Oroszország semleges Ukrajnát és együttműködő világrendet akar – Találkozó Oroszország magyarországi nagykövetével a Magyar Békekörben

Oroszország el nem kötelezett, semleges státuszú Ukrajnát, szembesülés helyett együttműködésre épülő világrendet akar. Nyitva áll a komoly tárgyalásra Ukrajna semleges státuszának nemzetközi szavatolásáról egy olyan európai biztonsági felépítmény megteremtése keretében, amely többé nem NATO-központú lesz, hanem a biztonság oszthatatlanságának elvén alapul, s melyben senki sem érvényesítheti saját biztonságát mások rovására.

Ukrajna semlegessége Magyarország javára válna – jelentette a Magyar Békekör tudósítója arról az előadás-beszélgetésről, amelyet az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövetével tartottak péntek este a budapesti Orosz Kulturális Központ Andrássy úti mozi termében.

A találkozón Jevgenyij Arnoldovics Sztanyiszlavov nagykövet a következővel válaszolt egy kérdésre, mely azt firtatta, hogy visszakaphatnák-e Ukrajnához csatolt területeiket azok az országok, amelyek elvesztették őket: „Szerintünk a különleges katonai művelet befejezése után hamarosan napirendre kerül a nemzetiségi kérdés, melynek rendezése a minszki egyezményeknek is célja volt”.

Előadásában az orosz nagykövet a Békekör előzetesen feltett következő öt kérdésére válaszolt: 1. Hogyan ítéli meg Moszkva Ukrajna semlegességének lehetőségét? 2. Lát-e előre lépést a kelet-nyugati kiegyezés felé? 3. Előmozdítja-e a kelet-nyugati kiegyezést a világban végbemenő olyan átalakulás, mint amilyen a BRICS, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és az Eurázsiai Gazdasági Unió új erőpólussá válásában fejeződik ki? 4. Milyen jövő vár Magyarországra Ukrajna semlegessé válása esetén? 5. Hogyan ítéli meg a magyar-orosz kapcsolatok alakulását?

Sztanyiszlavov nagykövet így válaszolt rájuk:

1. „Ukrajna semleges státusza lehetséges, és különböző jogi formulák léteznek formalizálására. Többet mondok: Ukrajna békés jövőjét kizárólag az el nem kötelezett státusz felvételével látom”. A semlegesség útjában álló akadályt a kijevi és a nyugati politikai akarat hiányában jelölte meg. „Ukrajna nyugati pártfogói nem békét akarnak, hanem Oroszország stratégiai legyőzését”. A „Kreml ügynökeinek” nyilvánítják azokat, akik Magyarországhoz hasonlóan a béke pártján állnak – mondta. Elfogadhatatlannak nevezte Zelenszkij ukrán elnök béketervét, mert az 1991. évi határok visszaállítását, orosz jóvátétel fizetését, az orosz vezetés felett ítélkező bíróság felállítását célozza. „Ukrajna területi integritása már nem sérthetetlen elv, az ukrán vezetésen múlik, milyen árat akar fizetni behódolásáért a Nyugatnak” – jelentette ki. A diplomata közölte: az ukrajnai orosz katonai beavatkozást az okozta, hogy Ukrajna megszegte az 1990. évi Állami Szuverenitási Nyilatkozatban vállalt, a függetlenségi okmányának alapjává vált kötelezettségét arról, hogy „tartósan semleges” lesz, és „katonai blokkokban nem vesz részt”. Mivel a Nyugatnak más tervei voltak Ukrajnával, be akarta vonni a NATO-ba, ez pedig alapvetően fenyegette Oroszország biztonságát. Az orosz különleges katonai művelettel meg akarták akadályozni, hogy a nyugati tervnek érvényt szerezzenek. 2021. december 15-én Oroszország szerződéstervezetet tett a Nyugat asztalára az európai kölcsönös biztonsági garanciákról. A tervezet egyebek között Ukrajna semlegességéről, el nem kötelezettségéről szólt, s kizárta, hogy ukrán területen Oroszországot fenyegető bármilyen fegyver legyen. Ugyanakkor biztonsági garanciákat nyújtott Ukrajnának. Az Egyesült Államok és a NATO arrogánsan elutasította a tervet, egyesek még Magyarországon is „ultimátumnak” minősítették, jóllehet nem volt az, hiszen a Nyugat 30 évvel ezelőtt megígérte Oroszországnak, hogy jottányit sem mozdul Kelet felé Németország egyesülése után. A 2014. évi véres államcsíny révén Kijevben oroszgyűlölő rezsim került hatalomra, a Nyugat militarizálni kezdte a térséget, és arra használta fel az ukrán hatóságokat, hogy hibrid háborút indítsanak Oroszország ellen. Az orosz katonai beavatkozás kezdeti szakaszában Kijev részéről volt ugyan hajlandóság Ukrajna semlegességének helyreállítására, Ukrajna parafálta is a török közvetítéssel született 18 cikkelyes tervet, melyben az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, valamint Németország és Törökország szavatolta volna Ukrajna biztonságát, s jóakaratának bizonyítékául Oroszország kivonta csapatait Kijevből, de a megrendezett bucsai provokációra hivatkozva Boris Johnson brit miniszterelnök utasította Zelenszkijt a tárgyalás befejezésére – hangzott el.
2. Amíg a Nyugat nem adja fel Oroszország ellen irányuló agresszív politikáját, korai volna építő párbeszédről beszélni. Nincs komoly jele, hogy rendezni akarnák a kapcsolatot Oroszországgal. Ehhez nélkülözhetetlen volna elismerni a jogos orosz követeléseket – tartalmazta a nagykövet válasza arra a kérdésre, hogy lát-e előrelépést a kelet-nyugati kiegyezéshez. „A nyugatiaknak előbb-utóbb egyenrangú párbeszédbe kell bocsátkozniuk közös jövőnkről” – mondta. Az előadó szerint elvesztette korábbi jelentőségét a hagyományos kelet-nyugati felosztás. „A világ visszafordíthatatlan változáson megy keresztül, új világrend van kialakulóban, melynek célja a globális javak igazságosabb elosztása. Küzdelem folyik a hagyományok sokszínűségét támogató globális többség és azon kevesek között, akik a liberalizmus álcája alatt újragyarmatosító, leigázó módszereket alkalmaznak uralmuk fenntartásáért. Az új világrendben tehát többé nem Kelet és Nyugat között van a vízválasztó, hanem a globális többség és a kollektív Nyugat között. Míg a többség az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet elvei alapján próbál kölcsönhatást gyakorolni a partnerekre, addig a kollektív Nyugat saját pozíciójának megerősítésére, valamint Oroszország és Kína politikai és gazdasági megfékezésére összpontosít” – jelentette ki. Példátlannak nevezte, hogy a hidegháború óta először az USA és európai szövetségesei olyan hadgyakorlat sorozatot hajtanak végre, amelynek keretében begyakorolják az atomfegyverek orosz területen történő bevetésének forgatókönyvét. A nyugati elit önfenntartási ösztönére apellálva annak a reményének adott hangot, hogy elkerülhető a nagy háború és a nemzetközi együttműködési mechanizmusok teljes összeomlása. Felhívta a figyelmet arra a nyugati elvre, melynek alapján katonai segítséget nyújtanának egyes országok belső ellenzékének kérésére az adott állam törvényesen megválasztott kormánya ellen.
3. A nagykövet igennel felelt arra a kérdésre, hogy előmozdítja-e a kelet-nyugati kiegyezést a világban végbemenő olyan átalakulás, mint amilyen a BRICS, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és az Eurázsiai Gazdasági Unió új erőpólussá válásában fejeződik ki? „Feltéve, ha a Nyugat beismeri, hogy nemcsak őt hívták meg a bulira” – fűzte hozzá. Folyamatban az áttérés egy olyan világrendre, amelyben lehetetlen a zsarolás, törvény az egyenjogúság. Az országok saját maguk akarják meghatározni sorsukat. A BRICS tizenegy tagra történő kibővülése, s várható újabb bővítési hulláma is arra utal, hogy a BRICS, a Sanghaji Együttműködési Szervezet és az Eurázsiai Gazdasági Unió valódi alternatívát kínál tagjainak a közös fejlődéshez, és a világban elfoglalt méltó helyük megvédéséhez. Így körvonalazódik a többpólusú világrend az amerikai hegemónián alapuló egypólusú renddel szemben. Ezek az államok és tömörüléseik saját szabályokat határoznak meg, és hozzájárulnak a kelet-nyugati konfrontáció enyhítéséhez, még akkor is, ha a világrend stabilabb modelljére való áttérés időigényes. Fontosnak tartotta, hogy a Húszak Csoportja (G20) nem volt hajlandó elítélni Oroszország ukrajnai beavatkozását.
4. Arról, hogy milyen jövő vár Magyarországra Ukrajna semlegessé válása esetén, Stanyiszlavov úgy nyilatkozott, hogy „Ukrajna semlegessége maximálisan Magyarország javára válna”. Megóvná attól, hogy az Oroszország és NATO közötti konfrontációs vonal közvetlen közelébe kerüljön. Hozzájárulna az Ukrajna területén élő nemzeti kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarok jogainak biztosításához. Békét jelentene, a gazdaság stabilizálódását, alacsonyabb inflációt, a magyar költségvetésre nehezedő kisebb nyomást, és a migrációs helyzet javulásával járna. Ukrajna semlegessége esetén Magyarország teljes mértékben kihasználhatná kedvező földrajzi helyzetét, közlekedési és logisztikai híddá válhatna Kelet és Nyugat között – érvelt a diplomata.

Magyarország jövője az emberek kezében van. Történelmük során a magyarok többször is tanúbizonyságot tettek bölcsességükről, pragmatizmusukról, és függetlenségi törekvésükről. „Biztos vagyok benne, hogy most is képesek lesznek boldog jövőt biztosítani maguknak a Kárpát-medencében” – mondta.

• A magyar-orosz kapcsolatokról szólva annak a véleményének adott hangot, hogy miközben az európai politikusok túlnyomó többsége elvesztette a felelős gondolkodás képességét, és cserbenhagyta valóságérzéke, „Magyarországnak sikerült fenntartania az Ukrajnában történtek általában véve ésszerű megközelítését, elkerülni a konfliktusba való közvetlen beavatkozást, és nyitva tartani az Oroszországgal való kommunikáció csatornáit, bár álláspontjaink számos kérdésben nyilvánvalóan eltérnek egymástól”. Utalt arra, hogy a magyar kormány kivétel nélkül elfogadta az összes oroszellenes brüsszeli szankciót, legfeljebb mentességre tartott igényt energia beszerzési kérdésekben. Oroszország azokon a területeken tudja folytatni együttműködését Magyarországgal, amelyeken a szankciók nem akadályozzák. „Oroszország kész fejleszteni gazdasági kapcsolatait, ha magyar kollégáink is készek rá” – tudatta. De a szankciók komoly akadályt jelentenek gazdasági, kulturális téren, és a társadalmi-emberi kapcsolatok tekintetében. A nagykövet szerint Magyarországot idén a GDP 5 százalékát kitevő 10 milliárd eurós veszteség éri az EU szankciói miatt. Vesztesége még ennél is nagyobb volna, ha megtagadná az együttműködést Oroszországgal – tudatta. Magyar szempontból előnyös sok jó kezdeményezés lekerült a napirendről. Az orosz diplomaták élete sem könnyű – mondta. Kitért az energetikai kapcsolatokra, és úgy vélte, a magyar gazdaság nem tud fejlődni az orosz olaj és gáz nélkül, nem tudja kellő mennyiségben máshonnan pótolni. A magas energiaárakat a nyugati politika okozta, hiszen hiányt idézett elő a piacon az orosz energiahordozók elutasításával, s drága amerikai cseppfolyós gázzal pótolta. A Paks 2 atomerőmű projekt aktív szakaszába lépett, hosszú évekre biztosítani fogja hazánk energia biztonságát, egyszersmind teljesíthetjük széndioxid kibocsátásra csökkentésére vonatkozó kötelezettségeinket – tájékoztatott. Idegenforgalmunk 2019-hez képest egytizedére csökkent, pedig az orosz turisták idegenforgalmi bevételeink élvonalába tartoztak. Tudatta, hogy az Oroszországba utazók augusztus 1-től 16 napra szóló egyszeri elektronikus vízumot igényelhetnek, az orosz külügyminisztérium honlapján elérhető vízumkérelmet pedig akár 4 nappal az utazás előtt is benyújthatják. A lehetőséggel 55 ország állampolgárai élhetnek, köztük a magyarok.

Az ukrán haderő donbászi vérengzéseit, és a neonáci fanatizmust bemutató dokumentumfilm megtekintése után Sztanyiszlavov nagykövet a hallgatóság kérdéseire válaszolt. A közel-keleti konfliktusról szólva azt mondta, hogy Izraelt támadás érte, de Moszkva nem ért egyet a lakosság ellen irányuló izraeli ellencsapással. „A konfliktus mélyebb oka a palesztin kérdés megoldatlansága. Palesztin állam kell kelet-Jeruzsálem fővárossal” – mondta. Miközben az USA szabotálta a rendezést, monopolizálta a közvetítést. Putyin elnök felajánlotta közvetítését. Visszautasította azt az állítást, hogy a konfliktus Oroszország érdekében állna. A Nyugat hathatós támogatást nyújtott a Hamasznak, hogy megossza a palesztinokat, s megakadályozza egyesülésüket.

Az orosz nagykövettel tartott négyórás találkozó állófogadással egybekötött kötetlen beszélgetéssel ért véget.

 

Budapest, 2023. október 14. szombat (MB)

Kiadta: Magyar Békekör

Kiemelt képen: Jevgenyij Arnoldovics Sztanyiszlavov, az Oroszországi Föderáció magyarországi nagykövete tartja előadását a Magyar Békekörben 2023. október 13-án