Őstörténeti időrend – a magyarságnak nincs szüksége mítoszgyártásra (könyvajánló)
„A honfoglalás előtti korból találgatásokon és hipotéziseken kívül konkrét történelmünk, határozott kronológiával, nincs és ez a „nincs” megdöbbentő ítélet történettudományunk száz év óta tartó meddő piszmogására.”
Padányi Viktor
A múlt kutatása, feltárása az erre hivatott és szegődött tudományos szakemberek dolga, régészeké, történészeké, nyelvészeké, antropológusoké, genetikusoké, stb.
Az általuk elért eredmények bizonyítása, a hipotézisek, következtetések minél tárgyszerűbb, hiteles alátámasztása minden valódi tudós alapvető szakmai és erkölcsi kötelessége. A hitelesség és tárgyszerűség megköveteli az ideológia függetlenséget, de feltételezi a korábbi tudományos-szakmai eredmények kritikus – önkritikus – felülvizsgálatát is.
A történettudomány azonban messze több mint az egzakt matematika, fizika. A történész állításainak, következtetéseinek mélyreható, a közösség tudatát, önismeretét, múltját és jelenét-jövőjét meghatározóan befolyásoló, aktuálisan ható ereje van.
A közösség, a nemzet életképességének mérőszáma nem a GDP. A nemzet lelki-szellemi-fizikai állapotának etalonja az a tudat, amelynek birtokában elhelyezi magát a környező és távolabbi népek tengerében. Ezt az önképet, önértékelést pedig alapvetően a múlt ismerete, a nemzettudat határozza meg.
Ez a szellemi-lelki töltés képes aktivizálni egyéb energiákat, amelyek aztán fizikai világban törekszenek kiteljesíteni, megvalósítani, érvényesíteni a közösség és az egyén küldetését, ambícióit.
Minden nemzet törekszik saját, a másokétól szebb és gazdagabb múlt igazolására. Ez teljesen természetes törekvés, amely során vannak, akik elérnek, feltárnak bizonyítható, tárgyszerű eredményeket, s vannak, akiknek ez csak vágy marad. Az utóbbiak aztán “legyártják” maguknak a múltat.
A magyarságnak nincs szüksége mítoszgyártásra. Bőven elégséges lenne, ha minden hazai energia a legkisebb közös nevezőt megtalálva a múltbéli tudományos kutatást és ismeretterjesztő tevékenységet a magyarság jelenének és jövőjének jobbító szolgálatába állítaná.
Könyv alakban utoljára 1978-ban jelent meg a Magyar Történeti Kronológia, amely alig 20 lapon, néhány tucat adattal tárgyalja a magyar őstörténetet a kezdetektől a X. századig. A felsorolás teljesen elnagyolt és egyoldalú, elavult, és érdemben használhatatlan.
Az Őstörténeti időrend sok éves gyűjtőmunka eredménye. A rendelkezésre álló, elérhető anyagokból válogatva állt össze az időrend. E munka során megpróbáltam a logika, valamint „kevéske” történelmi ismeret szűrőjén áteresztve felvázolni a magyar múlt fő eseménysorát, illetve néhány olyan gondolatot, amelyek talán segítenek abban, hogy az érdeklődő meglássa a fa mögött az erdőt.
A könyvben olvasható ezer fölötti adat folyamatában, egymás mellettiségében követi a magyar és a velünk kapcsolatba került, illetve rokon népek, valamint a Kárpát-medence 500 ezer éves fonalát.
Az Őstörténeti időrend nem könnyű, de felettébb izgalmas, tanulságos és hasznos információ mindenki számára. A tagadóknak elgondolkodtató, ellenkező előjelű tények sokasága. A kételkedőknek impulzus, hogy mérlegeljenek, a hívőknek intés, hogy józanok maradjanak.
Mert akkor lesz újból nemzeti, hivatalos történetkutatás, feltárás és magyarázat, ha első lépésben az un. értelmiségünk köreiben, majd a közgondolkodás szintjén is egyértelművé, általános alapgondolattá válik, hogy a szkíta-hun-magyar népek nem azért vándoroltak évszázadokon át az eurázsiai térben, mert nomádok, hanem azért, mert szabadok voltak.
Az Őstörténeti időrend megjelenése március végére, április elején várható.
Megrendelhető a karpatria@karpatria.hu e-mail címen.
Előrendelés március 10-ig: 3500 Ft
Bővebb információk a www.karpatria.hu oldalon találhatók.
“Egy olyan egyetemes történettudomány, amelynek az igazság puszta keresésén kívül más célja is van, abszurdum. De egy olyan nemzeti történettudomány, amelynek az igazság puszta keresésén kívül más célja sincs, szintén az!” Padányi Viktor