Összefogna Magyarországgal Európa csúcsállama, nem kellett sokat várni az újabb milliárdos zsarolásra Brüsszelből
Olyan pénzét venné el a magyaroknak Brüsszel, amivel évek óta tartozik, ráadásul ismét igen felháborító indokkal.
Európa csúcsállama állt Magyarország mellé Ukrajna ügyében – és nem is egyedül érkezett. A napokban ugyanis kiderült: Olaszország és Szlovákia sem támogatja, hogy a nyugati fegyverekkel oroszországi területekre csapjon le az ukrán hadsereg, sőt, Magyarországgal együtt azt is megakadályozta, hogy az Európai Unió külügyminiszterei kiálljanak a kurszki offenzíva mellett.
Az olasz La Repubblica a témában írt cikkében azt is megjegyezte, hogy ezt az álláspontot Nyugaton Olaszországon kívül csak Magyarország képviseli.
Brüsszelben Olaszország és Magyarország nemcsak a fegyverekre vonatkozó korlátozások eltörléséről szóló megállapodást akadályozta meg, hanem azt is, hogy a külügyminiszterek kiálljanak a kurszki ukrán támadás mellett
– áll a cikkben.
Az olasz lap egyébként azt feltételezi, hogy Giorgia Meloni kormányfő a közvélemény-kutatások alapján hoz döntéseket Ukrajna támogatásával és a migrációval kapcsolatban – a szerző érezhetően nem örül annak, hogy Meloni a választói akaratnak megfelelően cselekszik.
De mintha a baloldali olasz lap szerzőjéve értene egyet Brüsszel is, ugyanis egy-két nappal a cikket követően robbant a hír: Brüsszel újra megzsarolta Magyarországot: már nemcsak visszatartja, de csökkentené is a hazánknak járó forrásokat.
Mint arról ugyanis lapunk is beszámolt: az Európai Bizottság bejelentette, hogy ha nem fizeti ki Magyarország a migráció megállítása miatt kiszabott 200 millió eurós bírságot, akkor a zárolt uniós forrásokból vonja le az összeget. Brüsszel bejelentésével párhuzamosan az Európai Számvevőszék sürgetné a zárolt péntek egy részének felhasználását is.
Az EU bírósága azért szabott ki példátlanul súlyos büntetést Magyarországgal szemben, mert nem engedtük be az illegális bevándorlókat.
A júniusi ítélet szerint kötelezettségszegés, amely egy uniós közös politika egésze alkalmazásának a szándékos kijátszásában áll, az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül. A bíróság 2020 decemberében megállapította, hogy Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós jog szabályait, többek között a nemzetközi védelem megadására és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszatérésére vonatkozó eljárások területén. E kötelezettségszegés a nemzetközi védelem iránti eljáráshoz való hozzáférés korlátozására, az e védelmet kérelmező személyek tranzitzónákban való jogellenes őrizetére, az ilyen személyek ahhoz való jogának a megsértésére, hogy a kérelmük elutasításával szembeni jogorvoslati kérelem jogerős elbírálásáig Magyarország területén maradjanak, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozott.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég világossá tette a magyar kormány álláspontját: a bel- és az igazságügyi tárca vezetője megvizsgálja annak lehetőségét, hogy ha Brüsszel továbbra is olyan szabályozást akar kikényszeríteni, amely nem teszi lehetővé a migránsok feltartóztatását, akkor
Korábban Bakondi György, a miniszterelnök főtanácsadója is egyértelművé tette: a magyar kormány az ítélet ellenére sem változtat a migrációs politikáján.
Mandiner
Kiemelt képen: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: AP / Jean-Francois Badias, Pool