Rablólovagok, bűnözők
Nem tudom, lesz-e valaha rend Magyarországon. Az a katasztrofális pöcegödör állapot, ami országunkat jellemzi, szinte kilátástalannak mutatja a mai helyzetet. Bármerre nézünk, káosz, zűrzavar, fegyelmezetlenség, rablás látható.
Akár a közéletet nézzük, akár a gazdasági viszonyokat és folyamatokat, akár valamelyik ágazatot. Már a tavaszi választások előtt sorra „dőltek ki a csontvázak a szekrényből”, mert mindenütt a bűnözők uralták a terepet.
Aki egy rendetlen házban elkezdi a takarítást, rendrakást, először azt sem tudja, hogy hol kezdje, s erős hit kell hozzá, hogy úgy gondolja, lesz még itt egyszer rend. Nincs más, jobb módszer, mint a legsürgősebb helyen elkezdeni a rendcsinálást, a szemét kitakarítását, módszeresen, nagy alapossággal, főleg pedig kitartóan dolgozni abban a reményben, hogy egyszer csak vége lesz, elfogy a szemét, és végre rend és tisztaság lesz a házban. Csak egyet nem szabad tennie annak, aki a munkába belefog: reményvesztetten feladni. S nem szabad félmunkát végezve csak úgy nagyjából takarítani. Mert akkor a kosz, a káosz lassan, de biztosan visszalopakodik.
Hasonló helyzetben van ma a kormány. Talán nem is véletlen, hogy soha nem látott többséget kapott a kormányzásra. Azért, hogy el tudja végezni a nagyon sürgető nagytakarítást. Lehet szidni a kormányt, lehet sipákolni, hogy túl nagy a hatalmuk, de kérdem én, aki ezt teszi, kinek szurkol? A garázda disznóknak, akik szemétdombbá tették a házat, vagy azoknak, akik végre belekezdenek a takarításba?
Nem vagyok jövőbe látó, sem naiv álmodozó, nem ismerem, mi van az ország vezetőinek fejében, de most hamarosan ki fog derülni, hogy tényleg rendet akarnak a házunkban, vagy csak tessék-lássék piszmogással úgy tesznek, mintha takarítanának. Most nem hivatkozhat a kormány semmire. Minden hatalom a kezükben van, s nem azt várjuk tőlük, hogy visszamutogassanak: mi volt, mit tettek a rohadék rablóbanda tagjai, hanem kezdjék el, és végezzék a munkát. Hogy végre rend legyen ebben a valaha (nagyon-nagyon régen) szép napokat megélt országban.
Nekünk pedig az a dolgunk, hogy segítsünk ebben a munkában. Hogyan? – kérdezheti az egyszerű polgár. Két fontos dolgot is tehetünk. Az egyik, hogy feltárjuk, elmondjuk, s nem hagyjuk feledésbe merülni az aljasságokat, visszaéléseket, lopásokat, csalásokat. A másik, hogy rajta tartjuk a szemünket a kormányon, s nem elégszünk meg félmunkával!
Minden szemét kerüljön végleg a szeméttárolóba, megsemmisítőbe (minden bűnöző kerüljön végleg börtönbe, teljes anyagi felelősséggel tetteikért), s a kormány legyen kíméletlen a bűnözőkkel szemben, akárkikről legyen is szó, megalkuvás nélkül. Mi pedig segítsük, támogassuk, és lankadatlanul követeljük az alapos munkát. S ha ehhez a saját táborukból is fel kell áldozniuk némelyeket (akik nyilván szintén összeszennyezték magukat, részesei voltak a káosz okozásának), akkor sem lehetnek elnézők! Ezt kell nekünk is keményen számon kérnünk.
Egyet ne feledjünk: ha most nem használjuk ki a lehetőségünket az ország rendbetételére, akkor nem lesz több esélyünk! Már pedig az életünk, a jövőnk tét!
Az alábbi helyzetelemzés legyen kissé megerősítésre, hogy átérezzük, mi zajlik körülöttünk.
Czakó István
Rablólovagok pellengéren címmel közölt cikket a Profil című hetilap hétfői száma az Ajka térségében egy héttel ezelőtt történt iszapömlésről.
Bakonyi Zoltán és Tolnay Lajos gyűlölt figurákká váltak Magyarországon, jelképei lettek a rendszerváltás után üzemeket olcsón megvásárló, majd meggazdagodó, de a létesítményeket az évek elteltével sem felújító korrupt üzletembereknek – írta a lap.
Hogyan lehetséges, hogy egy olyan országban, amely hat éve az Európai Unió tagja, biztonsági és környezeti előírásokat ilyen könnyen meg lehet kerülni? – tette fel a kérdést a lap. A trükk sokszor abban is rejlik – válaszolta meg a kérdést a szerző -, hogy munkahelyteremtő vagy környezetvédelmi támogatásokat vesznek fel, az elvárásokat papíron teljesítik és a támogatást „zsebre teszik”.
Hogy az „új alumíniummágnások” hanyagul kezelték a környezetvédelmi kérdéseket, arra az ajkai vállalkozás is példa. Szakértők szerint az egyes kazettákat túlterhelték és hiányoztak a pótlólagos biztonsági intézkedések, minden egyetlen gáttól függött.
A lakosság most azt kérdezi, mi lesz a következő katasztrófa. Összesen 55 millió tonna vörösiszapot tárolnak Magyarországon. Az almásfüzitői és mosonmagyaróvári tározók egyaránt a Duna mellett fekszenek, azoknak a tartalma azonban már beszáradt. Egyes szakértők ezért valószínűtlennek tartanak egy hasonló gátszakadást, a talajvíz- és finompor-szennyezés veszélye azonban ott is fennáll – írta.
A Profil felidézte, hogy a Levegő Munkacsoport négy éve feljelentette a mosonmagyaróvári tározót fenntartó, a Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök tulajdonába tartozó MOTIM vállalatot a környezetvédelmi előírások be nem tartása címén, de a vádat ejtették. Az ügyészséget az illetékes környezetvédelmi felügyelet politikai nyomásra félretájékoztatta.
Tolnay Lajos a MAL társtulajdonosa Gyurcsány Ferenc bizalmasának számít.
Gyurcsány ellenőrzése alatt 150 millió tűnt el
Nincs nyoma a hivatalos dokumentumokban annak a 150 millió forintnak a Magyar Nemzet cikke szerint, amelyet a Gyurcsány Ferenc ellenőrzése alatt álló konzorciumnak kellett volna befizetnie az ÁPV Rt. kasszájába, amiért nem végezte el időre a mosonmagyaróvári timföldgyár veszélyes hulladéknak minősülő melléktermékének ártalmatlanítását.
Az 1995-ös, eredeti privatizációs kiírásban a pályázók vállalták, hogyha öt éven belül nem temetik be a vörös iszapot, akkor az erre fordítandó összeg 10%-kát, jelen esetben 150 millió forintot, befizetnek az államnak.
A timföldgyárat a Gyurcsány Ferenc ellenőrizte konzorcium épp azzal a feltétellel privatizálhatta jó áron, hogy összesen hárommilliárdos ráfordítást vállalt.
A Horn-kormány idején kötött privatizációs szerződésben a munka pontos menetrendjét nem rögzítették, amit a környezetvédelmi tárca illetékese kifogásolt is.
Így Gyurcsányéknak a környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott terv szerint kellett azt elvégezniük. A Magyar Nemzet, dokumentumokon alapuló írása szerint, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség többször is kitolta a határidőt. Így az ártalmatlanítást végül 2004-re, Gyurcsány Ferenc miniszterelnökké választásának évére fejezték be.
Az 1995-ben 200 millió forint nyereséget termelő mosonmagyaróvári timföldgyárat 705 millió forintért privatizálta a Gyurcsány Ferenc ellenőrizte konzorcium. A vételárból 700 millió forint banki kölcsön volt, amelyet az akkor még állami tulajdonú Magyar Hitelbank folyósított. A pénzintézetnek akkoriban Gyurcsány Ferenc anyósa, Apró Piroska volt az elnöke.
(a „Hol a határ” nyomán)
Nemzeti InternetFigyelő
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Kedves Czakó Úr!
Minden szavával egyetértek, hiszen a remény vész el utoljára! Azonban, ha nézzük a Tv-közvetítéseket a Haza Szent Házból – a Parlamentből -, semmi nagyobb okunk nincs arra, hogy még reménykedhessünk. A 2/3-os többség mindent „lesöpör” (még a napirendről is!!!!), ami a mi – azaz magyarok – érdekeit képviselné. És ha már ott tartunk, hogy a „forradalmi” párt egyik prominens képviselője (Fónagy János) bekiabálásával „lenácizza” dr.Gaudit, akkor bizony az Ország Házában nagyon nagy baj van!!!! Egy viszont nagyon igaz : nem tudják majd senkire fogni, hogy miért is teszik, amit tesznek vagy nem tesznek! Az is igaz, hogy ebből is „mi húzzuk a rövidebbet”, mi, akik szeretnénk egy szebb jövőt utódaink számára, ha már nekünk csak a remény maradt.
Parlament, egyre általánosabb a nézet,
Kezeletlen Elmegyógy intézet,
Mi meggondolatlan, beutaltuk őket,
Életünket tönkre tevőket!
A Likud szövetségese a Fidesz.
Ha ezt a TÉNYT, mi – magyarok – tudomásul vesszük, sőt, ha lehetek optimista a magyar állampolgárok elmeállapotát illetően, TÉNYként kezeljük, akkor miben reménykedünk hazámfiai ?
A húsz év alatt, boldog egyetértésben lopott együtt a Fidesz is és az MSZP is, felosztva egymás között a területeket. Le is titkosították, jól megszigorítva és szintén boldog egyetértésben tevékenységeik bizonyítékait. Bírók, ügyészek kilóra megvéve, aki nem áll be a sorba láb alól eltéve. (öngyilkosság)
Több tízezer milliárdot síboltak el a nemzettől, így együtt, és a pénzügyi hatalom most ezeknek a tolvajoknak a kezében van.
Nem pártokra kell gondolni, mert ezek egyek, hanem a személyi háttérre, és összefonódásokra, amelyek mára már egy szilárd maffia hálózatot képeztek ki, és alkotnak.
A nemzet meglopása ugyanúgy folyik e hálózat részéről, növelik a nemzetre rótt terheket, azonban látványosan, nagy média irányítással, elszámoltatásnak tüntetik fel a Fideszes gazemberek, a pénzek egymás közötti átcsoportosítását.
Vigyáznak egymás lopott vagyonára, a sajátjuk megőrzése érdekében. Csak a nép zsebe lesz egyre üresebb, nézzük csak a jövőbeli sunyi támogatás elvonásokat, a ténylegesen rokkantak munkába küldését, a multik megadóztatása utáni áremelkedéseket, a benzin jövedéki adóját, stb. Négy év alatt megölnek sok embert ezek a gennyek, és van jó pár elmebeteg, agymosott, aki még tapsol is nekik.