KÉRJÜK, ENGEDÉLYEZZE BÖNGÉSZŐJÉBEN A HIRDETÉSEK MEGJELENÍTÉSÉT, EZZEL TÁMOGATJA A PORTÁL MŰKÖDÉSÉNEK FENNTARTÁSÁT!

KÖSZÖNJÜK!

Sólyom László felelőssége a rendszerváltás elkenésében

Sólyom László az egyik felelőse annak, hogy Magyarországon 1990-ben és utána nem történt meg a történelmi igazságtétel és elszámoltatás a diktatúra bűneivel kapcsolatban.

Sólyom László volt köztársasági elnök, 1990–1999 között az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke nagyon kiakadt. Egy a berni egyetemen tartott előadásában, illetve interjúkban kritizálta az Ab jogköreinek korlátozását, az alaptörvény szerinte politikai célú módosításait, s arról beszélt, hogy jogi alkotmányozás helyett politikai alkotmányozásra tért át a kormány, s egyáltalán, nagy hanyatlásnak indult az alkotmányos kultúra és szellemiség Magyarországon az Orbán-kormány időszakában.

Mindez roppant megható, csakhogy Sólyom Lászlónak igen szerény morális alapja van ahhoz, hogy az alkotmányos kultúra hanyatlásáról beszéljen.

Ugyanis végre mondjuk ki: ő az egyik felelőse annak, hogy Magyarországon 1990-ben és utána nem történt meg a történelmi igazságtétel és elszámoltatás a diktatúra bűneivel kapcsolatban. Másképpen, felelős abban, hogy a rendszerváltás kizárólag a jogállami intézmények létrehozására korlátozódott, és nem történt meg a múlttal való szembenézés, világos cezúra meghúzása diktatúra és demokrácia között, a volt rákosista és kádárista politikai elit leváltása, idegen szóval a lusztráció.

Sólyom László mint a rendszerváltás folyamatában igen fontos szerepet játszó Alkotmánybíróság elnöke abból indult ki, hogy az igazságosságnál fontosabb a jogszerűség; a diktatúra bűneit és bűnöseit nem lehet elítélni, hiszen az akkori, tehát a diktatúra jogrendje szerint a kommunista-szocialista bűnök nem voltak bűnök. Sólyom tehát döbbenetes módon jogfolytonosságot hirdetett meg a kádári diktatúra és a demokrácia között: nem fogadta el, nem értette meg, hogy csak akkor lehet tiszta lappal létrehozni egy demokráciát, ha erkölcsi, jogi és politikai határvonalat húzunk a két rendszer közé.

Úgy egyébként, ahogyan megtették azt például a csehek, a lengyelek és a kelet-németek/egyesült németek, illetve a balti államok; ezekben az országokban az igazságosság és a természetjog szempontjai érvényesültek a rendszerváltás során, ezért volt történelmi igazságtétel, elszámoltatás, kiszorították a közéletből a posztkommunista politikai vezetőket, ezen túl pedig vagyoni és egyéb kárpótlásra került sor.

Ez is érdekelheti:  Magyarország és az Eurázsiai biztonsági rendszer terve

Sólyomnak az volt az álláspontja, hogy a Kádár-rendszer már sok mindent megengedett az embereknek, utazhattak, szabadon beszélhettek (szerinte). Ezért 1990 után már nem volt más hátra, mint ezeket az engedélyeket „jogiasítani”. (Lásd: Sólyom László: „Hagyni kell történni a sorsot”. Századvég, 2003/4. 133–171. old.)

Döbbenetes álláspont ez. Vajon ma is így gondolja Sólyom? Vajon egy olyan rendszer, amelyben nem lehetett pártot, politikai szervezetet alapítani, ahol egészen 1990 elejéig működtek a titkosszolgálatok, beszerveztek és zsaroltak embereket, megfigyelték az ellenzéki mozgásokat, ahol nem volt valóságos jogvédelem, pártatlan bíráskodás, ahol az emberi jogok nem vagy csak korlátozottan érvényesültek – szóval az már „majdnem demokrácia”?

Tény, hogy Sólyom ezen „szemléletmódjának” volt a következménye, hogy az igazságtételt kidolgozó Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényjavaslatot 1991-ben visszadobta az Ab, illetve sok más, lusztrációval és kárpótlással kapcsolatos egyéb törvényjavaslat vagy elfogadott törvény is erre a sorsra jutott.

Sólyom Lászlót történelmi felelősség terheli az igazságtétel, az elszámoltatás, a posztkommunista elit leváltásának elmaradásáért.

Most pedig Sólyom óva int az alkotmányos szellemiség hanyatlásától. Ez érdekes.

Márpedig ha az alkotmányosságot az Ab diktatúrát felmentő, a rendszerváltást „elkenő” szellemisége képviseli, akkor az jobb, ha igen gyors hanyatlásnak indul. Azért, hogy végre ne posztkádári, hanem rendszerváltó és demokratikus alkotmányos kultúra alakuljon ki.

Már így is elvesztegettünk 23 évet, ami miatt a fiatalok már sokszor nem is értik, mit is kell pótlólagosan megvalósítanunk.

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

forrás: Fricz Tamás, 2013. február 11., hétfő 14:00, frissítve: kedd 10:33
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Mementó 2006 emlékmű

Petíció az emlékmű megvalósításáért!

Aláírásával egy elvi támogatást fogalmaz meg. Amennyiben elegendő társadalmi támogatást gyűjtünk össze, elindítjuk a megvalósításhoz szükséges jogi és szakmai lépéseket.

Kattintson ide a petíció aláírásához!

További részletek itt!

15 thoughts on “Sólyom László felelőssége a rendszerváltás elkenésében

  1. a leírtak margójára ezt ;
    mint a Magyar Köztársaság Elnöke (tehát a pártok felett, a csaknem 10 millós Mo-ra szakadt magyarok nevében) ezt mondta, ezzel kezdte beszédét az elso hivatalos útján Pozsonyban Szlovákiáról (2005 december eleje) a Magyar Rádiónak (az MTI hitele szerint) : „Ezen ország, amely ezer éve szomszédunk …”
    majd 2006 január végén Prágában a cseh kollégájának : „A Benes dekrétumok nem okozhatnak akadályt a két ország jó viszonyában …”

    tudjátok, hogy itt nem o a blamálandó, hanem azok, akik nevében ezt tette és akik még máig ezért nem vonták ot számon ….

  2. Sólyom alkotmánybírósági tevékenységének csúcspontja:
    http://www.parlament.hu/fotitkar/nepszav/2_1993_ab_hat.htm
    ,,Az Országgyűlés által gyakorolt államhatalom azonban nem korlátlan hatalom. A parlament csak az Alkotmány keretei között tevékenykedhet, hatalmának korlátait az Alkotmány rendelkezései – így az Alkotmányban szabályozott alapvető jogok, az államhatalmi ágak elválasztásának az Alkotmányban szabályozott rendszere – meghatározzák.”
    Biztosan lesznek, akik észre veszik benne a handabandát.
    Az ösződi beszéd idején játszott szerepéért bíróság előtt kellene felelnie, de biztosan megússza.

  3. ” hagyni kell történni a sorsot”.
    szerencsétlen!! Ha alkalmatlan volt alkotmány jogásznak, akkor ne tévedjen a bölcsesség legelőjére. Mert a sorrend fordított kellene ,hogy legyen.
    Egyébként a „sors felett a törvénynek nincs hatalma”. Valaki,aki nála bölcsebb, és Igaz Ember volt.

  4. Valahol azt olvastam,hogy sólyomlászló kunbélának az unokája.
    Annak idején megemlítettem a magyar hírlap fórumán – két perc múlva eltűnt a komment.
    Valakinek esetleg nincs infója erről?
    „M.: Gratulálok a Sólyom-kép „árnyalásához”. Remélem a Kun Béla-rokonság (unokája) is említésre kerül, vagy az, hogy kik voltak szülei. Felesége MSZMP megyei titkár leánya. Ennél hitelesebb jobboldali jelöltje nem volt a nagy „ellenzéki” pártnak?”
    (komment)

  5. „a mai vezetők őseit,szinte minden esetben a patkányforradalmárok, a tanácsköztársasági ‘hősök’ között kell keresni. sólyom lászló pl. kun béla leányági unokája,kökény mihály szamuely unoka, kövér lászló nagyapja pedig,a hírhedt lukács különítmény tagja volt. Wallanberget pedig bőhm vilmos,az szdsz-es bőhm andrás egyenesági felmenője árulta el az oroszoknak . / mindez a Magyar világ 18,számának 11.oldalán elolvasható/

  6. T.Tóth úr!
    Szerintem ezeket az infókat minden esetben meg kell osztani a honfitársainkkal,hogy tudják ki-kicsoda valójában.
    Üdv.
    H.B.

  7. „Sólyom László mint a rendszerváltás folyamatában igen fontos szerepet játszó Alkotmánybíróság elnöke abból indult ki, hogy az igazságosságnál fontosabb a jogszerűség; a diktatúra bűneit és bűnöseit nem lehet elítélni, hiszen az akkori, tehát a diktatúra jogrendje szerint a kommunista-szocialista bűnök nem voltak bűnök.”
    Az 1945 utáni „Népbíróságok” mintha nem ismerték volna ezt az elvet.

  8. a (nem teljes) lista.
    orbán viktor-gimnáziumi,majd egyetemi kisz titkár
    stump istván- kisz titkár,hazafias népfront elnöke,mszmp-tag
    pintér sándor-mszmp titkár
    martonyi jános-mszmp tag
    járai zsigmond-mszmp tag
    varga mihály-kisz titkár
    matolcsi györgy-mszmp tag
    boros imre- mszmp titkár
    mikola istván-hazafias népfront alelnöke
    harrach péter-mszmp tag
    fónagy jános- mszmp tag
    dautsch tamás- kisz titkár
    kövér lászló- kisz titkár, az mszmp társadalompolitikai intézetének munkatársa / NSZ online/

    1. Nyugodtan kijelenthetjük,hogyha nem lett volna a rendszerváltásnak nevezett felszínes névváltozás akkor ma Orbán az MSZMP KB főtitkára lenne.
      H.B.

  9. Gondolkozzatok vegre Magyarok!
    Nemcsak maradek Magyarorszagon, hanem hanem az egesz, un. nyugati vilagban, szep, okos, tudos, szinesz, bank es egyebb igazgato, stb…,de föleg a politikai elet „FÖKOLOMPOSAI”, csak azok lehetnek, akiket erre posztra, VELETEK az altaluk vezenyelt mediakkal, a brüszeli alpaholy komiszarjai, a londoni föpaholy engedelyevel, „DEMOKRATKUSAN” megvalasztatnak!!!
    Ezeket az „Ö” altaluk futtatott, „kivalasztottakat” ugyanis, ugyanugy erre a posztra kikerestek, mint a mai, szinte kizarolag SOROS-ÖSZTÖNDIJASOKBOL es KISZ/KOMMUNISTA parttagokbol összetevödö, taviranyitott budapesti kormany HARACSOLO tagjait!!!
    Az 56-os Veteran es Koppanyivadek

  10. T. Szabó Dr Úr!
    Többek között ezért is felesleges elmenni szavazni, hogy elkerülendő legyen annak a látszata is ,hogy bármiféle hozzájárulását is adja ahhoz, amihez neki egyáltalán nincs beleszólása.

  11. Egyetértek.
    A döntés már magszületett – többé nem veszek részt szavazásnak nevezett zsidó-színjátékon,legalább is amíg nem lesznek MAGYAROK a választható között.
    H.B.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük