Politika, erkölcs, pénz…
A mostani, siralmas belpolitikai állapotokat elnézve az egyik kutya, másik eb mondás jut a gondolkodásra még képes polgár eszébe. Az a primitív, alpári, minden intelligenciát és műveltséget nélkülöző folyamatos egymás földbedöngölése, feljelentésekkel való fenyegetőzése, inkább hányingert kelt, semmint bármelyik oldalhoz való kötődést. A közösségi oldalakon és a hírekben, az emberek közötti beszélgetésekben csak és kifejezetten az ellenségeskedést, a másikról „azt hallottam” stílusú vádaskodást hallunk.
Minden párt és politikus a parlamenti bársonyszékekben akarja látni, sőt, már látja is magát, és ezért bármire képes. Hiszen, konkrét munka nélküli, érdemtelenül szerzett jövedelmet ígér a választási győzelem. Ha nem járna a képviselőségért milliós javadalom, akkor aligha lenne ilyen aljasságig menő tumultus a politikai életben. Bárkit kiszolgálnak, bárki kérésének eleget tesznek még akkor is, ha ez a magyar nemzet kárára van.
Most éppen a jobboldal igyekszik sok-sok erkölcsi öngóllal visszaszerezni a státuszát, ám csaknem minden józan érv elbukik az anyagi, a jó munkahelyet osztogató, és a helyzetet kihasználó emberek történetein. A sláger most a Tisza-elnök és a luxust kedvelő katonatiszt.
Ám mindkettő zsákutca, hiszen mindkettőnek azok biztosították a lehetőséget, akik ma e lehetőség miatt a nap huszonnégy órájában mocskolódnak. A pártelnök remek munkahelyeket kapott, mert a felesége a húsosfazék közvetlen közelében volt. Tehát, nem érdeme és tudása szerint lett e munkahelyek okán milliárdos, hanem a NER biztosította lehetőség alapján. Ez pedig öngól, a mostani bírálatokat tekintve. A katona rövid ideig használt villájának berendezése és a berendezés ára is csak akkor került a közvélemény elé, amikor a katona átállt a másik térfélre. Addig minden rendben volt. Ez is öngól.
Nehéz lenne a többi súlyos öngólt leírni, de aki figyeli a napi politikát és a szörnyen rossz, minőség nélküli kommunikációt, az tisztában van a hibákkal, a bajokkal.
Azt persze, egy pillanatig sem állíthatja senki, hogy az ellenzék soraiból ki lehetne állítani egy normális, életképes kormányt, ám a mai kormány és kormányzó pártok portáján elkelne egy kis takarítás. Ám a takarítás nem fog menni, mert a jóléthez és a jólétet biztosító hízelgéshez hamar hozzászoknak a jó állásban, remek lehetőségekben dúskálók, akiknek ezt a takarítást el kellene végezniük. Félő, hogy nem is értenék, miről beszélünk.
Ma le kellene cserélni az teljes politikai elitet, de erre sincs mód. A hűséges Fideszes szavazók is látják a súlyos bajokat, de úgy vannak vele – joggal -, mint az öreg Khon bácsi, akinek valaki megsúgja, hogy a szintén öreg eladó, a Grün, lop az üzletből, s azt javasolják, hogy rúgja ki. Mire Khon bácsi elmagyarázza: – „ha kirúgom a Grünt, akkor fel kell vennem egy másikat. A Grün már összelopta, ami kell neki. Egy új meg most kezdene lopni. Abba meg én jól tönkremennék”…
Valahogy így néz ki ma a magyar belpolitika, Fideszes szemmel.
Mert képzeljük csak el, mire lenne képes a mai ellenzék, amely ráadásul a hazaárulástól sem riad vissza, mint tudjuk. Ha hatalomra kerülnének, akkor abba mi, „jól tönkremennénk”…
Viszont az ellenzéket nem kéne olyasmikkel támadni, amikre mi adtuk meg nekik a lehetőséget, de mindaddig hallgattunk a – közös – disznóságokról, amíg át nem álltak!
Tisztelt Olvasók! A portál működtetéséhez nagyon nagy szükségünk van az Önök támogatására.
Kérjük Önöket, hogy a
DONATE
gombra kattintva segítsék anyagi hozzájárulásukkal működésünket!
A portál valóban független, anyagi támogatást semmilyen szervezettől, vagy politikai erőtől nem kapunk, ezért a legkisebb támogatásnak is örülünk.
Nagyon köszönjük!
Mementó 2006 emlékmű
Talált süllyed.