Prof. Dr. Bokor Imre: Választási segédanyag

A KONSPIRÁCIÓ ÉS GYÖKEREI

Gazdasági (pénzügyi) helyzetünk hiteles (valós) adatait (a Rákosi-Kádár korszaktól kezdve, a Gyurcsány–Bajnai korszakig bezárólag) sohasem közölték a magyar közvéleménnyel és a külföldi illetékes (gazdasági, pénzügyi vagy statisztikai) szervezetekkel!

A Gyurcsány-Kóka „dübörgő” gazdaságunkra utaló hazugsága nem más, mint a Kádár korszak évi  (feltupírozott) KSH jelentéseinek  plagizálása.

Kádár rendszeresen „felhizlaltatta” az évek során egyre csökkenő tendenciát mutató tervgazdasági mutatókat. Ebben készséges segítőtársa volt Havasi Ferenc, miniszterelnök helyettes, és Nyitrai Ferencné a KSH elnöke,  de a csalók brancsában  ott találjuk a „KGB ellen harcoló” Medgyessy Pétert is (!), aki pénzügyminiszteri és  miniszterelnök helyettesi beosztásában tisztában volt a valós gazdasági helyzetünkkel.

Nyitrainé 10 évig mérhetetlen szorgalommal „dolgozott”, „érdemei” elismeréseként (1985-89-ben) a brit Királyi Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagjává, (1984-89-ben) az Európai Statisztikusok Konferenciája alelnökévé, majd a rendszerváltozást követően a JPTE és a Miskolci Egyetem díszdoktorává, 1991-ben az MTA Statisztikai Bizottság tagjává választották. 1988-ban Állami Díjjal, 1994-ben Fényes Elek és Keleti Károly emlékérmekkel ismerték el „eredményes” munkáját.

Elképzelhető, hogy a valóságtól gyökeresen eltérő, valótlan (DÜBÖRGŐ) gazdasági mutatókkal való „bűvészkedést”,- Gyurcsány és Kóka elvtársak Kádártól, Havasitól, Medgyessytől vagy Nyitrainétől vették át, felismerve, hogy a nyilvánosság előtt elkövetett (gátlástalan) hazugságokat, számos hazai vagy külföldi intézmények is honorálják.

A konspirációt,  a csalást, a hazugságot és a „csúsztatást” tehát örökölték jelenlegi  főguruink, és  feltételezik, hogy ezekkel a „fogásokkal”  tovább folytathatják kisded játékaikat. Tévednek!  Elegünk volt belőlük!  Ki lesznek söpörve a hatalomból és „megfizetnek” a nemzet elleni (anyagi, erkölcsi, etikai) vétkeik sokaságáért!

L a s a n   í r o m, hogy  Lendvai Ildikó is megértse: M E G F I Z E T N E K!

MESTERHÁZY  ATTILA NE KÉRJEN BOCSÁNATOT

A hordószónokká felcseperedett miniszterelnök-jelölt, túlkoros ortodox (vörös) hallgatósága előtt „megpengette” elődjei jól bevált „húrjait” és kijelentette, hogy nem akar olyan országban élni, ahol az orvosok a betegeket  politikai hovatartozásuk alapján kezelik.

Alattomos és kitalált  vádaskodására egyetlenegy példa sem található, hacsak nem arra gondolt, hogy  egykori  (balos) egészségügyi miniszterünk (Molnár Lajos)  egy betegének az egészséges jobb fülét műtötte meg a bal helyett, de az sem politikai okok miatt történt, hanem szakmai fogyatékosságának (vagy illuminált állapotának) a  következménye volt.

Ha viszont Mesterházy édesapja   pszichiátriai kezelésre szorulna, akkor valóban jobb lenne, ha nem ebben az országban  folytatnák az életüket, mert az alulképzett,  „balos” Horváth Ágnes úgy szétverte az egészségügyet, hogy (többek között) a jobb vagy  baloldali, illetve ideológiailag semleges elmebetegek zöme az utcákon, tereken és az aluljárókban  ténfereg. A minap gázoltak halálra egy kóborló (szabálytalanul közlekedő) elmebeteget,  de nem ő az első áldozat, akinek a halála H. G. lelkiismeretétén  szárad (ha van ennek a perszónának lelkiismerete).

Az Orvosi Kamara Elnöke elítélte Mesterházy vádaskodását és felszólította, hogy kérjen bocsánatot az orvosoktól. Véleményünk szerint egy notórius hazug bocsánatkérését nem kell szorgalmazni, hiszen naponta kérhetné a bocsánatot,  mert igaz  érvek vagy állítások még nyelvbotlásként sem hagyják el a hangképző szerveit.

BUDAPESTETRE MÉRT „ATOMCSAPÁS”

Hirosima és Nagaszaki  a második világháború  végén  elszenvedett  nukleáris csapást követően – mintegy 20 év elteltével -,   a legkorszerűbb világvárosok soraiba zárkózott fel.

Budapest pedig,- Demszky Gábor „főpolgár” csapásai következtében,  20 év alatt   semmit sem fejlődött, gazdátlanná vált, útvonalai és terei elhanyagoltak (kátyúk ezreivel tarkítottak), a portálok kopottak, piszkosak,  az ebtartás rendezetlen, a közbiztonság  „chicagói”, a  koldusok, hajléktalanok és  illegális árusok tömegei lepik el a várost.  mikroszkóppal sem található olyan létesítmény, amely  Demszkyhez kötődne, tehát a „teljesítménye” felér egy „képletes” atomcsapással!

Helyettesek, fő-és „altanácsadók” tömegével „dolgozott”, de azokat képtelen volt irányítani (ellenőrizni vagy „kordában” tartani). Most pedig – Pilátushoz hasonlóan -,  mossa kezeit Hagyó Miklós  miatt, szóban és írásban is kész  igazolni, hogy többször is figyelmeztette kilengéseire, sőt a nyomaték kedvéért a fejét is csóválgatta, csupán azt nem tette, amit egy vezető beosztású személynek tenni kellett volna…!

Ennyi „tellett” ettől a senkiházi hazugtól, erre hivatkozik most undorító és primitív védekezésként, hogy mentse az „irháját”, és tovább uralkodjon néhány hónapig. De talán addig sem, merthogy: Mesterházy Ernő főtanácsadója „belépőjével” kezdetét vette a „Fővárosi Főpolgármesteri Nagycirkusz” műsora, Horváth Éva „életművésznő” és más „statiszták” fellépésével.

Demszkynek halvány fogalma sincs arról, hogy mit jelent vezetni, irányítani, tervezni, ellenőrizni. hacsak nem a horvát tengerparti objektumának létrehozásáról van szó.

Az elfogulatlanság és az igazság szellemében azért meg kell említeni, hogy  Demszkynek voltak önálló  ötletei és a fővárost érintő döntései is.  Keresztül vitte az EXPO megtorpedózását, a Teleki szobor felállításának megtiltását, Sztalin díszpolgársági címkéjének megtartását, a polgármesteri hivatal körüli  utcák  „műveleti területté” való nyilvánítását és fokozott (állandó) rendőrségi ellenőrzését, valamint új (traktorokkal behajtani tilos) KRESZ táblák  kihelyezését.

Nem végzett rossz munkát a horvát tengerparti objektumának létrehozásával sem, az ellenőrzést és az irányítást sem mulasztotta el, bár a rossz nyelvek szerint „fekete” fuvarokkal és  üzemanyaggal  ingázott Budapest és Isztria  (Kusari) között.

Rengeteget utazott külföldre tapasztalatszerzés céljából, még a dél-afrikai haditengerészeti bázishoz is elfáradt, hátha szüksége lesz honi flottillánknak hasznos tanácsaira. Nem tehetett róla, hogy a HM egy tollvonással felszámolta ezt a törpe haderőnemet.

Demszky szerint,- külföldön sokan elismerik az itteni tevékenységét. Fel kell tételeznünk, hogy ott is hazudott annyit, mint  itthon (számtalan esetben), különös tekintettel a Magyar Hírlapban  közétett fizetett hirdetésében 1990-ben.

Ha a parlamenti választásokat követően lerendeztetik vele itthoni „számláját”, akkor ragadja meg a lehetőséget és távozzon külföldre, kevesen fognak könnyeket hullajtani érte…

TANÁCSADÓK ÉS MÁS HERÉK

Mindent tisztelet a kevés kivételnek, de rovatunkban már évek óta emlegetjük, hogy a  (fő, helyettes-és „közönséges”) tanácsadók, a  szóvivők, a túlméretezett létszámú képviselők, valamit az állás, illetve funkció-halmozók nélkül, kicsiny hazánk nem lenne sereghajtó az EU tagállamok listáján.

Talán – de nem biztos -, hogy Medgyessy Péter nyitotta meg a tanácsadók hosszú sorát, amikor több tíz millió HUF-ot markolt fel a Paksi Atomerőműtől hasznos SZÓBELI(!!!) tanácsaiért, de büntetőjogi felelősségem teljes tudatában  állítom, hogy  tanácsainak értéke annyit sem ért, mint  Lamperth Mónika ígérethalmaza.

Mint utazó nagykövet is „bekaszált” néhány tízmilliót, de szorgos és hasznos munkájáról szerényen hallgattak az ILLETÉKESEK és a médiák.

A nemrégen elhunyt Király Béla (hazánk és a nagyvilág legügyesebben hazudozó szélhámosa, háromszoros dezertőrje és tábornok bajtársait bitófára segítő besúgója),  szinte egyetlen kormányfőt sem hagyott tanácstalanságban szenvedni, de nagy valószínűséggel „leverte volna a lécet” egy tiszthelyettesi vizsga letételének megkísérlésekor.

Országos szinten sokba kerülhetett az adófizetőknek az egyes minisztériumok, főhatóságok és ad hoc bizottságok főguruinak (és holdudvaruknak) a dotálása. A Magyar Honvédségnél például soha nem volt annyi dandártábornok vagy vezérezredes, mint a kis operett hadsereggé „karcsúsított” haderőnkben, amely költségvetését szépen „megcsapolták” a különféle tanácsadói (szakértői) díjakra, külföldi utazásokra és szeszesitalokra fordított summák.

A JÉGHEGY  CSÚCSA

A BKV-nál kipattant végkielégítési botrány csupán a jéghegy kicsiny csúcsát jelenti, és figyelemelterelő manővernek minősül, a közpénz mértéktelen (jogtalan és arcátlan) herdálásáról, mert nagyon kevés kivétellel minden minisztériumban, háttérintézményeinél, vállalatoknál és különféle szervezeteknél hasonló példák tömegei találhatók.

Célszerű lenne alapos vizsgálatot végrehajtani a MALÉVNÁL (visszamenőleg), a MÁV-nál, a közszolgálati televízióknál és a rádióknál,  a Magyar Postánál, a közterületi parkoló szerveknél, ahonnan szintén „talicskával” hordják szét az adófizetők pénzét.

A több (tíz) milliárdos adósságokat felhalmozóknál változatlan (nagyságrendben) folyt és folyik a jutalmak, prémiumok, végkielégítések, sikerdíjak, étkezési hozzájárulások, ruhapénzek, „repi” juttatások, taxi díjak, mobiltelefonok és számlák kifizetése, gépjárművek, irodabútorok, technikai eszközök cseréje, tömeges külföldi „kiruccanások” finanszírozása, miközben egyre növekszik az államadósság, a munkanélküliek-és a létminimum alatt vagy annak a környékén élők száma.

Ha egyes vezetők illetményét a nyugati világ hasonló beosztású személyeihez igazítják, akkor felvetődik a kérdés, hogy a „pórnép” miért marad ki ebből a  és  milyen vastag arcbőrt viselnek azok, akik a minimálbér ötvenszeresét vagy százszorosát vágják zsebre  (havonta)?  Akik  ezerszeres végkielégítéssel vonulnak nyugdíjba úgy, hogy ismét „munkába” állnak  havi néhány „rongyos” millióért (lásd: Szilágyiné Szalai Eleonóra elvtársnő tanulságos történetét,  vagy Kuncze által  pátyolgatott, majd kiemelt nyugdíjjal távozott  Császárnét,  aki hivatalos BM  ügydarabbal igazolta az ausztráliai bíróságnak, hogy az ÁVH-sok soha sem alkalmaztak testi fenyítést)?

A jéghegy teljes bemutatásához egy több ezer oldalas, többkötetes kiadványt kellene készíteni, amely híven tükrözné, hogy kikhez, mennyi, mikor és milyen címen  folyt el a tízezer  milliárdos nagyságrendű HUF Rákositól kezdve, Kádáron át  Gyurcsányig és Bajnaiig bezárólag!

MSZP-S NYUGDÍJASOK AGYMOSÁSA

Az MSZP nyugdíjas tagozatának minapi gyűlésén, egy termetes, „jó húsban” lévő „nyanya” ragadta magához a mikrofont, és mondókájával (krokodil)könnyeket  csalogatott ki,- a zömében  agyongyötörtnek  látszó hallgatóság szeméből.

Elismerte,- hogy a 13. havi nyugdíj megvonása érzékenyen érintette a nyugdíjasokat, de „MEGRÁZTÁK MAGUKAT ÉS  MENNEK TOVÁBB”(!)…

Azt már nem mondta, hogy hova mennek,  csupán érzékeltette, hogy a kormány helyesen cselekedett.

Vajon ennek a demagóg perszónának eszébe jutott-e, hogy hányan nem tudták megvenni a gyógyszereiket, hányan nem tudtak ajándékot venni unokáiknak, hányan fagyoskodnak  fűtetlen lakásban (?),  mert néhány éve  ez a kis pénzecske tette boldoggá a karácsonyukat és  elviselhetőbbé a fagyos téli  hetek átvészelését.

Sajnálatos, hogy senki sem állt fel és nem rázta meg a hordószónok asszonyságot, hanem  mentek tovább, a közel száz éve  megnyitott lenini úton,  és mennek  majd a szavazófülkébe  beikszelni  imádott pártjukat és milliárdos leaderüket.

Vigasztalja őket az a tudat, hogy irdatlan nagy „örökséget” hagynak majd  utódaikra! Évtizedeken át fogják emlegetni őket az elherdált kölcsönök és kamatjaik visszafizetésekor, figyelmen kívül hagyva, hogy most megrázták magukat és birkák módjára tovább mentek…

Merthogy: Kádárt, Horn Gy.-t  és Gyurcsányt is az elvakult (ortodox) szavazók segítették a hatalom csúcsára  és tartották ott akkor is,  ha hazudtak nekik, megrugdosták őket, börtönökkel, munkatáborokkal, akasztófával, éles lövedékkel,  gumilövedékkel,   könnygáz-gránátokkal  vagy vízágyukkal betonozták be magukat a szavazófülkékben  kapott (gyakran csalással szerzett) x-ek segítségével.

Április 11.-e  egy karnyújtásra van már tőlünk, de  elmélkedésre, számvetésre és értékelésre még maradt egy kis idő.  Szinte  hihetetlen, hogy még mindig vannak (egyre kevesebben), akik semmit sem tanultak az elmúlt évtizedek eseményeiből! Elképzelhetetlen, hogy nem akarnak gyökeres változást, nem gondolnak rokonaikra, utódjaikra vagy a lepusztult, Európában szinte az utolsó helyre szorult és mások által lenézett hazánkra.

Ébresztő honfitársaink! Ébresztő elbutított, becsapott, megalázott, kisemmizett magyarok! Ébresztő mindenkinek, mert felemás megoldással a szakadékba zuhanunk.  Rendszerváltást nem lehet a régi rend híveivel, szimpatizánsaival létrehozni!

A milliárdosok dalárdája az Internacionálé éneklésével (Föl, föl, ti rabjai a földnek, / Föl, föl, te éhes proletár!…) szembeköpte  a  teljes   szavazótáborát! Vidámak voltak és elbizakodottak, mint az elmúlt választások előtti „dübörgőjükkel” és a „húzzál bele” csasztuskájukkal!

Akkor „bejött a lapjuk” és sokakat „behúztak” a „csőbe”! Emlékezzünk és gondolkodjunk! Ne legyen még egy öszödi beszéd, egy eszement böszme részéről! Tanuljunk az elvesztegetett évekből, a növekvő nyomorúságból, a korrupciós botrányokból, a mindent elborító hazugság halmazból!

(Prof. Dr. Bokor Imre)

az MJB elnöke

Nemzeti InternetFigyelő