Russia Today: Borrell beismerte, hogy ebbe belerokkanhat az EU

Borrell kijelentette, hogy nem minden tagállam tekinti Oroszországot „stratégiai fenyegetésnek”.

Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy súlyos következményekkel járhat a blokk számára, ha nem sikerül megoldani az orosz-ukrán konfliktust és a jelenlegi közel-keleti válságot.

A Le Grand Continent folyóirat által szerdán szervezett csúcstalálkozón Borrell kiemelte az Izrael és a Hamász közötti konfliktus sürgősségét, de a moszkvai-kijevi ellenségeskedést „a legfontosabb egzisztenciális fenyegetésnek tartotta, amellyel szembe kell nézni”.

Oroszországot „imperialista” és „gyarmati hatalomnak” nevezve, amely „identitását keresi”, Borrell arra figyelmeztetett, hogy a Kijev elleni fellépések nemcsak Ukrajnára, hanem egész Európára nézve is jelentős fenyegetést jelentenek.

„Ha nem változtatunk gyorsan irányt, ha nem mozgósítjuk minden kapacitásunkat, ha hagyjuk, hogy [Vlagyimir] Putyin orosz elnök megnyerje a háborút Ukrajnában; ha nem vagyunk képesek megállítani a tragédiát… Gázában, akkor a projektünk nagyon nagy kárt fog szenvedni”

– mondta.

Borrell hangsúlyozta, hogy az európai döntéshozóknak nem arra kell összpontosítaniuk, hogy Oroszország megnyeri-e a konfliktust, hanem arra, hogy tegyenek lépéseket egy ilyen jellegű kimenetel megakadályozására.

Elismerte ugyanakkor, hogy egyes EU-tagok nem tekintik Oroszországot „stratégiai fenyegetésnek”, de tartózkodott attól, hogy az ukrajnai konfliktus miatti, a tömbön belüli esetleges megosztottságról spekuláljon.

A moszkvai-kijevi ellenségeskedésekkel kapcsolatos globális nézetkülönbségeket kiemelve Borrell megjegyezte, hogy bár sok ország elítéli a szomszéd invázióját, elsődleges szempontjuk a háború gyors befejezése az elviselhetetlen következmények miatt.

„Igen, azt mondják, hogy nagyon rossz dolog megszállni a szomszédot… De itt megállnak, és azt követelik, hogy minél hamarabb fejezzük be ezt a háborút. Hogy miért? Mert nem tudják elviselni a következményeit”

– magyarázta.

Oroszország rendszeresen hangoztatja, hogy nem áll szándékában támadást indítani a NATO, az Egyesült Államok vezette, számos uniós országot tömörítő katonai koalíció ellen. Moszkva azt állítja, hogy nincsenek alapvető vitái a szövetséggel. Az orosz tisztviselők ennek ellenére határozottan bírálták a Kijevnek nyújtott nyugati katonai segítséget, arra figyelmeztetve, hogy ez a támogatás meghosszabbítja a konfliktust, és közvetlenül belekeveri a Nyugatot az ellenségeskedésekbe.

Ez is érdekelheti: Zsoldosokra mért csapást az orosz haderő Harkovban

Bár számos uniós ország támogatásáról biztosította Ukrajnát, vannak kivételek. Magyarország megtagadta, hogy fegyvereket szállítson Kijevnek, és nemrégiben megakadályozta az EU 50 milliárd eurós (54 milliárd dollár) segélycsomagját Ukrajnának. Hasonlóképpen, Robert Fico miniszterelnök vezetésével Szlovákia is leállította az Ukrajnának szánt fegyverszállításokat, és azt szorgalmazta, hogy „az EU-nak fegyverszállítóból béketeremtővé kellene válnia”.

Figyelem! A fenti hír propagandának minősül, mivel az a mindig nagyon “demokratikus” EU-ban üldözött, betiltott és propagandistának kikiáltott Russia Today értesülései nyomán készült.

Kiemelt képen: Josep Borrell, az EU vezető diplomatája újságíróknak beszél az EU brüsszeli központjában 2023. december 11-én. © Kenzo TRIBOUILLARD / AFP

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)