Sokan hittek Bajnai Gordonnak…

Bajnai Gordon nemrégiben az Együtt 2014 Mozgalom honlapján reagált a civilek kampányára. Írásában számos valótlanság szerepel. A legfontosabbakat összegyűjtöttük.

Sokan hittek Bajnai Gordonnak...
Sokan hittek Bajnai Gordonnak…

1. Bajnai Gordon azt állítja: a Wallis vezetőjeként nem vett részt a csődbevitt Hajdú-Bét irányításában.

Ezzel szemben a tény: A Hajdú-Bét Rt. többségi tulajdonosa 1999-től a Wallis Rt. lett, amelynek vezérigazgatója 2000-től kezdve Bajnai Gordon volt. Egy hetilapnak a volt miniszterelnök úgy nyilatkozott: „a Wallis azért volt különösen vonzó, mert a döntéseket nagy önállósággal én magam hozhattam meg”.

2. Bajnai Gordon azt állítja: a Wallis az utolsó pillanatig próbálta menteni a Hajdú-Bétet.

Ezzel szemben a tény: Egy 2003. decemberi jegyzőkönyv tanúsága szerint a végnapjait élő a Hajdú-Bét 300 millió forintot hitelezett a Wallisnak. Rendkívül furcsa, hogy egy csőd közelében lévő társaság adjon kölcsön gazdag tulajdonosának. Súlyosbító körülmény, hogy 2004 januárjában a Hajdú-Bétben lévő ingatlanokat eladták a Wallisnak, a bíróság szerint valós értékük harmadáért. Ez azt is jelenti, hogy ha Bajnai akarta volna, a Hajdú-Bét ki tudta volna fizetni a később öngyilkosságba menekült beszállítókat! A pénz fontosabb volt, mint az emberélet.

..és utána ez történt velük...
..és utána ez történt velük…

3. Bajnai Gordon azt állítja: a KISZ-nek nem volt semmilyen fizetett pozíciójában, a szerepvállalására az egyetemi sportélettel kapcsolatban került sor, amely összesen fél évig tartott, majd távozott.

Ezzel szemben a tény: Bajnai Gordon 1982-86-ig a III. Béla Gimnázium KISZ-szervezetének sportfelelőse, a városi diákegyesület elnöke volt, 1986-ban pedig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ-bizottságának tagja lett. Lehet, hogy fizetést nem kapott, de a KISZ-vagyon felosztásakor mégis feltűnően aktív lett. Az ifjúkommunisták utolsó kongresszusán – Gyurcsány Ferenccel és Schiffer Andrással közösen – a KISZ-vagyon „társadalmasítása” (értsd: privatizációja) mellett kardoskodott.

4. Bajnai Gordon azt állítja: állítólag nem igaz, hogy a Creditum Bajnaiék családi vállalkozása lett volna.

Ezzel szemben tény: Debreczeni József „Az új miniszterelnök” című könyvének 90. oldalán az olvasható, hogy Bajnai Gordont az apja közbenjárására vették fel a céghez, aki tulajdonos is volt. Ennél a cégnél Gyurcsány Ferenccel is együtt dolgozott.

A Creditummal kapcsolatban külön figyelmet érdemel a Péterfy Sándor Utcai Kórház rendelőintézet-privatizációjáról szóló újsághírek. Lapértesülések szerint a kórház a rendszerváltás idején felhatalmazta a Creditumot, hogy bizományosként értékesítse a Madách téri rendelőintézetét. Az adásvételi szerződést 1990 februárjában kötötték meg, ezután a kórház 42,5 millió forint bizományosi díjat utalt át a Creditum számlájára. A szerződést a főváros nem hagyta jóvá, így a kórház az átutalt pénz visszafizetését kérte a cégtől, a kft. azonban nem fizetett. A kórház 1997-ben kezdeményezte a Creditum felszámolását. Az 1998-ban kelt, a cég megszüntetéséről szóló bírósági végzés megállapítja: 1995-ben, az első fokú elmarasztaló ítélet után a Creditum tulajdonosa eladta a céget egy magánszemélynek. 1996 decemberében a cég továbbvándorolt, és két iraki állampolgár, Seryan J. Faraj és Magid Ali Khdir birtokába került. A Creditum végleg eltűnt, kamataival együtt mintegy 200 millió forintos adósságot hagyva hátra.

5. Bajnai Gordon azt állítja: szerinte hazugság, hogy édesapja csődbe vitt egy bútorgyárat

Ezzel szemben tény: Bajnai Györgynek legalább kilenc cégben volt pozíciója a rendszerváltás idején. Ezekből nyolc felszámolással vagy végelszámolással szűnt meg. Ilyen a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezetnek (BLÉVISZ), a Möbeltrade Külkereskedelmi Kft., a Baja Design Termelési és Kereskedelmi Kft., az Agromercat Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság, a Földművelő Mezőgazdasági, Termelő és Kereskedelmi Betéti Társaság, az International Food Részvénytársaság, a Pekár ’96 Malomipari Kft. és a Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft. is. Bajnai György elnöke volt a BLÉVISZ-nek, melynek több megyei bútorgyárban is volt érdekeltsége. A rendszerváltás után ezeket kivétel nélkül felszámolták.

6. Bajnai Gordon azt állítja: az uniós pénzek lehívásában, felhasználásában Magyarország a régió legsikeresebb államai közé tartozott az ő idejében.

Ezzel szemben tény, hogy 2006 és 2008 között a 2013-ig lehívható uniós támogatások alig 1 százaléka érkezett Magyarországra. Az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint 2007 és 2010 között minden ötödik uniós fejlesztést sikerült időben lezárni, és csak minden hatodik beruházás szolgálta közvetlenül a foglalkoztatottság bővítését, ami a terv eredeti fő célja volt. Tizenkettőből mindössze egyetlen (!) fejlesztésnél érvényesült a jó gyakorlat, vagyis a tervezett idő- és pénzkeret tartása. Minden harmadik beruházásnál súlyos szabálytalanságok merültek fel. Az sem számított ritkaságnak, hogy a pályázati nyerteseknek három-négy évet kellett várni a szerződésükre.

Bajnai Gordon maga is elismerte az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer kudarcát. Egy ülésen arról beszélt, hogy a kifizetési késedelmekről „mindenkinek vannak horrortörténetei”. A fentiek ellenére Bajnai Gordont az új fejlesztéspolitikai intézményrendszer kialakításáért 1,2 millió forint jutalmat kapott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöktől.

7. Bajnai Gordon azt állítja: nem szavazott a kettős állampolgárság ellen.

Ezzel szemben tény: Bajnai tudatosan nem vett részt a népszavazáson, azaz nem akarta, hogy az eredményes legyen. Mindezt félrevezető a kettős állampolgárság csöndes pártolásaként feltüntetni, valójában Bajnai Gordon nem akarta, hogy a külhoni magyarok esélyt kapjanak magyar állampolgárságuk visszaszerzésére.

8. Bajnai Gordon azt állítja: kormányzása alatt megállt az államadósság növekedése.

Ezzel szemben tény: Az Eurostat adatai szerint 2008 végén 73 százalék, 2009 év végén pedig 79,8 százalék volt a GDP-arányos államadósság aránya. 2010-re 81,8 százalékra emelkedett az érték.

9. Bajnai Gordon azt állítja: visszautasítja, hogy amerikai pénzből amerikai érdekeket képviselne szervezete és politikai mozgalma

Ezzel szemben tény, hogy Bajnai jobbkeze, Szigetvári Viktor maga vallotta be: több tízmillió forintos támogatást kapnak az amerikai Center for American Progress nevű szervezettől. A Blikk nemrégiben azt írta, hogy Bajnainak saját zsebből kell kampányolnia. Ezek szerint az amerikaiaktól kapott milliókat mára elköltötték.

Lévay Atilla

NIF

Facebook hozzászólások


3 hozzászólás a(z) “Sokan hittek Bajnai Gordonnak…” bejegyzéshez

  1. kérem szeretném látni az Orbán család részvételét is az “átkosban”

  2. Most nincs kedvem tételesen cáfolni, csak annyit jegyzek meg, hogy ezekért az állításokért 8-10 pert nyert Bajnai úr ar rágalmazóival szemben..

    Nádor István

    • EZT a szerencsétlen LBATOVOT menyi sok, sok vád,rágalom éri!!!!!! A tények sorozata pedig azt mutatja , hogy ahová ez a varázsló beteszi a lábát ott a csőd és az eredménytelenség a biztos. Persze neki van két jó fajtársa is Gyurcsány meg Schiffer és mindenről bírósági papírja is,hogy ő nem felelős a sorozatos csődökért, amit ő egy kaján ludas mosoljal rá vágja hát nem értettünk hozzá. És még ez mind semmi , meg még amit nem tudunk….Ha ez mind nem lenne igaz , akkor nem karóval várnák minden hol!!!!! Ki vétel a csókos társai.A pofájáról már messziről le sír a sunyiság a két színűség meg sem kell szólalnia… Vagy ennyire rossz ember ismerő lennék, majd igyekszem képezni magamat,hogy Bajnai hívő legyek……….. Adorján I.

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
MJB: A múlt évi – sokakat érdeklő – utolsó észrevételek és kérdések
Dózsa-év (Kubínyi Tamás jegyzete)
Soros György a soros? – Kéri Edit levele a választási csalás lehetőségéről
Close