Pánik a tőzsdéken: újra itt a 2008-as nagy válság?
Fulladozik a kínai gazdaság, bepánikoltak a részvényesek, és olyan sok papírt elszórtak, hogy a világ tőzsdéi évek óta nem látott zuhanórepülésbe fordultak. Órák alatt sok százmilliárd dollár párolgott el a legnagyobb cégek tőzsdei értékéből. A magyar tőzsdén is hatalmasak a veszteségek.
Rémisztő pánikhullám söpör végig a világon, az is lehet, hogy egy újabb nagy pénzügyi krízis nyitányát látjuk. A Kína-pánikként elhíresülő eladási roham hétfőn mindenütt elképesztő veszteségeket okozott a tőzsdéken: aki adja-veszi a részvényeket, attól retteg, hogy nagy a baj a kínai gazdaságban, annak növekedése vészesen lassul, és olyan gazdasági örvénybe csúszik, amiből nem biztos, hogy fel fog épülni.
A világ második legnagyobb gazdasága a világgazdaság egyik motorja, és ha ez lassabban pörög, akkor az egész világgazdaság növekedése lefékeződik, nagyon sok cégnek sokkal rosszabbul fog menni. És nagyon úgy néz ki, hogy ez a helyzet: pocsékul fest a kínai feldolgozóipar növekedése, és egyre erősebb a félelem, hogy nemhogy 7 százalékkal nem hasít a kínai gazdaság, hanem csak stagnál, jó esetben 2 százalékkal növekszik, a hivatalos adatok pedig hamisak. Kínában emiatt június közepe óta tőzsdei krízis van, és az elmúlt hetekben nemcsak nem sikerült megállítani a részvényár-esést, hanem múlt hét végére (amíg mi az augusztus 20-i ünnep és hosszú hétvége miatt ünnepeltünk-pihentünk) fel is gyorsult a zuhanás, ami gyorsan átterjedt a világ nagy tőzsdéire.
A tőzsdei kilátások szempontjából rossz hír, hogy a szakzsargonban csak félelemindexként ismert mutató (VIX-index) 2009 januárja óta nem látott bizonytalanságot jelez.
Fekete hétfő Európában
Hétfőn még jobban meglódultak a tőzsdék lefelé, százmilliárd dollárok tűntek el a legnagyobb cégek részvényértékéből pár óra leforgása alatt. Az ázsiai tőzsdék 4-5 százalékos mínuszokkal zárták a fekete hétfőt, az olajár pedig hatéves mélypontra, hordónként 40 dollár alá esett. A zuhanásba még durvább mínuszokkal kapcsolódtak be az európai tőzsdék. Már a nyitás is durva veszteségeket mutatott, majd még mélyebbre esett minden az európai idő szerint délután fél négykor nyitó New York-i tőzsde zuhanása miatt.
A londoni tőzsdén jegyzett 100 legnagyobb vállalat részvényeit követő FTSE 100 index több mint 5 százalékos veszteséget mutatott hétfőn délután. Egy elemzői becslés szerint csak ezek a cégek 80 milliárd fontot veszíthettek ma a tőzsdei értékükből. Záráskor csaknem 5 százalékos veszteséget mutatott a brit részvényindex.
A 300 legnagyobb európai vállalat részvényeit követő FTSeurofirst 300 index 6,2 százalékos mínuszig esett, egyes becslések arról szólnak, hogy 500 milliárd euró párolgott el a cégek tőzsdei értékéből. Ez 2008 óta a legnagyobb napon belüli esés ennél az indexnél.
A német vezető részvényindex, a DAX 6 százalékos veszteséget mutatott délután 3 körül, zárásra ez 4,7 százalékra szelídült. A francia CAC 40 részvényindex több mint 5 százalékos mínuszban zárt. A német és a francia tőzsdeindex történetében közel négy éve nem volt ekkora napi veszteség, a brit részvényindex több mint hat éve nem látott mínuszt szedett össze egy nap alatt.
Zuhannak az amerikai részvények
Az amerikai részvénypiacok európai idő szerint hétfőn délután nyitottak, és olyan zuhanásba kezdtek, ami egy összeomlásnak is beillik. A nyitás utáni esés akkora volt, amilyet legutoljára a Lehman Brothers 2008-as, a világválságot elindító összeomlása után láttak Amerikában.
Az Egyesült Államok 30 legfontosabb vállalati részvényének teljesítményét mutató Dow Jones Ipari Átlag (Dow Jones Industrial Average, DJIA) index 6,4 százalékos, az 500 legfontosabb vállalat részvényeit magába foglaló S&P 500 index pedig 4 százalékos eséssel nyitott. Ezeknél is jóval nagyobb, 8,5 százalékos esést szenvedett el a valamivel több mint 100 nagyvállalat részvényteljesítményét követő NASDAQ 100 index. A Facebook-részvények az első órákban 14 százalékot vesztettek, az Apple 11 százalékot. Mint az ilyen krízisek idején megszokott, rendkívül nagy az ingadozás a részvényárfolyamokban, a nagy eséseket követően az amerikai vezető indexek visszaemelkedtek 4 százalékos veszteség környékére.
Hullottak a magyar részvények is
A hosszú hétvége miatt a magyar tőzsde eddig kimaradt a szórásból, de hétfőn sok lemaradást behoztunk, a régió egyik legnagyobbat eső piaca volt a Budapesti Értéktőzsde hétfő délutánra. A veszteség hatalmas lett, a legnagyobb cégek részvényindexe (BUX) hétfő délutánig közel 7 százalékot veszített múlt szerdai értékéhez képest, majd zárás környékére „visszaemelkedett” a 6 százalékos mínuszig. Ezzel a legnagyobb magyar cégek részvényértékéből százmilliárdok párologtak el egyetlen nap alatt.
Minden papírt szórtak a részvényesek, leginkább az OTP-t. Hétfő délutánra a bank részvényeinek zuhanása meghaladta a 7,5 százalékot, ami zárás környékére 7 százalék alá szelídült. Így hétfőn több mint 100 milliárd forinttal lett kevesebb a bank összes részvényének értéke (ez persze visszajöhet, ha a részvények árfolyama ismét emelkedik). A nap másik nagy vesztese a Mol volt, délutánra közel 9 százalékos zuhanással, ami 7 százalék körüli veszteségre javult a nap végére. Ez azt jelenti, hogy nagyjából 100 milliárd forinttal csökkent a vállalat részvényeinek értéke. De nagyot bukott a Richter és a többi nagy részvény is.
Persze nem csak a magyar piac zuhant nagyot: a román tőzsde is 7 százalékos veszteségnél járt nap közben, és csak 6 százalékos veszteségig kapaszkodott vissza zárásra. A lengyel vezető tőzsdeinde, a WIG20 is 5,7 százalékos veszteségnél járt zárás előtt. Az orosz tőzsde is több mint 5 százalékot zuhant, és a török, a cseh, az osztrák, a szlovén tőzsde is vaskos 3-4 százalékos veszteségeket szenvedett.
Megrángatta a zuhanás a forintot is: reggel 317 fölé ugrott az euró ára a devizapiacon, és csak a nap végére ment vissza az árfolyam 313 környékére.
hvg.hu – http://erdely.ma/
A tőzsdéket be kellene zárni, és felszámolni. A reálgazdaság ettől semmiféle hiányt nem szenvedne. Attól, hogy a részvények a semmibe zuhannak, ugyanannyi kolbászt és szalámit adna el a Pick-Szeged, ugyanannyi autót adnának el az autógyárak. A tőzsdei részvények kereslet-kínálat viszonyának semmi köze a reálgazdasághoz. A tőzsdei csőd csak a manipulatív célú karvalytőkének okoz gondot. Értük nem kár.
T.Varga László! Jogos a taps! Hitler első lépéseinek egyike, a tőzsde bezárása, a termelő és a vevő közötti árfelhajtók megszüntetése. A tőzsde és a kamat,tényleges termelés nélküli nyereséghez jutás. Mint ilyen, kimeríti a tisztességtelen haszonszerzés fogalmát és büntetendő kellene,hogy legyen! Egy „normális közösségben, ( mert olyan,hogy állam nem létezik, csak közösségek bűnszervezete,mely magát „államnak nevezi) nem tűrnék meg az e féléket, mert melyikük egyezne bele,hogy én dolgozok, te meg „dőzsölsz az én munkámból. Az e féléket „üzletembereknek hívják manapság, és a „ti megfáradt beteg testeiteken akar hízni, parazita,vérszívó, ingyenélő, szánalmas féregként, aki meg van róla győződve, hogy mindenki más őérte van. ” egy szavazattal bíró névtelen hangya vagy, egy senki. /rockefeller/ Ahogy most is, saját magát zabálja fel, mert a nagyobb halak,a kisebbek kárán híznak… Jó étvágyat!
Negyvenszer több értékpappír kering a „piacon, mint a valós érték. Amikor mindenki pénzé akarja tenni a „pappírját, na ekkor van a káosz, mert kiderül nincs mögötte fedezet. Mi ez ha nem spekuláció,amit „üzletnek, vagy tőzsdének hívnak. Bár, ahogy köreikben járja,”nem az az üzlet ha mindenki jól jár, ha nem az, ha át tudlak verni.