Oroszország-Irán – robbantások

A minden mindennel összefügg elv alapján boncoljuk egy kicsit szét-össze ezt a hármast. Meddig fogja Oroszország Iránt támogatni, meddig fog kiállni mellette? Szemmel látható, hogy a világ zsidósága, az USA cionista vezetése egy újabb vérfürdőbe szeretné belerángatni a közel-kelet még egy országát. Irakban másfél millió ember halt meg, semmiért, USA zsidó érdekekért, még egyszer ennyi sebesült, vagy nyomorodott meg. A cionistákra jellemző módon, mivel nem találtak, hát gyártottak ürügyet (a zsidó mindig hazudik). Ezzel azonban félig-meddig hivatalossá is tették az agressziót.
Ma újra gyártják az ürügyeket. A tegnapi napon jelent meg a FOX NEWS oldalon, egy újabb „ismerős” tanulmány, vagy „jelentés” az iráni atomfegyver készítéséről. A tanulmány természetesen hemzseg az összemosásoktól, nevüket elhallgató, ködbe burkolózó nyilatkozóktól. És ilyen megrendelésre megírt jelentésen nyugodna újabb milliók halála. Hiába az erőlködés, nem valószínű, hogy át tudják verekedni a katonai fellépést az ENSZ biztonsági tanácsán. Oroszország folyamatosan fékezi az ENSZ-ben az USA háborús politikáját. Azonban felvetődik a kérdés: meddig teszi, teheti meg ezt Oroszország?
Számunkra egyértelmű, hogy az orosz vezetésnek Oroszország érdeke az első. Azonban az is biztos, hogy újra akkora erőt képviselnek, hogy ha mindvégig kitartanak Irán mellett, akkor a világ elvárja a katonai segítséget, fellépést. Oroszország rengeteget tett az utóbbi időben Iránért. Az is tény, hogy az Iránért való kiállás óta lenyugodtak az orosz területen kitört iszlamista lázongások. Van-e logikája akkor a mostani robbantásnak? Nincs, és mivel ellenkezik a józan logikával, más érdekek húzódnak meg a háttérben. Az orosz támogatásért cserébe, most a legminimálisabban elvárható az, hogy ha maga az iszlám közösség teszi le az asztalra a kiagyaló fejét. Felvállaljon-e Oroszország kiállást egy olyan ország mellett, aki nem tudja megfékezni kapcsolatrendszerének szélsőséges csoportjait?
Ennek a cionista akciónak pont ez a logikája. Így kívánja összeugrasztani az orosz vezetést az iráni vezetéssel. Ezzel ugyanis rá akarja kényszeríteni az orosz vezetést, hogy elvárásokat támasszon Iránnal szemben, amit annak teljesíteni kell. Ugyanis, ha nem tudja teljesíteni, akkor miért állna ki mellette. Ebből aztán egyértelműen látszik, hogy ki a pénzelő, ki áll a csoportocska háta mögött, az iszlámot, a szabadságot tartva maga előtt pajzsként.
Felvetődik az a probléma is, hogy miért hagyja magát az iszlám vallási tömb ennyire befolyásolni. Semmiféle összetartás, egység, egymásrautaltság nincs közöttük? Ez még nem is akkora baj, viszont az már igen, hogy harcos eszme létére a zsidók játékszerei. Irakot beleugratják egy Irán elleni többéves háborúba, majd tíz évre rá porrá bombázzák. Támogatták a tálibokat, most őket lövik. Úgy cibálják ide-oda az iszlám országokat, mint foxi azt a bizonyos lábtörlőt. És egyes iszlamista csoportok asszisztálnak hozzá. Belemennek a játékukba, pedig ha valakinek, akkor nekik aztán kellene ismerni a zsidót. Azt is tudják (vagy tudniuk kellene), hogy ezekkel a terrorista akciókkal csak egyetlen eredményt tudnak elérni: az oroszok is a terror eszközeihez nyúlnak. Ez viszont totális katasztrófát jelentene minden kaukázusi iszlám népcsoport számára. Az oroszok nem fognak még egyszer amolyan afganisztáni játék-háborúba keveredni. Pár nap alatt végeznek mindenkivel, és a kérdés örökre lezárva! Rendkívül brutális és irgalmatlan megsemmisítő hadjárattal kell számolniuk a provokátoroknak. (Álljon példaként az őrültek előtt a grúz háború, a moszkvai színházi akció, és jó lenne ha tudomásul vennék: az elmúlt években az orosz hadsereg felkészült egy eddig ismeretlen módszerekkel vívott háborúra).
Egyértelmű, hogy Oroszország addig fog kiállni Irán mellett, amíg Irán kézzel fogható eredményeket is tud letenni az asztalra, a pénz mellé. Mert ez a helyzet a pénznél többről szól. A kiállást, a bajtársi viselkedést, az elvi erkölcsi támogatást nem lehet megvenni. Azért tenni kell. És ha bárki a csecsen fellépésért hibáztatja Oroszországot, vagy összeméri az USA-val, az-az összefüggésekből semmit nem lát.
Teljes megértéssel kezeljük azt a folyamatot, mely Oroszország területi egységének megőrzését szolgálja. Érthető számunkra, és kívánatosnak tartjuk, hogy minden szeparatista, orosz ellenes, bomlasztó igyekezetet a jelen világpolitikai történések miatt letörjenek, gyökeresen kiirtsanak. Ezt nem nemzetiségi elnyomásként kell értékelni, mert Oroszországban számtalan, valódi autonómiában élő nemzetiség létezik, hanem idegen érdekek jelentkezéseként. Nyilvánvaló minden gondolkodó, és a politikai folyamatokat ismerő ember számára, hogy ha a dél-oroszországi (kaukázusi) területek leszakadnának Oroszországról, másnap már beköltöznének oda a cionista USA zsoldosai (mint Grúzia esetében). Ez Oroszország számára elfogadhatatlan, és jogossá tesz minden erőszakos művelet ennek megakadályozására. Véleményünk szerint az oroszok rendkívül humánusan járnak el ebben a műveletben. Nem úgy, mint Izrael a palesztinokkal, vagy az USA az irakiakkal szemben. Talán nem ártana azt sem figyelembe venni, hogy most csekély számú bomlasztó halála hogyan arányul egy komoly térségi háborúban meghaltak számához. Mert ha ott megjelenik az USA és Izrael, a háború garantált.
Az USA viszont nem területi egységét igyekszik megőrizni, hanem fosztogató, rabló, elnyomó háborúkat indít sorban egymás után. Így a két hatalom összevetése eleve lehetetlen.
Elvárható tehát, hogy a Oroszország kiállásáért most Iránnak kell tenni, méghozzá nem kis dolgokat. Ha azt olvassuk egy hónapon belül, hogy az egész csoportot felszámolták, akkor nagyon is valószínű, hogy Irán megtette a kötelességét. Ebben az esetben Oroszország is ki fog állni Irán mellett, mert békéje, nyugalma biztosítva lesz a kaukázusi térség felől. Irán pedig bebizonyítja; van képessége arra, hogy felszámolja a sorok közé keveredő zsidó ügynököket.
Mit tenne akkor az USA és Izrael, ha az irániak megelőző műveletként Észak-Iránba behívnák az oroszokat és Kelet-Iránba a kínaiakat? Még mindig sokkal elfogadhatóbb megoldás lenne számukra, mint a cionista megszállás. A cionisták csak egyet tehetnének; mérgükben összekarmolhatják a saját pofájukat.
Amit mi le tudunk szűrni az elmúlt napok eseményeiből az-az, hogy az iráni-orosz kapcsolatoknak egy újabb próbát kell kiállni, amely próbát a zsidók állítottak eléjük, a megrendezett robbantásokon keresztül. Azonban ez kétélű fegyver. Mert ha kiállják a próbát az adott országok, kapcsolatuk még sokkal szorosabb lesz.
Természetesen a történetben ott van még Kína is, de az egy másik fejezet, még ha össze is függ a dolgokkal.
Gyártó István – Jövőnk.info