Putyin és Hszi Pekingben lerakják az új világrend alapjait

Vlagyimir Putyin elnök ezen a héten Pekingbe utazik, hogy részt vegyen a második világháború ázsiai fronton történt befejezésének 80. évfordulóját megünneplő ceremóniákon. Kína számára ez az ünneplés több, mint egy történelmi rituálé. Ez a 19. század közepén kezdődött ópiumháborúk és Japán 1945-ös veresége között eltelt, a külföldi uralom elleni évszázados küzdelem csúcspontját jelenti. Oroszország részéről ez a gesztus Kína irányába nyilvános elismerése ennek a küzdelemnek – és a kínai nép áldozatainak –, ami Peking számára óriási szimbolikus jelentőséggel bír.

Putyin látogatása azonban nem csupán a történelem felé tett gesztus. Ez az egység jelzése is. Oroszország és Kína közös jövőképét mutatja be a világnak, mind a múlt, mind a jövő tekintetében.

A globális Dél számára ez azt hangsúlyozza, hogy van alternatíva a nyugati hegemóniával szemben. A Nyugat számára pedig emlékeztetőül szolgál, hogy ezt az alternatívát nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A Trump-kormány kísérlete, hogy szétválassza Moszkvát és Pekinget, lehet, hogy Washington utolsó esélye volt a vitathatatlan globális elsőség megőrzésére. Ez az esély már elszállt. 2025-re az orosz-kínai külpolitikai koordináció szorosabb, mint az elmúlt fél évszázad bármelyik pontján, és Putyin pekingi látogatása megerősíti ezt a realitást.

Ukrajna a napirenden

Az ukrajnai háború elkerülhetetlenül Putyin és Hszi Csin-ping tárgyalásainak középpontjában áll majd. Kína szívesen vállalna aktívabb szerepet a rendezés kialakításában, ami összhangban áll Oroszország érdekeivel. Több tucat nyugati kormány érzelmileg és politikailag is elkötelezte magát Kijev napi rendszerességű támogatásában.

Ezzel szemben Moszkva a BRICS-partnereinek, elsősorban Kínának a nyilvános támogatását keresi. Pekingnek a globális kereskedelemben betöltött súlya eszközöket ad a kezébe az EU agresszív álláspontjának enyhítésére. A kínai vezetők pedig megértik, hogy a mai ukrajnai háború nem csak Kelet-Európa területeiről szól, hanem a kialakulóban lévő világrendről is.

Ez a rend csak akkor lesz stabil, ha mindhárom nukleáris szuperhatalom – Oroszország, Kína és az Egyesült Államok – részt vesz annak kialakításában.

Az elfeledett Biztonsági Tanács

Moszkva és Peking azt is szeretné, ha a világpolitika középpontjában ismét az ENSZ Biztonsági Tanácsa állna, amelyet az utóbbi években a Nyugat elhanyagolt. Az orosz-kínai közös álláspont visszaállíthatja a testület jelentőségét, és intézményi alapot biztosíthatnak egy többpólusú világ számára. Az, hogy az Egyesült Államok részt vesz-e ebben, már egy másik kérdés.

Még túl korai lenne megmondani, hogy összehívható-e egy Oroszország, Kína és az Egyesült Államok részvételével megvalósuló háromhatalmi csúcstalálkozó – amely a 80 évvel ezelőtti jaltai találkozót idézné fel. De ha egy ilyen találkozóra sor kerülne, az valódi fordulópontot jelentene a történelemben. Pekingben Putyin és Hszi biztosan meg fogják vizsgálni, hogyan állhatnak hozzá közösen ehhez a lehetőséghez.

A Nagy-Eurázsia felé

A közvetlen válságok mellett a vezetők időt szánnak egy szélesebb körű napirend megvitatásának is, ez pedig a Nagy-Eurázsia megteremtése. Ez a projekt egymást átfedő intézményekre épül – a Sanghaji Együttműködési Szervezetre, az Eurázsiai Gazdasági Unióra és Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezésére.

Együttesen biztosítják a kontinentális biztonsági és gazdasági partnerség struktúráját. Generációk óta először a világ leggyorsabban növekvő régiójának lehetősége nyílik arra, hogy maga határozza meg napirendjét, ahelyett, hogy elfogadná a Washingtonban vagy Brüsszelben megfogalmazottat.

A feladat mindkét fővárosban fáradságos tárgyalásokat igényel, de a lehetőség reális: olyan nemzetközi együttműködési modell létrehozása, amely nem a dominancián, hanem az egyenlőségen és a kölcsönös tiszteleten alapul. Ha a folyamat folytatódik, a Nagy Győzelem 88. évfordulójára a Nagy-Eurázsia körvonalai már szilárdan alapokon állhatnak.

Nem csupán egy történelmi eseményről emlékeznek meg ezen a héten Pekingben, hanem írják is azt – orosz és kínai tintával.

***

Írta : Dr. Kirill Babaev , az Orosz Tudományos Akadémia Kínai és Modern Ázsia Intézetének igazgatója, a Pénzügyi Egyetem professzora és a BRICS Kutatási Nemzeti Bizottság Elnökségének alelnöke