Otthonteremtés újratöltve: hamarosan minden kiderül

Az Orbán-kormány családpolitikájában mindig is jelentős hangsúlyt kapott az otthonteremtés támogatása. Ez így volt 1998 és 2002 között is. Emlékezetes, a legelső sikeres lakástámogatási rendszert a balliberális hatalomváltás véreztette ki lépésről lépésre, miután több miniszter is élt a lehetőséggel. Az új érdemi lépésre meg kellett várni, míg újra elnyerte a szavazók többségének bizalmát a Fidesz–KDNP szövetsége.

Újraálmodott otthonteremtés

Az Orbán Viktor vezette kormányzat 2016-ban indította el az új családi otthonteremtési programját. Ennek egyik legfontosabb eleme a 2015 nyarán elrajtolt családi otthonteremtési kedvezmény (csok) lett. Ismert: a három vagy több gyermeket nevelők, illetve vállalók tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphattak új lakás építéséhez vagy vásárlásához. Mindezek mellé tízmillió forintos állami támogatású, alacsony kamatozású hitelt
igényelhettek (ennek összege később 15 millió forintra emelkedett). Az egy- és kétgyermekes családokra is gondolt a kormány: ők hatszázezer és 2,6 millió forint közötti támogatást kaphattak. Az otthonteremtést segítette az új lakások építésére vonatkozó áfa csökkentése is, amelynek mértéke öt százalékra olvadt a korábbi 27 százalékról.

Beváltotta a várakozásokat a csok

Az ország 2017-es költségvetését már az otthonteremtés büdzséjének nevezte el a Pénzügyminisztérium. Az akkori törvényben olvasható volt a kormány álláspontja, miszerint a saját otthon megléte a polgári berendezkedés egyik legfontosabb előfeltétele. Abban az esztendőben 211 milliárd forintot irányoztak elő a magyar családok otthonteremtésének támogatására. Ennek legfontosabb elemei az új és használt lakás vásárlására is felhasználható csok, az államilag támogatott kedvezményes hitel, valamint az áfacsökkentés volt.

A programban három év alatt 232 milliárd forint támogatást fizettek ki. A célok között szerepelt az is, hogy lendületet adjanak az építőiparnak és azon keresztül a gazdaságnak. Ez sikerült, hiszen már egy év alatt több mint harminc százalékkal több lakás épült, mint az azt megelőző évben. Az otthonteremtési program 2019-ben tovább folytatódott, akkor már 242 milliárd forintos költségvetéssel.

A legnagyobb otthonteremtési program

A következő nagyobb mérföldkőhöz 2021-ben érkeztünk el, akkortól vált elérhetővé a családoknak Magyarország addigi legnagyobb otthonteremtési programja, amely a lakásáfa további átmeneti csökkentése mellett a csok kibővítését is magában foglalta. A támogatás már többgenerációs otthonok létrehozásához is felhasználhatóvá vált, miközben felújítási támogatást, valamint kedvezményes felújítási hitelt is lehetett igényelni. Az otthonukat csokkal vásárlók teljes illetékmentességre lettek jogosultak, valamint visszaigényelhették a lakásáfát.

A 2016–2021-es időszakban már a 448 milliárd forintot is elérte a 151 ezer családnak nyújtott támogatás összértéke. Ezen túlmenően a falusi csok keretei között – amely a kedvezményezett kistelepüléseken használt lakás és ház vásárlására, illetve a megvásárolt ingatlan felújítására, korszerűsítésére nyújtott támogatás – további mintegy harmincezer család jutott hozzá segítséghez. A kormány intézkedéseinek eredményeként a történelmi mélypontot megjárt lakáspiac maga mögött tudta hagyni a 2008-as gazdasági válság okozta sokkot. Míg a 2013–2015-ös időszak folyamán átlagosan csupán hét-nyolcezer lakás épült, addig a 2020–2021-es évek átlagában – a koronavírus-válság ellenére – már a 24 ezret is meghaladta a kiadott használatbavételi engedélyek száma.

Megérett az idő a változtatásra

Az idei év nyarán, egy június végi Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy 2024 januárjától változnak a
babaváró hitel és a csok szabályai. Jelezte: a kormány áttekintette a családtámogatási rendszert, és azt látták, hogy az elmúlt években, főként a háború kitörése óta a körülmények alapvetően változtak meg. A háború, az arra adott szankciós válaszok és a magas infláció alapvetően átértékelte a jelenlegi
támogatások hasznosságát. A babaváró hitel esetében a kormány ösztönözni szeretné, hogy minél korábbra kerüljön a nőknél a gyermekvállalás időpontja, ezért 2024. január 1-jétől azok a házaspárok vehetik fel, ahol a nő harminc év alatti. Bevezetnek egy átmeneti időszakot is 2024 januárja és 2025. január 1-je között, amikor még a harminc és negyven év közötti nők is jogosultak lesznek várandósságuk igazolása esetén. A hitel összegét tízről tizenegymillióra növelik.

Gulyás Gergely közölte azt is: a csok falun érvényes szabályait megtartják, és 2024. január 1-jétől ötven százalékkal, illetve egyes esetekben ennél is nagyobb mértékben megemelik a keretösszegeket. Ugyanakkor a városokban a jövő januártól nem lehet majd igénybe venni a csokot a jelenlegi formában. A kormány a családügyekért felelős Kulturális és Innovációs Minisztériumot bízta meg azzal, hogy dolgozzon ki új támogatási rendszert az ötezer főnél nagyobb településekre. Ezt azzal indokolta, hogy az infláció mértékét jóval meghaladó ingatlanár-emelkedés volt, különösen a nagyvárosokban és Budapesten, ezért az elmúlt időszakban a nagyobb városokban az igénylések száma jelentős mértékben visszaesett.

Jön a csok plusz

Most már azt is tudni, hogy hamarosan bejelenti a kormány az új támogatási formát, jön a csok plusz. A Világgazdaság a minap azt írta, hogy a konstrukció a kamattámogatásra, a kedvezményes hitelekre fókuszál majd. Támogatja az első lakáshoz jutást, a bővítést, a felújítást, a minőségi lakáscserét. Az elérhetőséget valószínűleg gyermekvállaláshoz kötik, így várhatóan nem  vehető igénybe a már megszületett gyermekek után, a vállalt gyermekek megszületésével viszont csökkenhet a tartozás.