Rabbik és zsinagógák Magyarországon (adatbázis); Zsidó tanítások az emberöléssel kapcsolatban

Gondoltam egy nagyot, és csináltam egy kis összefoglalót a Magyarországon dolgozó rabbikról és a magyarországi zsinagógákról.
Az elérhetőségekről, a nyilvánosságról, a médiáról.
Ez egy bevezető cikk egy hosszabb íráshoz, ami a magyar zsidóság jövőjét elemzi.
Addig is jó bogarászást!
(Ps1: Ha valaki hibát talál vagy a hiányzó adatokat tudja pótolni, kérem magánban jelezze nekem!)
(Ps2: A +1W jelzés a honlap melletti wikipédiás szócikket jellemzi)

Neológia (MAZSIHISZ)

1. dr. Schweitzer József (1922) – nyugalmazott országos főrabbi (2015-ben elhunyt)
2. dr. Domán István (1922) – Hunyadi téri zsinagóga — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja (2015-ben elhunyt)
3. Kardos Péter (1936) – zuglói zsinagóga — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
4. dr. Schőner Alfréd (1948) – Hegedűs Gyula utcai zsinagóga (+1W) — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
5. Szerdócz Ervin (1951) – újpesti zsinagóga (+1W)— a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
6. Deutsch László (1953) – Szeretetkórház zsinagóga — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
7. Deutsch Róbert (1956) – Bethlen téri zsinagóga — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
8. Schönberger András (1956) – Pécs — a rabbi – a zsinagóga – FB adatlapja
9. dr. Frölich Róbert (1965) – Dohány utcai zsinagóga (+1W) — a rabbi – a zsinagóga – FB adatlapja
10. Markovics Zsolt (1967) – Szegedi zsinagóga (+1W) — a rabbi – a zsinagóga – FB adatlapja
11. Totha Péter Joel – Páva utcai zsinagóga (Bét Elijahu) — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
12. Radnóti Zoltán (1971) – Délbuda-Lágymányosi zsinagóga (Bét Sálom) (+1) — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
13. Verő Tamás (1972) – Frankel Leó utcai zsinagóga — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
14. Darvas István (1974) –
    1. Országos Rabbiképző Intézet (+1W)— a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
15. dr. Róna Tamás (1975) – Közép-Magyarország (+1W)— a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
16. Lőwy Tamás (1951) – 2013 őszén külföldre távozott.
17. Jelenleg a Dózsa György úti zsinagógának nincs rabbija (+1W) – a zsinagóga FB adatlapja

Aktív neológ rabbijelöltek:

1. Petrovics Péter – Szombathely / Kaposvár — a rabbijelölt – a zsinagóga FB adatlapja
2. Davidovics László “Joszi” (1975) – Hegedűs zsinagóga – a rabbijelölt FB lapja
3. Fináli Gábor (1977) – délpesti zsinagóga — a rabbijelölt – a zsinagóga FB adatlapja

Reform (Szim Sálom / Bét Orim / Mózes Ház)

1. dr. Raj Ferenc (1942) – Bét Orim — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
2. Kelemen Katalin (1951) – Szim Sálom — a rabbinő – a zsinagóga FB adatlapja
3. Radvánszky Péter (1980) – Szim Sálom – zsinagóga nélkül – a rabbi FB lapja
4. Mózes Ház – rabbi nélkül

EMIH / Hábád

1. dr. Oberlander, Báruch (1965) – Vasvári Pál utcai zsinagóga — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
2. Hurwitz, Sholom (1973) – Teleki téri zsinagóga (+1W) — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
3. Nógrádi Mendel (Bálint) (1975) – Vasvári Pál utcai zsinagóga — a rabbi FB adatlapja
4. dr. Köves Slomó (Máté) (1979) – óbudai zsinagóga (+1W) — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
5. Raskin, Smuel (1979) – Keren Or zsinagóga — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
6. Glitzenstein, Smuel (1981) – Nagyfuvaros utcai zsinagóga — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
7. Faith Áser (1981) – Vasvári Pál utcai zsinagóga – a rabbi FB adatlapja
8. Fuchs, Jehosua – Vasvári Pál utcai zsinagóga / sohet-rituális metsző
9. Oirechman, Smuel (1983) – Óbudai zsinagóga / sohet-rituális metsző – a rabbi FB adatlapja
10. Zalmanov, Slomo Dov – Vasvári Pál utcai zsinagóga
11. Rabbi Shmuel Feigin – Debrecen
12. Szegedi hábád közösség

Ortodoxia/egyéb ortodoxia

1. Kazinczy utcai zsinagóga — a zsinagóga FB adatlapja – nincs rabbi
2. dr. Ehrenfeld Aser – Debrecen — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
3. Adler Jehosua – Tikva tanház — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
4. Keleti David – Lativ tanház — a rabbi – a zsinagóga FB adatlapja
5. Weiszberger Mose Tuvja Miklós – 2013 nyarán külföldre távozott.

Közösségek rabbi nélkül:

1. Desswffy utcai ortodox zsinagóga – FB adatlap
2. Visegrádi utcai ortodox zsinagóga – FB adatlap
3. Alma utcai szeretetotthon – FB adatlap
4. Miskolci Autonom Orthodox Zsidó Hitközség – FB adatlap
5. Győri Zsidó Hitközség – FB adatlap
6. Váci Zsidó Hitközség – FB adatlapforrás: http://rabbi.zsinagoga.net/2012/10/20/ok-es-okozat-rabbik-es-zsinagogak-magyarorszagon-adatbazis/

Zsidó tanítások az emberöléssel kapcsolatban

A gyilkosság, az ölés bűnnek számít. Létezik azonban olyan eset, amikor megengedett az emberölés?

Egy nemrégiben megjelent hír szerint egy dédnagymama megölte a házukban garázdálkodó,a hölgy férjét súlyosan megsebesítő betörőt.
Arról nem szólt a fáma, hogy az idős asszony ezért a tettéért számíthat-e bármilyen büntetésre, felelősségre vonják-e, mi azonban kíváncsiak voltunk, hogy vajon mit mondanak egy ilyen helyzetre a különböző vallások tanítói.

A konkrét kérdésünk így hangzott:
Létezik bármilyen szabály az ön vallásában, amely megengedné az emberölést?

Válaszom itt olvasható:

Amikor gyilkosságról vagy önvédelemről beszélünk, mindenképpen tisztázni kell a zsidó hagyomány alapelveit. Az emberi testben isteni lélek (éltető erő) van, illetve az életet Isten adta nekünk és csak ő veheti el. (Lásd: eutanázia). Ám létezik egy kivétel: a jogos védelem. Nézzük meg, mit jelent a jogos védelem elve a zsidóság vallásjogi szempontjából! A legfontosabb forrás a Tórában található: „Ha a betörésen rajta érik a tolvajt és úgy megverik, hogy meghal, nincs miatta vérbűn” (MII 22:1-2).

Ez fekete-fehér. Ha betörnek egy házba, ahol tetten érik a tolvajt, és a tulajdonos megöli, akkor ő nem vétkes a gyilkosságban. (Kivétel, ha a tulajdonos biztosan tudja, hogy a betörő nem akarna/tudna neki ártani.) Jogos védelemnek tekinthető, ha megtámadnak egy embert, és ő úgy érzi, életveszélyben van, ez esetben jogosult megvédeni a saját életét. Ha nincs más módja, akkor a támadót akár meg is ölheti.

Ez esetben komoly etikai kérdés merül fel, miszerint, utólag ki döntheti el, hogy esetlegesen létezhetett volna bármilyen más védekezési lehetőség, vagy csak a fatális végkimenetelű? Ez esetben a válasz: ilyenkor a megtámadott ember dönt – az adott (pszichés) helyzetében – és nem laboratóriumi körülmények között kell mérlegelni. (Természetesen mindig mérlegelni kell, hogy a támadó valóban veszélyes-e a megtámadottra.)

Sőt a vallásjog még tovább megy: kiterjeszti a jogos védelem fogalmát egy harmadik személyre. Ha egy harmadik személy is tanúja a támadásnak, akkor neki is joga (és kötelessége), hogy megvédje megtámadott embert, akár úgy, hogy a támadót ő öli meg. (Ugyanezt a „preventív gyilkosság” fogalmát terjeszti ki a vallásjog a háborúkra jellemző „megelőző csapás” elvére. Ám ez már a kollektív önvédelem fogalma.)

Még egy etikai kérdést meg kell vizsgálnunk: amikor valakit jogos védelemből megölünk, miért gondolhatjuk, hogy fontosabb és értékesebb a saját életünk, annál a másik ember életénél? Esetleg a világnak jobb lenne, ha ő élne és nem én? A zsidó filozófia válasza erre egyszerű, a jogos védelem nem mérlegelés kérdése! Minden élet egyforma érték. Mivel mindkettőnk lelke Isten tulajdona ezért nem engedem, hogy az én életemet bárki is elvegye.
Adja az Örökkévaló, hogy sohase kerüljünk ilyen helyzetbe!forrás: http://rabbi.zsinagoga.net/2016/05/23/letezik-jogos-emberoles-a-24-hu-honlap-kerdese-a-lelkeszekhez-xxvi/

 

Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.

Kérjük Önöket, hogy a

DONATE

gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!

A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.

Nagyon köszönjük!

 

A rabbi többi válasza itt olvasható.