki, akit elő lehet venni, példát lehet vele statuálni. Miért rosszabb András, mint bármelyik ittas vezető? Akkor neki miért a munkáját, a tehetségét támadják? Amit eddig le tett az asztalra, azt senki nem veheti el tőle, csak azért , mert elkövetett egy olyan hibát, amit emberek százai NAPONTA követnek el. Neki miért nem elég a törvény előtt felelni? Miért kell belőle az ország bűnbakját csinálni? Én arra lennék kíváncsi , ha ÖNÖKKEL történik ez , akkor a munkájukról is és a karrierjükről is le mondanak felemelt fejjel , mert ez jár? Szerintem nem. Ne mártíkodjunk. Hatalmas elvárások….