Siklósi András: Megkerülhetetlen feladatunk a nemzetvédelem

Komoly újévi köszöntő magyar véreinknek

1100 éve (a honvisszafoglalás óta) vívjuk élethalálharcunkat a Kárpát-medencében. Mohácsig meglehetősen sok, azóta egyre gyérebb sikerrel. A hajdan legyőzhetetlennek tartott, mindenütt respektált, nagyhatalmú magyarságot lassan csodaváró, elbizonytalanodó és önmagából kiforduló páriává pofozták. Idegen saruk, bocskorok és csizmák taposták földünket, barbár nyilak, kardok, ágyúk és tankok ontották vérünket. De jöttek ide „békés” bevándorlók, messzi vidékekről elűzött menekültek is. Akiket mi válogatás és minden hátrányos nemzetiségi, faji, vallási megkülönböztetés nélkül befogadtunk, s akik akadálytalanul fejlődtek, növekedtek a mi rovásunkra. Akik csak otthont kerestek nálunk, de hazájuknak ritkán vallották ezt a tündöklő országot. Akik 1848-ban is föllázadtak ellenünk, 1918-20-ban pedig éhes fenevadként haraptak a testünkbe. Étvágyuk azóta is csillapíthatatlan: ha tehetnék, teljesen fölosztanának bennünket, de elszakított testvéreinket mindenképpen meg szeretnék semmisíteni. Tragikus, hogy a nyugati államok is inkább ellenünk vannak. A „keresztény” világnak tett jószolgálatainkat gyalázkodással, háborúkkal, hideg közönnyel viszonozták. Elképzeléseikbe sehogy sem illik egy erős Magyarország. Ezért most is a pusztulásunkra törőket támogatják, külső ellenségeinket és belső árulóinkat pártfogolják. Aligha sírnának, ha hazánk örökre eltűnne a térképről, s a magyarság totális fölégetése hamarosan befejeződne.

Ez a példátlan genocídium, ez a fizikai és kulturális népirtás az ezredfordulós „egységes” Európa s az egész globalizálódó világ legnagyobb szégyene. Trianon csak végromlásunk kezdete volt. Azóta határainkon kívül és belül gyilkolnak bennünket fegyverrel, gazdasági, politikai, szellemi és morális eszközökkel. Marxizmussal, internacionalizmussal, ateista álliberalizmussal és kozmopolitizmussal, adósságcsapdával, nyelvtörvénnyel, történelemhamisítással, prostituálódott sajtóval és oktatással, rasszistázással, nihilista szektákkal, kultúrszeméttel és abortusszal. Nem válogatnak különösebben: minden jó, amivel a vesztünket okozhatják. Egyedül vagyunk, ellenséges országok szűkebb és tágabb gyűrűjében. Rohamosan fogyunk, sorvadunk, mérgeződünk. Fél lábbal a sírban, a pokolban élünk. És még tudomást sem veszünk, vehetünk róla, mert esetleg mások „kifinomult érzékenységét” sértené. A mi érdekünk persze senkinek sem fontos. Sajnos a tönkretett, hentesbárddal földarabolt, reményt vesztett magyarság zömének is egyre kevésbé.

Kötelességünk tehát, hogy föltárjuk a kendőzetlen valóságot, és megállítsuk e szörnyű kór terjedését, amíg még nem késő, amíg még lehet. Vagy visszafordíthatatlanul az indiánok sorsára jutunk. Föl kell ráznunk a fásult, kómában fetrengő nemzetet! Meg kell lelnünk a kiutat ebből a kilátástalan helyzetből. Pártharcok helyett a szétforgácsolt magyarságot a döntő sorskérdésekben szilárdan összetartó, cselekvőképes, feddhetetlen hazafiakat kell keresnünk. Korszerű, vonzó programot kell adnunk, ki kell aknáznunk fölemelkedésünk esélyeit és lehetőségeit. Ki kell zárnunk a magyarság köréből mindazokat, akik bizonyíthatóan a nemzet leépítésén fáradoznak! Környezetünkkel szemben lehetőleg barátságos, de a magyarságnak határozottan elkötelezett politikát kell folytatnunk. A gazdaság, a pénz- és hitelrendszer s a szociális problémák rendbetétele igen lényeges, de sokkal előbbre való a puszta életünk megmentése, a magyar kultúrfölény s a nemzeti erkölcs megőrzése a mindent letaroló, mohó sáskarajok áradatában.

Közel 500 éves hódoltság után egy valóban szabad, emberi légkört kell teremtenünk. Vissza kell szereznünk önbecsülésünket, eltiport jogainkat az egész Kárpát-medencében. Ehhez viszont egy éber, fegyelmezett, egészséges és aktív magyarság szükséges; olyan hivatástudattal, bölcsességgel és hősiességgel megáldott vezérekkel az élen, amilyen Atilla király és Árpád nagyfejedelem volt. A magyar megújuláshoz, sérelmeink kiküszöböléséhez csak lángoló hittel s reménykedéssel, lebírhatatlan történelmi és nemzettudattal láthatunk hozzá.

Sok évezredes hagyományaink, elvitathatatlanul ősi eredetünk, a Vérszerződés s a dicsőséges államalapítás szellemétől fölvérteződve és megtisztulva, a Szent Korona védő-integráló hatalmában s Boldogasszony Anyánk segítő szeretetében bizakodva készüljünk föl a roppant energiát, halálos elszántságot, számtalan áldozatot követelő nemzetmentésre és országépítésre. Üres hőzöngés és jelszópuffogtatás helyett álljunk ki végre a harcok mezejére, ahol – a költővel szólva – „a legkülönb, aki bátor, s csak egy különb van, aki bátrabb”!

E szívből jövő gondolatokkal kívánok boldog(abb) új esztendőt minden tisztességes honfitársamnak, bárhol is éljen a nagyvilágban. Ürítsük poharunkat Magyarország föltámadására! Isten óvja minden lépésünket!

Siklósi András versei:

Kiáltás szilveszter éjszakáján

Csodát remélve ebsorsunk ketrecében
igyunk egy kortyot a bátorság borából

Őrködj ne aludj elárult beteg népem

és ne rettegj soha a halál csókjától
Otthonunk hazánk maholnap összeroskad
s bitangmód éhbérért robotolunk magunk
Vérünk és jövőnk áldozzuk gyilkosoknak
s míg ők tobzódnak mi bénultan hallgatunk

Millió szív dobol riadót testvérek

Lobogjon a zászlónk Áldás a magyarra
Daliás lelkünkben szülessen új ének:
váltson meg a világ legszebb forradalma

Elég a rabságból Vár egy méltóbb élet

Nagy Isten segíts hogy rátaláljunk végre
Győzzünk le űzzünk el minden ellenséget
s keressünk gyógyulást a sok szenvedésre
Jöjj el szabadság lázadók üdvössége
———————————————————

Tanácsok honfitársaimnak

Catullus a római költő így írt:
gyűlölök és szeretek
Konfucius a kínai bölcs szerint:
csak az szerethet igazán aki gyűlölni is tud
Ellentétek mozgatják a világot:
derűre ború jön
egészségre betegség
aszályra árvíz
déli verőfényre sötét éjhomály
Az angyalokkal ördögök birkóznak
élet és halál együtt vet s arat
Ugyanaz a kéz simogat vagy fenyít
egy testben lüktet áldás és átok
Csak a mi népünk nem gyűlöl senkit
Emiatt gúnyolják híres jámborságát
s ezért támadják fönnállása óta
ezért fogyatkozik gyöngül 500 éve
emiatt tépték szét örökös hazáját
s zuhant immár tátongó sírgödörbe
Vessünk véget ennek
másképp kell gondolkodnunk eztán
Nem ölelhetjük keblünkre zsarnokainkat
hóhérainkkal szembe kell szállnunk
csak azt pártolhatjuk aki nekünk is jót akar
Ismerjük meg az indulat a harag s a düh ízét
köpjük le a besúgót ítéljük el a rablót
kövezzük meg az árulót kössük föl a gyilkost
intézzük el a nemzet ellenségeit
Derék magyarom ne légy bamba birka
tanulj meg gyűlölni is
Szükséged lehet rá megmaradásodhoz
hiszen családot becsületet menthet
s visszavívhatja elorzott kincseid
Bocsáss meg az ellened vétőknek
ha gazságukat őszintén megbánják
és sérelmeidet készek orvosolni
Ám a nemzetrontóknak országhódítóknak
sohase kegyelmezz
s ne kíméld a Sátán hazug prófétáit
Ne füstölögj ok nélkül
őrizd meg józanságodat és szíved tisztaságát
Vigyázz mert a szüntelen háborgás
eltorzítja felőrli a lelket
Amíg hagynak élj csöndes békességben
ha nem üldöznek te se bánts másokat
Tűrd a szenvedést ha Istentől való
viseld el sorsodat ha hazád parancsolja
De ugorj talpra ha kell
s álmodban is éberen figyelj
Tartsd számon bitang vérszopóidat
ne hátrálj előlük ne adj át nekik semmit önként
ne engedd hogy mézes szavukkal megtévesszenek
s ne áldozd föl magad mohó idegen érdekekért
Szeresd földünket becsüld fajtánkat
igazunkat védd minden erőddel
Szabadságunkért boldogabb jövőnkért
verekedj vitézül s ne habozz meghalni sem
Járj rendelt utadon biztos lépésekkel
végezd a dolgod töltsd be küldetésedet
Légy hős mint legkiválóbb őseink voltak
ne rettenj meg semmilyen veszélytől
A jog a méltóság s az égi fény nevében
állj ki a gátra a pokol seregei ellen
Üsd-vágd és győzd le azokat
kik árva nemzetünk életére törnek
Siklósi András
(A HunHír.Hu munkatársa)
Nemzeti InternetFigyelő