Romániában nagyon kemény megszorító intézkedéseket vezetnek be

Az államcsőd elkerülése érdekében a bukaresti kormány átfogó fiskális konszolidációs csomagot fogadott el. Ez a hivatalos neve annak az intézkedési halmaznak, amelynek megvalósításától Romániában azt remélik, hogy elkerülhető a legrosszabb, és 2031-re stabilizálódik a helyzet.

Ha azonban a hivatalos szöveget a köznyelvre lefordítjuk, akkor azt kell mondanunk, hogy a szomszédban, olyan megszorítások történtek, amelyek Romániában még soha nem fordultak elő. Nyugodtan kijelenthető, hogy a „visszavágás” olyan „jól” sikerült, amelyet még a korábban Magyarországon regnáló balliberális kormányok is „megirigyeltek” volna.

Jelenleg ugyanis Románia ikerdeficittel küzd. Egyszerre van jelen a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiánya, ami egyedülálló az Európai Unióban. Mindkét esetben a hiány meghaladja a GDP nyolc százalékát, ami az EU-ban a legrosszabb érték.

Most pedig, a teljesség igénye nélkül szemezgessünk a megszorító csomagból. Az üzemanyagok, az alkoholos italok és a dohánytermékek jövedéki adója tíz százalékkal emelkedik. A havi 3000 lej – körülbelül 235 ezer forint – feletti állami nyugdíjakra tíz százalékos egészségügyi hozzájárulást vetnek ki. Az osztalékadó 2026-tól tízről tizenhat százalékra emelkedik, a bankszektor bruttó bevételeire kivetett különadó pedig kettőről négy százalékra nő. A tervek szerint jövőre megemelik az ingatlan adót, az út- és jogdíjakat.

Mindezek után jön a feketeleves. A román kormány befagyasztja a közszféra béreit és az állami nyugdíjakat. Ezen felül a megszorítási csomagban szerepel a közszféra létszámának csökkentése is. A következmények előreláthatólag drámaiak lesznek: a munkanélküliség és az infláció megugrik, csökken a lakossági fogyasztás.

A Fitch, az S&P és a Moody’s egyaránt a befektetési fokozat legalacsonyabb szintjén tartja az országot, ráadásul negatív kilátásokkal. Tehát Romániát már csak egy lépés választja el attól, hogy a bóvli kategóriába kerüljön. A befektetési fokozatú státusz fenntartása kulcsfontosságú Románia számára a finanszírozási költségek kordában tartása érdekében.

A dolgoknak azonban van egy politikai háttere is. Tavaly decemberben elnökválasztást tartottak Romániában. Az első fordulót az a Calin Georgescu nyerte meg, akit a Szövetség a Románok Egyesüléséért(AUR) EU-szkeptikus párt támogatott. Az AUR úgy látja, hogy Románia túl sok döntési jogkört adott át Brüsszelnek, ellenzi az EU „föderalizálását” és a közös kül- és migrációs politika kiterjesztését, ragaszkodik ahhoz, hogy Románia szuverén módon dönthessen belső ügyeiről, különösen az oktatás, igazságszolgáltatás, családpolitika és nemzeti identitás kérdésében. Az AUR határozottan elutasítja az EU migrációs politikáját és a menekültkvótákat, bírálja az EU-t, amiért rá akarja kényszeríteni a tagállamokra az illegális migránsok befogadását. Az AUR megvédené a keresztény Európát, ellenzi Brüsszelnek az LMBTQ aktivitásának támogatását.

Itt azonban feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy bár a hagyományos értékek megóvása lehet, hogy szimpatikus, az AUR bigott és messze szélsőséges magyarellenes politikát folytat. Az AUR emberei voltak azok, akik feldúlták az Úzvölgyi magyar katonai temetőt, a magyar hősi halottak sírjain ugráltak. A különböző választási kampányokban pedig mindent felülmúlóan gyalázták az erdélyi magyarságot.

E kitérő után térjünk át az AUR-nak egy másik programpontjához, nevezetesen az Oroszországhoz való viszonyára. Az AUR nem egyértelműen oroszbarát, de ennek ellenére gyakran az orosz propaganda átvételével vádolják. Egyes vezetőinek nyilatkozatai pedig erősen ellentmondásosak. George Simion, az AUR elnöke nyilvánosan elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, ugyanakkor elutasította az Ukrajnának szánt román fegyverszállításokat, és kijelentette: Ez nem a mi háborúnk. Román katonák ne haljanak meg idegen érdekekért.

Mindez így együtt, a hagyományos értékek és a nemzeti szuverenitás védelme, valamint az Oroszországgal való flörtölés, túl sok volt Brüsszelnek.

Tehát tavaly decemberben nagy esélye volt annak, hogy Calin Georgescu személyében egy ilyen háttérrel rendelkező politikus lesz Románia új államfője, miután megnyerte az elnökválasztás első fordulóját.

És akkor „leszakadt a csillár” A román alkotmánybíróság megsemmisítette az első forduló eredményét és az egész választási procedúra ismételt megszervezésére kötelezte a kormányt. A taláros testület úgy vélte, hogy az eredmény erős orosz befolyás alatt született. A megismételt elnökválasztáson csodák csodájára az unióbarát Nicusor Dant választották meg. Tegyük hozzá, hogy Romániában parlamenti és elnöki rendszer van, az államfőnek jelentős befolyása van a döntéshozatalra.

Térjünk vissza Románia siralmas gazdasági helyzetére.

A már most júliusban bevezetett megszorító intézkedések és a további tervezett „visszavágások”, komoly társadalmi feszültségeket fognak okozni. A megszorításokat, a brüsszeliták nyelvén kiigazításokat, legalábbis az ilyen nagymérvűeket, magától valószínűleg egyetlen kormány sem vállalná be.

Emlékezzünk vissza, mi történt a 2008-as globális pénzügyi válság kirobbanása után. Románia a Nemzetközi Valutaalap „tanácsára” komoly megszorításokat vezetett be. A „tanácsok” között szerepelt az is, hogy csökkentsék a fizetéseket. Ezzel együtt „fentről” volt még egy tanács: a rendvédelmi szervek tagjainak fizetését nem lehet csökkenteni, sőt azokat emelni kellene.