HORTHY ÉS A ZSIDÓKÉRDÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN


Kérjük ossza meg a tartalmat! Csak egy kattintás!

A Rákosi és Kádár korszakok „botcsinálta” politikusai, valamint történészei elszántan rivalizáltak egymással, hogy ki képes jobban „eláztatni” Horthy Miklós kormányzó személyét, valamint kormányának tagjait.  Az adott korszak realitását, valamint a magyar kormány „mozgási” lehetőségeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyva kreálták a hazugságokkal, csúsztatásokkal, pontatlanságokkal és kitalációkkal körített téziseiket.

Sajnálatos, hogy a rendszerváltozást követően is mindig akadnak olyan hangadók (szemellenzős, nehéz felfogású „szakértők”), akik ezt a kérdést kiterjesztették a magyar népre, és képtelenek megérteni, hogy geostratégiai helyzetünk függvényében csupán azt tettük, amire képesek voltunk (vagy lehetőségeinkből tellett). Megcáfolhatatlan tény, hogy a Hitler által megszállt vagy „felügyelt” európai államokhoz viszonyítva, hazánkban voltak a leghosszabb ideig és a leghatékonyabb védelem alatt a magyar, valamint idegen állampolgárságú zsidók. A közelmúltban napvilágra került (évtizedekig bizalmasan kezelt) dokumentumok lehetővé teszik, hogy Horthynak és kormányának (kormányainak) az ún. zsidókérdéssel kapcsolatos tevékenységéről árnyaltabb képet kapjunk.

ELŐZMÉNYEK I.

Az emberiség történelmének gyászkeretbe foglalható fejezeteit képezhetnék azok a leírások, amelyek a Kr. e. 4-3,5 ezer évtől (a kisebb-nagyobb emberi csoportoktól és a városállamoktól kezdve, az egyes nemzetek, országok vagy birodalmak megalakulásáig)  számított,  permanens fegyveres küzdelmek tömegével foglalkoznak.

A területekért, a hatalomért, a zsákmányért, a dicsősségért, az energiahordozókért vagy az etnikai, a vallási, az ideológiai hovatartozás felső/első-rendűségének bizonyításáért folyó fegyveres konfliktusok száma meghaladja a 6 ezret, a háborúk során elpusztultak és megrokkantak száma pedig a 3 milliárdot!

Becsült adatok szerint, a bolygónkon lezajlott háborús évekhez viszonyítva, az ún. „békeévek” mennyisége a 2-2,5%-ot sem éri el, de nem számított ritkaságnak, ha egy ún. háborús évben (egy időben vagy egymást követően)  több fegyveres konfliktus is „növelte” az összetűzések statisztikáját.

Aligha található olyan állam, államcsoport (birodalom) vagy nemzet(iség), amely ne vett volna részt fegyveres konfliktusokban, mint támadó, vagy mint védekező fél.

ELŐZMÉNYEK  II.

A háborúskodások „főszereplőivé” váltak az összetűzésekben „kiemelkedő” fegyvertényt, illetve eredményt produkáló államok (országok, népek, nemzetek) és hadvezéreik (polgári vagy katonai vezetőik), valamint a végrehajtó személyek vagy szervezetek. Kétes hírnévre tettek szert a hódítók (leigázók, rablók, fosztogatók), és – esetenként – erkölcsi elismerést kaptak a szabadságukat (szuverenitásukat) védők, bár nagyon sok esetben érvényesült az a mondás, hogy: „A győztesnek mindig igaza van”.

Az emberiség történelmében megismerkedhetünk könyörtelen/kegyetlen hódítókkal (britek, franciák, hunok, kínaiak, mongolok, norvégok, oroszok, perzsák, spanyolok, tatárok, törökök, stb.,), hadvezérek sokaságával (Gusztáv Adolf, Hannibál,  Hunyadi János, Július Cézár, Kutuzov, Nagy Sándor, Napóleon, stb.,) „tündöklő”, majd összeomlott birodalmakkal (akkád, asszír, babiloni, bizánci, brit, egyiptomi, francia, inka, német, orosz, római, sumer, stb.,) és(etruszkok, föníciaiak, indiánok, kánaániak, punok, szidóiak, stb.,). kiirtott (megtizedelt, beolvasztott) népekkel

A történelmet felületesen ismerők sem hihettek abban, hogy az ezeréves fennmaradásra taksált náci Németország, vagy az évszázadokra összekovácsolt „szabad” (bolsevik) köztársaságok képesek lesznek huzamosabb ideig „tengődni” az erőszakkal, hazugsággal, hamis ideológiával, képmutatással, fizikai-és lelki terrorral, valamint ártatlanok vérével összetákolt birodalmukban.

ELŐZMÉNYEK  III.

A történelem viharainak (hatalmas) forgatagában felbukkant egy zsidó törzs nevét felvett szemita eredetű nép, amely – a későbbiekben – mindazokra általánosította ezt a nevet, akiknek a származása Izrael népére vezethető vissza. Ez a nép Kr. e. 2000 körül vándorolt Mezopotámiából Palesztinába, majd Egyiptomba, onnan (hosszadalmas vándorlás után) Kánaán földjére, ahol 12 törzs természetfeletti (isteni) szövetsége alapján (Kr. e. 1000-táján) Izrael királyság néven egyesítették a kánaáni városállamokat, kiemelt helyet biztosítva Jeruzsálemnek.

Ezt követően, az egymás közti ellentétek, valamint a szomszédos népekkel kialakult sorozatos összetűzések miatt a királyság kettészakadt, idegenek uralmak alá kerültek, és deportálásokkal, áttelepítésekkel vagy menekülésekkel folytatódott történelmük. A perzsák uralma alatt (Kr. e. 540-ben) térhettek vissza Jeruzsálembe és környékére, de Kr. u. 63-tól római uralom alá kerültek, akikkel szemben számos fegyveres küzdelemben alul maradtak. A rómaiak Jeruzsálemet lerombolták, házaikat, telepeiket megsemmisítették, ezzel a zsidó állam megszűnt létezni, és megkezdődött a zsidók tömeges szétszóródása Európába (Spanyolországba, Angliába, Németországba, Lengyelországba, Oroszországba és más államokba), valamint más földrészek felé.

Jelenleg mintegy 102 országban élnek zsidó nemzetiségűek: az USA-ban 5,8 millió, Izraelben 4,85 millió, Oroszországban 550 ezer, Angliában 300 ezer, Magyarországon 80 ezer, Hollandiában 30 ezer, Romániában 14 ezer, Ausztriában 10 ezer, Lengyelországban 8 ezer, Csehországban 6 ezer, Szlovákiában 6 ezer (megközelítő adatok).

Számos,- tudományosan megalapozott vizsgálatot igénylő okok miatt, a zsidók permanens nézeteltérésben voltak szomszédjaikkal vagy a befogadó ország polgáraival.  Kr. u. 1000-től számolva datálható a zsidóellenes fellépések különböző formája, a keresztes hadjáratoktól (1096) kezdve, a sztalini (ún. fehérruhás) perek előkészítéséig.

1290-ben kitoloncolták őket Angliából, 1394-ben Franciaországból, 1492-ben Spanyolországból. 1881-től 1914-ig Oroszország városaiban és falvaiban pogromok tömege zajlott le, és 1914-ben törvényt hoztak a zsidók letelepedési helyének, munkakörének, valamint egyetemi beiskolázásának korlátozására. A Szovjetunió távol-keleti részén (1928-ban) egy zsidó autonóm területet jelöltek ki számukra az Amur folyó mentén, Birobidzsan fővárossal, amely még fafeldolgozó üzemmel, húskombináttal, ruhagyárral és vasútállomás is rendelkezett, hála a világ első szocialista állama messzemenő gondoskodásának.

Sztalin 1952-ben kerített sort a zsidók likvidálására a zsidó nemzetiségű orvosok tömeges letartóztatásával és koncepciós perek előkészítésével, de halála (1953. március 5.) megakadályozta tervének végrehajtását.

Németországban Hitler uralomra jutásával (1933) kezdődött el a zsidók drasztikus üldözése, majd haláltáborok létrehozása és zsidók, valamint más nemzetiségűek (oroszok, ukránok, cigányok, lengyelek, szerbek, szlovákok, csehek, horvátok, stb.) tömeges likvidálása.

Hitler keresztülvitte, hogy az általa megszállt országok zsidó lakosságát németországi táborokba szállítsák.

Magyarországon az első zsidókra vonatkozó törvény 1092. május 20-án látott napvilágot Szent László király I. Törvénykönyvének 10. Határozatában, amely tiltja, hogy a zsidók keresztény feleséget vagy szolgát tartsanak.

Horthy kormányzása alatt is született néhány zsidótörvény, de azok kifejezetten a németek nyomására és megtévesztésére lettek kiadva. Kétségtelen, hogy a magyar parlament által elfogadott zsidótörvények nem csupán önérzetükben sértették a zsidóságot, hanem részben vagy teljes mértékben korlátozták őket emberi jogaik gyakorlásában.

Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a zsidótörvények meghozatalával késleltették Hitler belügyeinkbe való beavatkozását, időt nyertek a Németországba történő deportálások beindítására.

A Szálasi puccsig funkcionáló magyar kormányok (miniszterelnökök), szinte kivétel nélkül az orránál fogva vezették Hitlert a zsidókérés általa „végleges megoldásának” titulált tárgyában, vagyis abban a végleges megoldásban, amelyet Lengyelországtól kezdve Horvátországig bezárólag – zsidótörvények nélkül -, végrehajtottak a Gestapo emberei és a velük kollaborálók.

MAGYARORSZÁG HELYZETE 1941-BEN

Hazánk a két világuralomra törő birodalom ütköző zónájában volt. Nyugatról a villámháborúit sorban megnyerő Németország fenyegette, keletről pedig a sztalini Szovjetunió Vörös Hadserege várta a parancsot, hogy elinduljon nyugat felé.

Németország 1941. június 22-én támadta meg a Szovjetuniót. Olaszország  és Románia még az nap hadat üzent a szovjeteknek! Június 23-án Szlovákia és Horvátország is csatlakozott a németekhez. Június 25-én a dán kormány visszahívta követét Moszkvából, francia, belga, holland és spanyol önkéntesek jelentkeztek a szovjet frontra! A svéd kormány hozzájárult ahhoz, hogy területén keresztül Norvégiából Finnországba német csapatokat szállítsanak. Június 26-án Finnország is hadba lépett a Szovjetunió ellen.

A német csapatok úgy haladtak előre a szovjet területeken, mint kés a vajban. A világon (az USA-t és Angliát is beleértve) senki sem kételkedett a németek győzelmében.

Horthy (és az ország) vis maior helyzetbe került, ha nem csatlakozunk a németekhez, akkor a románok és a szlovákok tarthatnak igényt az első és második bécsi döntés Magyarországnak juttatott területeire, de az sem kizárt a németek győzelme esetén, hogy még más magyar területeket is megkapnak Hitlertől.

Ez az állítás igazolható azzal a jegyzékkel, amelyet a szlovák kormány juttatott el Hitlerhez 1941. június 13-án, biztosítva a német kancellárt, hogy fegyveresen részt vesz, a Szovjetunió elleni háborúban. A kancellár –viszonzásul -, a magyarokkal szembeni területi követeléseik teljesítését ígérte.

Horthy és a magyar kormány várakozó állásponton volt, de a Kassát ért bombázás felgyorsította az eseményeket, és a szovjetek elleni – elkerülhetetlen – hadüzenet deklarálása június 27-én megtörtént.

Mi voltunk az utolsók Európában, akik ezt a tragikus és kényszerű lépést megtettük! Hazánk csak egy apró kis figura volt a nagyhatalmak politikai-katonai sakktábláján.

Mindezen („dióhéjban” felvázolt) történelmi tények és adatok ismeretében nézzük meg a magyarországi zsidókérdés alakulását a második világháborúban.

HORTHY ÉS A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓKÉRDÉS

Nagyon sokan és nagyon sokszor antiszemita címként ragasztottak Horthyra és a magyarokra, figyelmen kívül hagyva a reális tényeket. A vádaskodók többsége azt hangoztatja, hogy a magyarság passzívan szemlélte a zsidók elhurcolását, nem lépett fel a németekkel és a nyilasokkal szemben.

Voltak és vannak, akik bocsánatkérést követelnek a magyarságtól, egy szót sem ejtve arról, hogy a konkrét bűnöket elkövetők felelősségre vonása már évtizedek előtt megtörtént, és a mai napig folyik azoknak vétkeseknek a felkutatása, akik elkerülték az igazságszolgáltatást.

Megengedhetetlen lenne bevezetni a diktatúrákban alkalmazott kollektív felelősségre vonáshoz hasonló kollektív bocsánatkérést, és azokat is kapacitálni erre, akik csak a történelemkönyvből ismerik az egykori eseményeket.

Természetesen nem vitatható, hogy a múlt század negyvenes éveiben a német propaganda megtette a hatását az emberek tisztánlátásának megzavarásában, de az sem vitatható, hogy maguk a zsidók sem voltak tisztában azzal, hogy milyen jövő vár rájuk Németországban, ezért semmilyen ellenállást nem fejtettek ki a deportálás során, sőt még menekülési kísérletükről sincs tudomásunk.

Kispesten,  a középiskolai zsidó  osztálytársaink például azzal dicsekedtek, hogy Németországba  fognak utazni, ott az élelmiszer fejadag (kenyér, hús, margarin, cukor, stb.) a duplája, mint  itthon,  mi irigykedtünk rájuk, különösen akkor, amikor órákon át (esőben, szélben, hidegben) tartó sorbaállás után, az orrunk előtt  húzták le a pékség vagy  húsbolt  bejárati redőnyét  azzal a bejelentéssel, hogy elfogyott a készlet,  a kockacukorka nagyságú (dátumozott) színes  jegyecskéinket pedig dobhattuk a  szemétkosárba, mert másnapra  már  nem volt érvényes.  MSZP-s első titkár  vagy elnök legyek azonnal, ha nem ez volt a valóság Kispesten vagy  Budapesten.

Vagyis: egyesek most azt kérik számon a tájékozatlan magyar polgároktól, amit ők sem mertek megtenni (!), hiszen egyetlenegy esetet sem jegyez fel a krónika, hogy szembe szálltak volna a németekkel.

Ugyanakkor magyar antifasiszták több támadást intéztek nyilasok és németek ellen (Kispesten, a Horthy Miklós  úton lévő nyilas-ház (hűség-háza) előtt  lőttek le magyar katonák két nyilaskeresztes  karszalagot viselő fegyveres őrt,  a golyók  és a vérfoltok nyomait napokon, sőt heteken át láthatták az arra járók.  A Hunyadi mozi előtt két német katonát  vertek meg a Kistext klub öklözői, mert  molesztálták a nőket. Nem kevés volt azoknak a száma, akik igen  nagy kockázatot vállalva,  bujtatták a zsidókat, vagy élelemmel, ruházattal, valamint gyógyszerekkel segítették a gettóba zárt személyeket.

Ez a közvetlen és közvetett segítség  kétségtelenül jóval több volt, mint  amit a  800 ezres lélekszámú magyar zsidóság felmutatott ebben az időszakban,  nem a szemükre vetve, de emlékeztetve őket arra, hogy mit tettek a lengyel zsidók Varsóban 1943 augusztusában.

Arról is elfelejtkeznek (vagy hallgatnak), hogy Magyarország német megszállásáig (1944. március 19.) hazánkban voltak a legnagyobb biztonságban a magyar állampolgárságú  és a külföldről idemenekült zsidók.

Horthy és kormánya minden szükségessel ellátta őket, a lakosság tömegei segítették az átmeneti szállásokban elhelyezett lengyel, osztrák, szlovák, cseh és román zsidókat.

Horthyt nem csupán „partner” volt ezekben a „manőverekben”, hanem közvetlenül  irányította kormánya tevékenységét, de ha kellett, akkor,- mint legfelsőbb hadúr, a hadsereget is igénybe vette Hitler aljas szándékának meghiúsítására. 1944. augusztus 26-án például, Budapestre rendelte az esztergomi páncélos hadosztályt, és ezzel megakadályozta, hogy a Gestapó pribékjei elhurcolják a fővárosban lévő zsidókat.

Hasonló módon senki sem mert fellépni Hitlerrel szemben Európában!  Sztalin még azt sem tette szóvá, amikor a Kijev melletti Babij Jarban mintegy 135-150 ezer (!) zsidót gyilkoltak le a németek 1941 szeptemberében 2 nap leforgása alatt (!), sőt a háború után kategorikusan megtiltotta, hogy emlékművet állítsanak fel a kivégzések helyszínén.

Horthy kormányzó tehát a magyar állampolgárokat (!) védelmezte a németekkel szemben, és nem azt nézte, hogy milyen nemzetiségűnek vallják magukat.

Horthy – geostratégiai helyzetünkből fakadó kényszerből – a németek szövetségese volt, de a lehetőségei keretén belül nem félt ellent mondani Hitlernek.

Sztalin a németek ellensége volt, de a számára oly drága szovjet emberek védelméért a szavát sem hallatta a világ közvéleménye előtt! Sztalin, a Szovjetunióban elkövetett náci népirtások elhallgatásáért, a holocaustot kitervelők és végrehajtók cinkosává vált, tetézve a lengyel tisztek katyni lemészárlásában játszott szerepéből keletkezett bűnlajstromát!

Aligha vitatható, hogy Sztalin hallgatása segítette azt a konspirációt, amelyet Hitlerék ügyesen alkalmaztak a holocaust ködösítésében, és feltehetően más lett volna több információ (ismeretanyag) birtokában mind a világ, mind pedig a zsidóság és a magyarság hozzáállása ehhez a kérdéshez.

Érdemes megjegyezni, hogy a zsidók (talán éppen az információk hiányából kifolyólag) nem tiltakoztak akkor, amikor Sztalint Budapest díszpolgárává választották, majd többméteres szoborral ismerték el „elévülhetetlen érdemeit”.

Horthy felül tudott emelkedni  az 1919-es Tanácsköztársaság zsidó vezetői által szervezett (vagy vezetett) példátlan atrocitások, gyilkosságok, kitelepítések és  kisemmizések felett. Mégis(!): az az életfogytiglani fegyházra ítélt Rákosi Mátyás ragasztotta Horthyra a fasiszta jelzőt, akit Horthy Vas Zoltánnal együtt 1940. október 30-án szabadon bocsátott és lehetővé tette, hogy a Szovjetunióba távozzon, majd ugyanaz a Rákosi nevezte Sztalint a magyar nép atyjának, aki 1938-ban Rákosi elvtársának,- Kun Bélának,- kicsavartatta a nyakát, talán azért, hogy legyen egy megüresedett szobácska a külföldről érkező elvtársak elhelyezésére. No comment!

MI LETT VOLNA, HA…..?

Nagyon sokan kifogásolják azt is Horthy tevékenységében, hogy késedelmeskedett a „kiugrással”, mert megítélésük szerint célszerű lett volna a románokkal egyeztetni, és egyidejűleg végrehajtani ezt a manővert.

A kérdés katonai elemzése meghaladja ennek a tanulmánynak a kereteit, de az felelősséggel kijelenthető, hogy  1944. augusztus 23-án (tehát a román fegyverszünet bejelentésekor) semmilyen realitása nem volt  a magyarok hasonló eljárására……

Hazánk 1944. március 19-től német megszállás alatt volt, és a románok szándékáról még a jól  képzett német felderítés sem tudott semmit!  A románokkal való egyeztetés lehetőségét tehát a szám-háborúsdit játszó kiscserkészek is megmosolyogták volna.

Ami a kiugrás kérdését, illetve annak veszélyét jelentette, az elfogultság látszatát is kerülve, nézzük meg azokat a dokumentumokat, amely 1943. október 12-én, valamint  14-én készült,  és évtizedekig  porosodott az Egyesült Királyság Külügyminisztériuma Domíniumi Irodájának levéltárában. A dokumentumokból kitűnik, hogy A.W.G.Randall  külügyi tanácsosnak azt nyilatkozta  Namier professzor, a Cionista Világszövetség Zsidó Ügynökség vezetője, hogy munkatársai  szerint Magyarországon viszonylag biztonságban van 800 ezer zsidó, és komolyan aggódnak egy elhamarkodott átállási kísérlettől, amely azt eredményezné, hogy a németek az utolsó jelentős megmaradt zsidó tömböt is kiirtanák Európában!

Egy másik, kissé részletesebb levélben A.W.G.Randall azt írta, hogy „…a zsidók szemszögéből az egyetlen remény az volt, ha a magyarok azt választanák, hogy nem lépnek addig, amíg gyakorlatilag biztossá válna, hogy a németek nem képesek reagálni” (Sic!).

A zsidó származású, 1945-ben az USA-ba emigrált Randolph L. Braham professzor emeritus (Graudate Center, The City University of New York) 1988-ban, ebben a kérdésben a következő nyilatkozatot tette: „Bármennyire is különös, de a mából visszatekintve mégis úgy tűnik, hogy ha Magyarország nem próbálkozott volna kiugrással,, ha megmarad katonailag tessék-lássék, ám politikailag gyanún felüli szövetségesnek,  és ha nem vállalkozik olyan diplomáciai manőverekre, amelyek eleve kudarcra voltak ítélve…, nos akkor könnyen lehetséges, hogy a magyarországi zsidóság viszonylag sértetlenül élte volna túl ezeket a rettenetes időket” (Sic!).

Sorolhatnánk még tovább a pro-és kontra vélemények sokaságát, semmit sem  változtatna azon, hogy hazánk katonapolitikai helyzetének ismeretében senki sem kérdőjelezheti meg Horthy és kormánya, valamint a magyarság tisztességét, lehetőségeik kihasználását és az üldözöttekkel való együttérzésük sokrétű megnyilvánulását.

Ha egy (Horthyval aligha szimpatizáló) cionista vezető úgy értékelte abban az időben, hogy Európában Magyarországon van az utolsó megmaradt jelentős zsidó tömb, akkor nem kifejezetten korrekt fellépésnek számít meghazudtolni őt, vagy olyanoknak rálicitálni, akik jókora szemellenzőt viselnek és akarva vagy akaratlanul, az emberek közti ellentéteket szítják. Túlkiabálják azokat a zsidókat is, akik a háború után köszönetet mondtak Horthynak és azokat is megbélyegzik, akik segítették őket abban a tragikus időben.

ÖSSZEGZÉS:  A tények ridegek és magukért beszélnek! Ez az összeállítás nem Horthy védelmére készült, hanem kifejezetten azok ellen, akik antiszemita, rasszista, fasiszta vagy nacionalista címkék ragasztgatásával akarják vélt igazukat bizonygatni, és másokat megfélemlíteni (fenyegetni). Ehhez az elemzéshez tartozik az is, hogy egyes Hitlerrel, Göringgel, Sztalinnal vagy Horthyval együttműködő zsidók  semmit sem tettek a zsidóságért  és  most nagy hangerővel  magukról akarják elterelni a figyelmet, de azok száma még több, akik mások tragédiájából  folyamatosan hasznot akarnak húzni.

Ezek az „agitátor” típusok már évezredek óta ezt teszik: gyűlöletet szítanak az emberek körében, és beláthatatlan kimenetelű incidensek katalizátorai.

Jól meglennénk nélkülük!

Prof. Dr. Bokor Imre

Nemzeti InternetFigyelő

Facebook hozzászólások

0 hozzászólás a(z) “HORTHY ÉS A ZSIDÓKÉRDÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN” bejegyzéshez

  1. Tévedés a magyarországi zsidóság 800 ezres száma , hacsak a jelentés az idemenekült hitsorsosokat nem számolta bele,az 1941 hivatalos népszámlálási adatok szerint 400 980 izraelita élt Magyarországon a 9,319992 lakosból ami már magába foglalta a visszacsatolt területek lakosságát is.Egyéb és ismeretlen vallásúaknak mindössze 5,515 főt jelöltek, tehát igen nagy az eltérés még akkor is, ha a kikeresztelkedettek száma jeletős volt. A 800 e szám a holokauszt üzlet része. Dolányi Kovács Alajos számításai szerint 725 e zsidó élt 1941-ben Magyarországon, de ez a száma azért kétséges, mert ez Lévai Jenő közlése aki a háború után alaposan feltupírozta a számokat. izrealitának beállítva azt is akinek csak egy másodfokú felmenője volt zsidó, és ez is lehetett kikeresztelkedett. Minden más állítással szemben a zsidók már az 1930-as években megkezdték az elvándorlást, hiszen 1930 statisztikai adatokszerint 444 567 izraelita vallásút tüntenek fel, 10 309 egyéb vagy ismeretlen vallású mellett.

  2. Bokor ur ket dolgot hagy ki ugyesen.
    1. 15-20000 nem magyar allampolgarsagu zsidot deportalt Horthy 1941 JuliusabanKamenyec-Podolszkba, ahol az SS lemeszarolta oket.
    2.Bokor ur azt irja, hogy “A Szálasi puccsig funkcionáló magyar kormányok (miniszterelnökök), szinte kivétel nélkül az orránál fogva vezették Hitlert a zsidókérés általa „végleges megoldásának” titulált tárgyában”
    Ez elfelejti hogy Sztojay kormanya (Szalasi puccs elott) deportalt 450000 (videki) zsidot Auschwitzba. Es ezt Horthy tudomasul vette…
    Szerintem Horthy felelos mindkettoert, es a Bokor ur sunyin elhallgatja ezeket a tenyeket.

    • Tisztelt Bertalan!
      Mielőtt Ön bárkit akasztófára küldene, és okosabb lenne mint a teljes nürnbergi bíróság anno, ajánlom figyelmébe az alábbi cikket:
      http://hunhir.hu/?pid=hirek&id=27041
      Továbbá, ha egyszer elzarándokolna Horthy Miklós kormányzó
      kenderesi kriptájához – nyilván nem fog-, akkor ott találna egy Izrael állam által elhelyezett koszorút (talán már csak a szalagját) az alábbi héber és magyar nyelvű felirattal: “A hálás zsidóság”. Biztos nem véletlenül helyezték oda, hisz háborús bűnösöknek a zsidók ilyent nem nagyon szoktak osztogatni…
      Végül – ahogy a belinkelt cíkkből is kiderül – azt sem kellene elvakultan elfelejteni, hogy nem csak zsidó, hanem magyar holokauszt is volt…

  3. Tisztelt Bertalan!
    Amit leírt az első pontban ez mind nem igaz. Gondolja ön, hogy akkor a zsidók a Nürnbergi perben nem vonják felelősségre Horthy Miklóst? Márpedig Horthyt egyetlen győztes nagyhatalom sem tartotta háborús bűnösnek. Ne varrjon olyat Horthy nyakába, amiért nem felelős.
    Az ilyen úgynevezett információkat olyan cionisták terjesztik, akik abszolút elkötelezettjei a holokausztiparnak. Ezekről az eseményekről pedig mindig “csodával” határos módon megmenekült 1-2 túlélő számol be. Hát nem érdekes? Konkrét bizonyítékok azonban soha nincsenek. A számokkal is baj van, ugyanis a Kamenyec-Podolszk-ki eseményekről maguk a zsidók sem egységes számadatokról beszélnek. Egyesek 16-18000, mások 20 ezer, szintén mások 22-ezer áldozatról számolnak be. Ezek mind zsidó források. A nyomaték kedvéért pedig még hozzá szokták tenni, hogy a város közparkjában 85-ezer zsidó nyugszik. Ezzel szinte azt sugallva, démonizálva, hogy mekkora mészárlás zajlott itt le. Ezt a 85 ezres számot összefüggésbe hozzák tehát a deportálásokkal. Pedig a két számadatnak semmi köze egymáshoz. Persze egyetlen áldozat is sok.
    Ami pedig Auschwitzet illeti, ott is időközönként cserélik az áldozatok számáról szóló táblát és semmilyen kézzelfogható bizonyíték nincs elgázosításokról, csupán az úgynevezett “tanúk” vallomásai. Ezek szolgálnak “kézzelfogható” bizonyítékként. Nekünk, zsidók által kikiáltott bűnösöknek pedig ezt el kell fogadnunk, mert, ha más a véleményünk, büntetni fognak érte. Mi ez kedves Bertalan, ha nem terror? Elie Wiesel jött ide a közelmúltban megparancsolni, hogy nekünk milyen törvényeket kell meghoznunk a holokauszt védelmében. Abból az államból jött, amelyik folyamatosan gyilkolja a palesztinokat, nőket, gyermekeket, ártatlan embereket. Milyen erkölcsi jogon merészel egy gyilkos állam (egyébként magyarul is jól beszélő) képviselője nekünk elvárásokat megfogalmazni? Ja, és még egy fontos dolog: ez az Elie Wiesel csupán azért nem szólal meg magyarul, mert gyűlöli a magyarságot. Vele kapcsolatban még annyit, hogy ő is “csodával” határos módon menekült meg Auschwitzből. Hát nem furcsa?
    És még egy fontos dolog: 1944. március 19-től Magyarország a III. Birodalom megszállása alatt állt. Horthynak már semmilyen beleszólása nem volt az ország irányításába, Wiesenmayer volt a Német Birodalom teljes jogú magyarországi képviselője.
    Bertalan ilyen alapokon azt is mondhatnánk, hogy ön 2006-ban segédkezett pl. háromszázötvenhat magyar állampolgár tüntetésről való elhurcolásában, majd megkínzásában. Ugyanis volt két szemtanú, aki csodálatos módon megmenekült, de látták, amint ön mutogat a szélsőséges “rendőröknek”, hogy kiket kell elvinni, mert azok terroristagyanús elemek. És persze ezek a szemtanúk hitelt érdemlően állítják ezt.
    Ön mit szólna hozzá?

    • Kedves Hajni,
      Az igaz, hogy a Kamenyec-Podolszki legyilkoltak szama nem tulsagosan ismert. Ezert irtam 15-20 ezret. Mert ez van az interneten. De maga a teny nem vutathato. Kerdes ki volt felelos. A magyar kormany, es az allamfo. (Horthy)
      En Horthyrol beszeltem es az O buneirol. Ehhez semmi koze Izraelnek, Ellie Wieselnek, vagy a szamok pontossaganak.
      Ami Auschwitzot illeti, a szamok persze ott sem pontosak. De megint a tenyek nem tagadhatok. (Vagy a gazositasokat sem ismeri el a kedves levelezo?) Az sem tagadhato, hogy Magyarorszagon kb. 600-700.000 zsido elt a holocaust elott, es csak Budapesten maradtak meg a haboru utan (talan 100-150 ezer). Tehat kerdes, hogy hova tuntek. A fold nyelte el oket Nemetorszagban? (Vagy a deportalasok sem tortentek meg?)
      Megint nem az a kerdes, hogy mennyit oltek meg, hanem maga a teny, hogy magyar csendorok vagoniroztak be a zsidokat, es a nemetek oltek meg oket. Kerdem, mennyiben valtoztat a tenyen, hogy 300-400-500 vagy 600 ezret oltek meg?
      Ki volt felelos? A magyar kormany, Sztojay, Jaross, Baky, Endre. Es ki volt az allamfo? Horthy. Amikor Horthy akarta, leallitatta a deportalasokat 1944 juliusban. (Igy maradt meg a budapesti zsidok egy resze.) Tehat megallithatta volna Sztojayt is ha akarta volna. (De nem akarta, szamara fontos volt a “zsidokerdes” megoldasa.)
      En nem tudom, hogy mi koze vannak ehhez Palesztinanak, Izraelnek, Ellie Wieselnek, vagy annak hogy a szovetsegesek nem allitottak Horthyt birosag ele. Ennek ellenere, (es a nemet megszallas ellenere) O volt a legfobb Hadur, es ha nem akart felelosseget vallalni azert ami tortent az orszagban, akkor lemondhatott volna. Tehat ami Magyarorszagon tortent 1919 es 1944 kozott, azert mint Kormanyzo es Legfobb Hadur O felelos. (Es fel kellett volna huzni a haboru utan.)
      De pillanatnyira felejtsuk a zsidok lemeszarlasat 1944-ben. Kerdezzuk meg, ki volt kormanyzo amikor 1941-ben az orok baratsagi szerzodes megkotese utan a magyar csapatok bevonultak Jugoszlaviaba, (es ott gyilkoltak szerbeket es zsidokat.)
      Vagy, ki volt a legfobb Hadur, amikor Magyarorszag
      1941-ben hadat uzent a Szovjetunionak. Akkor persze ugy nezett ki, hogy Nemetorszag gyorsan nyer, es a Legfobb Hadur nem akart kimaradni a rablohaborubol.)
      Es kesobb, betetezve a dolgokat, mert ez nem volt eleg, meg az USAnak es Anglianak is hadat kellet uzenni. (Kis szamolas: Magyarorszagon 9 millioan laktak, mind a Szovjetunioban mind Amerikaban kb. 200 millio, Angliaban kb 40 millio lakos elt. Nyilvanvaloan ezek a haduzenetek nagyon jol megfontolt lepesek voltak. Vagy Horthy azt kepzelte, hogy a Csodaszarvas jon majd segiteni?)
      Ki volt a legfobb Hadur, amikor a Masodik Magyar Hadsereg ki lett kuldve Ukrajnaba, es ott pusztult el.
      (Ebben a hadseregben 200, 000 katona volt es nagyon keves jott vissza.)
      Szoval kedves Hajni, beszeljunk a temarol. Horthy felelossegerol, es ne keverjunk bele olyan dolgokat amik nem ide tartoznak.
      De megegyszer hangsulyozom, barmennyire zsidoellenes, antiszemita valaki, es ugy gondolja, hogy a holokauszt nem tortent meg, vagy helyes volt;
      Horthy felelos Jugoszlavia megtamadasaert, a haduzenetekert, a Masodik Magyar Hadsereg elpusztulasaert, a szovjet megszallasert, az orszag kirablasaert, es 42 even at tarto kommunista diktaturaert.
      Es ki volt a kormanyzo amikor a munkaszolgalatosokat kikuldtek a Szovjetunioba, es a keretlegenyek (nem mindegyik) kinoztak es gyilkoltak oket. Csak Petschauer Attila olimpia bajnok megkinzasat es meggyilkolasat emlitem meg.
      Remelem, ez elegge meggyozo volt. Horthy Haborus bunos volt, tobbszazer emeber meggyilkolasaert felelos, a legegyszerubb dolog az lett volna, hogy O is ott fejezte be volna eletet, mint Szalasi, Sztojay, Endre es Baky. Az akasztofan.

  4. Kedves Hajnalka!
    Nagyon szépen köszönöm a hozzászólást, ha Ön nem teszi, én ragadtam volna billentyűzetet. Miden tényt bizonyos fokig alá tudok támasztani, és teljes mértékben egyetértek hozzászólásával. Egy két dolog azonban kimaradt, nem az Ön hibájából. Például az, hogy nagyon sok zsidó, miután a pincéből előbújt, ahelyett, hogy hálát adott volna annak a magyar családnak, akik ott rejtegették, etették, itatták, ellátták és ezzel életét megmentették, mindezeket úgy hálálta meg, hogy maga ment az orosz katonákhoz és “megmutatta” a német nevű magyarokat, akiket aztán az oroszok elvittek pár évre Szibériába, és nagyon sokan soha nem tértek onnan haza.
    Többek között nagymamám öccsét vitték el, aki 16 éves volt, és mire öt év múlva visszatért, az összes lábujja hiányzott, lefagyott és le kellett mind vágni. Pedig nagymamám pincéjében volt az a zsidó család elszállásolva, akinek a feje készségesen feljelentette őket
    Egy másik érdekes dolog, hogy a palesztinok nagytöbbsége nem is mohamedán vallású, tehát lnyegében kersztényüldözés folyik országukban, ahol (és a világ minden táján) megfordult a kép, és a zsidó Dávid lett a góliát, az ő szerepét pedig átvették a palesztinok, és az összes olyan nép, ahol a zsidók uralkodnak (lásd Magyarország). Tehát nagyon könnyen előfordul, hogy megint a gyengébb fog győzni.
    Ami pedig Eli Wiesel-t illeti, elsősorban ez az ember csak bitorolja szegény igazi Eli Wiesel nevét, és ki tudja, ki ő, csak annyi biztos, hogy zsidó. Valamint neve angolul menyétet jelent, ami az angol nyelvterületeken a sunyi, alattomos emberek jelzője is.
    Mégegyszer köszönöm, kedves Hajnalka a hozzászólását

  5. Dr Bokor Imre szerecsenmozsdatása elfogadhatatlan. Az alábbi cikk korrekten, tárgyilagosan elemez:
    http://hvg.hu/velemeny/20110526_sebok_horthy_deportalas
    Ehhez csak annyit tudok hozzátenni, hogy HI menye tévéinterjúban elismerte, a kormányzó mindig annak adott igazat, akivel utoljára beszélt. Ez egy politikussal kapcsolatban azt jelenti, gyenge, koncepciótlan, tehetségtelen politikus.
    A zsidóság “háláját” illetően beidézek egy részt a hivatkozott cikkből, hogyan is kell azt érteni:
    “…Megélhetésükről – a közhiedelemmel szemben – nem a megmentett zsidóság képviselői, hanem az úgynevezett Horthy-alap gondoskodott, amelyet Apponyi Madeleine hozott létre, s befizetői között volt John F. Montgomery, volt amerikai nagykövet, Pátyi László, Horthy ügyvédje és Chorin Ferenc. Ami a Horthy antiszemitizmusával ellentétbe állított „hálás zsidóságot” illeti: ez a fogalom csupán a kenderesi újratemetés óta vált ismertté, amikor Horthy lelkes híve, Blumgrund János Bécsben élő egykori üldözött (jelenleg vitéz Almási Szabó János, a Horthy Miklós Társaság bécsi elnöke) ezzel a felirattal helyezett el koszorút a kormányzó sírján….”
    A szerzőnek cikke megírása előtt alaposan körül kellett volna a témában néznie, mielőtt butaságokat ír le.

  6. Azért a számmisztikával mindig baj van!Lsd Auswitz!Csendben lecserélték a táblát ami 4 000 000 zsidóról szólt!1 100 000 a mai állás szerint de kérdés az hogy ebből mennyi volt az orosz hadifogoly.a lengyel,cseh,magyar,ukrán partizán!?Minden holokamu mese csak kizárólag a kíválasztott fajról szól!Az hogy a II,világháborúban 40 000 000 ember halt meg az a kutyát nem érdekli!Na ez az igazi kettős mérce!A Holokauszt iparból a mai napig egyesek nagyon jól megélnek,holott azok közül akik ott voltak már alig van élő!Vitéz Nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Úr Őfőméltósága pedig mindent elkövetett a magyar zsidóság védelme érdekében amit a helyzet lehetővé tett!Ezt már több zsidó fórumon is elismerték!

Várjuk véleményét itt! (a hozzászólások moderáció után jelennek meg)

%d bloggers like this:

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ezeket olvasta már?
Prof. Dr. Bokor Imre: Választási segédanyag
Viktor egyre nagyobb gondban – rezeg a léc, de a lemez a régi
Újpesten lépett fel tegnap (febr. 7-én) délután a CREDO együttes
Close