Orbán Viktor a Kossuth Rádióban: Magyarországon lesz a nyugati világ csúcstalálkozója

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel interjút adott a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor miniszterelnök az EU versenyképességről, Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott tárgyalásaira reflektálva azzal kezdte, hogy a magyarok mondanivalója „kilóg az európai koncertből” – ez azonban tévedés. Macron elnök úr hosszan beszél vagy felolvas, ami szintén nem egyszerű, Draghi úr volt olasz miniszterelnök meg hosszan ír.

Ha valaki „átverekszi magát” Macron elnök vagy Mario Draghi, volt uniós gazdasági biztos hosszú beszédein, írásain, akkor az „sokkal erőteljesebb, hogy ne mondjam durvább megállapításokat tartalmaz az európai közállapotokról”, mint amiket a magyar miniszterelnök szokott mondani.

Macron elnök nemrégiben arról beszélt, hogy „az Európai Unió egész egyszerűen ki fog halni vagy el fog halni abban az esetben, hogyha sürgősen nem javítunk a versenyképességen, mert el fogjuk veszíteni a piacainkat.”

Orbán Viktor felhívta a figyelmet a Draghi-jelentésre, melyben az áll, hogy „ha sürgősen nem csinál valamit az Európai Unió, akkor az egész európai gazdaság megfeneklik.”

Tehát jól látható, hogy nem egy sajátos magyar nézőpontról van szó, amikor az európai gazdaság nehézségeiről beszélünk

– emelte ki a miniszterelnök –, hanem az uniós országok vezetői által is osztott véleményről.

„Ahogy szoktuk mondani: a király meztelen, és most már a nem a magyarok az egyetlen „kisgyerek”, aki szól a tömegben, hogy ’de hát a bácsi meztelen!’. Hanem egyre többen vannak a „felnőttek” közül is – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint a francia elnök kulcsszerepet játszik abban, hogy kialakítsunk egy új Európa gazdaságpolitikát, egy versenyképesebb európai gazdaságot.

A miniszterelnök elmondta, hogy jelenleg egy nagy keleti világcsúcstalálkozó zajlik Kazanyban, amit a BRICS országok (a nem nyugati, de nagyon erőteljes gazdasággal rendelkező országok) vezetői tartanak.

November 7-én viszont Magyarországon lesz a nyugati világ csúcstalálkozója.

Két rendezvény fogja követni egymást két napon: lesz egy Európai Politikai Közösség nevű formáció, amelynek 41 néhány vezetője jön el. Ebben nem csak uniós tagállamok vannak.  Majd rá egy nappal pedig az azon 27 ország vezetői tanácskoznak Budapesten, akik tagjai az Európai Uniónak – fogalmazott Orbán Viktor.

Az Európai Politikai Közösség találkozójának szellemi tartalmát illetően is házigazdák leszünk, és a csúcs témája az európai gazdaság versenyképessége lesz. A találkozó pikantériáját adja, hogy két nappal leszünk az Egyesült Államok elnökválasztása után, ami könnyen teremthet teljesen új helyzetet a világpolitikában – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor a gazdasági versenyképességgel kapcsolatban elmondta, a szovjet rendszer bukása után a kapitalizmus meg a szocializmus közül végül is kapitalisták kerültek ki győztesként, a szocialisták pedig veszítettek. Emiatt át kellett venni a piacgazdaságnak, érzékenyebb kifejezéssel élve a kapitalizmusnak azokat a intézményeit és módszereit, amitől ők sikeresek.

„Ezt nagyjából el is végeztük valamikor ott az 1990-es kétezres évek környékén. Tehát aránylag egyszerű volt a helyzet” – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök azonban kiemelte, most más a helyzet. „Ma a nyugati világ veszít a versenyképességéből, és nem tudjuk, a nálunk most sikeresebbnek tűnő keleti gazdasági módszereket átvenni Magyarországon, mert egész egyszerűen a keleti világok civilizációban, kulturálisan lemásolhatatlanok.”

A kormányfő Kínával példálózott, amely gazdasága hiába sikeres, ha valaki azt gondolja, hogy a magyarokat lehet a kínai gazdaság módjára sikeresen megszervezni, akkor téved, mert mi nagyon másfajta emberek vagyunk.

„Ahogy Macron elnök úr mondta, mi is kihalunk az európai gazdasággal együtt, vagy ahogy Draghi elnök úr mondja, a keleti modell kulturálisan nekünk európaiaknak nem alkalmazható” – mondta a kormányfő.

A miniszterelnök szerint egyetlen megoldás van, hogy ne essünk bele egy gazsasági szakadékba: „össze kell állítani a világban ismert példákból azt a gazdasági modellt, ami a magyarok testre szabható, ami a magyarok kultúrájával összeegyeztethető, amiben a magyarok jól érzik magukat, amiben tudnak teljesíteni, ahol elő tudják hívni a saját maguk tehetségét.”

A kormányfő szerint mindent, ami jó nyugatról és keletről, át kell venni ami pedig nem működőképes, abból semmit nem szabad átvenni.

„Nem jó nekünk,  az egyszerűség kedvéért ezt a gondolkodásmódot is politikát írjuk le úgy, hogy gazdasági semlegesség, vagyis Magyarországnak a saját útját kell járni” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A hidegháborús logika megjelent a gazdaságban is a miniszterelnök szerint. A hidegháború rossz ötlet, de sokan reflex szerűen így reagálnak az orosz-ukrán háborúra, csak ezúttal a gazdaságban is blokkok jelentek meg – tette hozzá a kormányfő.

A Nyugat az orosz-ukrán háborút nem tudja befejezni, ezért a gazdaságban is háborúzni akarnak, ezért nehéz felmérni, mi a magyar mozgástér – mondta.

A nyugati országok, amelyek a második világháború óta – Németország kivételével – nem veszettetek háborút, most benne vannak egy háborúban, amit nem tudnak megnyerni

a miniszterelnök szerint.

Nekünk sikerült kimaradni az orosz ukrán háborúból, akkor az elhibázott, háborús logikára épülő rossz gazdaságpolitikából is – Orbán Viktor szerint.

Hozzátette, a kevésbé tehetséges (országok) kihullanak, ezért „jónak kell lenni a politika lezárt hátsó szobáiban zajló, nehéz tárgyalásokon, de a magyarok sosem álltak rosszul ebből a szempontból.

Nincs okunk semmilyen kisebbrendűségi érzésre, mert helyt szoktunk állni ezekben a bonyolult hatalmi tárgyalásokban is” – hangsúlyozta a kormányfő.

Orbán Viktor szerint ezt mutatja az ország állapota is, hiszen mégis csak kimaradtunk a háborúból. Kiemelte, hogy még az új NATO-főtitkárral (Mark Rutte volt holland kormányfő – a szerk.) is sikerült kitárgyalni, pedig nem volt egyszerű. Magyarország írásos garanciát kapott arra, hogy az új NATO-főtitkár időszakában sem kell részt vennünk az ukrajnai háborúban.

„Mégis csak kitárgyaltuk, hogy miközben az egész Európai Unió elzárkózik az Oroszországból érkező energiaforrásoktól, Magyarország mégis csak vásárolhat gázt, meg olajat, sőt kiharcoltuk – a szlovákokkal és a csehekkel közösen –, hogy ők is megtehessék ugyanezt” – sorolta.

Orbán Viktor úgy vélte: „nem érdemes abból a kishitű feltételezésből kiindulni, hogy a nagyok úgy is le fognak bennünket nyomni. Nem így van. Magyarországnak joga van ahhoz, hogy saját gazdaságpolitikát folytasson, és ha van ilyen jogunk, akkor csak képesség, bátorság, ügyesség kérdése, hogy éljünk is ezzel” – fogalmazott.

Az kényelmesebb lenne a brüsszelienek, ha az a kavics, amit mi, magyarok jelentünk, nem lenne a cipőjükben

– szögezte le Orbán Viktor, aki szerint Brüsszelben nem is titkos összeesküvést tervezett Magyarország ellen, hanem olyat, amit a televízión keresztül mindenki láthatott két hete az Európai Parlamentben: azt mondták, hogy vége van, miniszterelnök úr, az ön kormányzásának vége, mi az új, leendő kormányfőt támogatjuk.

Orbán Viktor szerint ugyanez történt Lengyelországban is.

A lengyelek is a saját útjukat járták, önálló migrációs és genderpolitikát folytattak, az Európai Néppárt pedig nyíltan szembe szegült velük és kijelentette, hogy a konzervatív lengyel kormányt le kell váltani.

Brüsszelnek bábkormányokra van szüksége. Olyanokra, amelyekre erős befolyásuk van és utasítást tudnak nekik adni. De tőlünk, magyaroktól viszont az várható el, hogy ellenállunk egy ilyen nyomásnak – mondta a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy ez nem egyszerűen hatalmi kérdés.

Brüsszelnek ugyanis komoly vitái vannak Magyarországgal a gazdaságpolitikáról. Az elmúlt időszak brüsszeli követelései Magyarországgal szemben kifejezetten gazdasági természetűek. Az egyik ilyen az adó kérdése. Brüsszel ugyanis az alacsony magyar SZJA helyett magasabb adót szeretne, ahogy azt is, hogy vonjuk vissza a multikra kivetett adókat is, emellett folyamatosan támadják a rezsicsökkentést,  a nyugdíjreformot és az agrártámogatásokat is.

Tehát ha enged a magyar kormány Brüsszelnek, ezeket a programokat hajtaná végre.

„Ma olyan kormányunk van, amely jó dolgokat megcsinálja, a rossz dolgokat pedig visszautasítja” – hangsúlyozta a miniszterelnök.

„Az új gazdaságpolitikának a munkaadók tegnap azt mondták, hogy nagyjából 12 százalékos 3 éven keresztüli béremelés kellene ahhoz, hogy a kormányzati cél teljesüljön, de ehhez ők cserébe szerintük szükség van a fejlesztési programokra, illetve adó és járulék csökkentésre” – mondta Orbán Viktor.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány szerint van erre költségvetési mozgástér.

A miniszterelnök úgy véli, első helyen most az amerikai választást kell megemlíteni, ami a gazdaságpolitika mozgásterét meghatározza.

„Alapvetően a kérdés az, hogy folytatódik, illetve kiterjed-e a háború. Ha Trump elnök visszatér, akkor a háború kiterjedésének a veszélye szinte nullára csökken” – mondta a kormányfő, majd hozzátette: „Hogy le tudja-e zárni a háborút, majd meglátjuk, de hogy a háború nem fog tovább terjedni egy Trump elnök által vezetett amerikai adminisztráció alatt, szinte biztosra mondható.

A miniszterelnök szerint ha fönnmarad a mai helyzet, az eszkaláció szétterjedésének a veszélye miatt más gazdaságpolitikát kell folytatni, mert a nemzeti össztermék több mint 2 százalékát kell katonai kiadásokra költeni. Kiemelte, van olyan ország, aki már 4 %-ot költ Európában katonai kiadásokra.

„Ez jelenti, hogy a pénz egy része nem a gazdaságba megy vissza, hanem a biztonságba. Annak is van értelme, de az életszínvonalhoz nem járul hozzá” – mondta Orbán Viktor, aki szerint emiatt Magyarország elemi érdeke, gazdasági szempontból is, hogy olyan amerikai kormány legyen, amely kimondja, hogy ez a háború nem terjedhet tovább. A kormányfő megemlítette, hogy már a legelején lokalizálni kellett volna ezt a háborút.

Kiemelte a kormány által összeállított, 20-25 intézkedésből álló gazdasági csomagot, amellyel a 2020 óta tartó nehéz időszakból ki tudták vinni a magyar gazdaságot.

Orbán Viktor hangsúlyozta: egészen 2019-ig a magyar gazdaság egy egyenes vonalú emelkedő pályán volt, amelyet megtört Covid, majd elkezdődött a háború, és az azt követő szankciók, illetve infláció.

„Ebből a nehéz 4-5 éves szakaszból kell kiutat találni, és úgy érzem, hogy ez megvan. Amennyiben a gazdasági semlegesség talaján állunk, akkor az a politika, amit folytatunk, 2025-ös évben fantasztikus eredményeket hozhat és egy minden más európai országot meghaladó mértékű, akár 3%-os gazdasági növekedést eredményezhet, ami együtt jár a béremelés lehetőségével is” – zárta gondolatait a miniszterelnök.

A béremelési tárgyalásokkal kapcsolatban kifejtette: „vannak emberek, akik azt gondolják, hogy a kormány megállapítja a béreket, de ez nem így van.”

„A szocializmus végén se így volt, Rákosiék alatt talán, de már a nyolcvanas évek végén sem, most meg végképp nem így van” – mondta a miniszterelnök, majd hozzátette: a kormány nem tudja megállapítani a béreket, mivel ha rosszul állapítja meg, tönkre megy a gazdaság.

A kormány tehát hagyja, hogy a munkáltaltók és a munkavállalók állapodjanak meg, ha ez meg van, akkor a kormány is „belép” és könnyít a felek valamelyikén – fejtette ki Orbán Viktor miniszterelnök, majd hozzátette: jól haladnak a tárgyalások, lesz egymillió forintos átlagbér és „belátható időn belül és a minimálbért is a négyszázezer forint magasságáig el tudjuk vinni”. A következő néhány évben egy több éves bérmegállapítási program keretében erre jó esély van – tette hozzá.

A hamarosan kezdődő nemzeti konzultációról szólva a miniszterelnök kifejtette: a kormány célja az, hogy az eddig felsoroltaknak az alapjait megerősítse. A béremeléseket, a minimálbér EU-s szintre emelését ugyanis „küzdelemben kell majd megvalósítani”.

Emlékeztetett, hogy ha a Brüsszel által erőltetett gazdaságpolitikát követné Magyarország, olyat, mint amilyet ők csinálnak, akkor „oda is jutnánk velük, ami felé most ők tartanak, egy versenyképességi csőd felé”. Az európai gazdaság új irányát tehát harcban kell majd kialakítani, és megvédeni, képviselni Magyarország gazdasági érdekeit – fogalmazott.

„Én nem tudok hivatkozni a katonai erőnkre, a ’hatalmas’ magyar népességre, a mindent elsöprő magyar nemzeti össztermékre. Én egyetlen dologra tudok hivatkozni ezekben a küzdelmekben: a magyar emberek akaratára. És ha a magyar emberek azt mondják, hogy igen, gazdaság semlegesség és abból kiinduló önálló magyar gazdaságpolitika kell, és a magasabb növekedés forrásait pedig a magasabb bérek elérésére, meg az otthonteremtésnek a kezelésére használjuk, akkor én ezt meg tudom védeni” – szögezte le.

Kiemelte, hogy a nemzeti konzultációban foglalt felhatalmazás számára „erőt ad”, mivel ez alapján „demokratikus felhatalmazással tudok tárgyalni az előttünk álló egy-két nehéz évben. A nemzeti konzultáció tehát megerősíti Magyarországot, mert megerősíti a kormányt, megerősíti a gazdaságpolitikát, és az a kijelentés, hogy meg tudjuk csinálni, az nem egy üres kormányzati ígéret” – hangsúlyozta.

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi kormánnyal „így csináltuk meg az egymillió új munkahelyet.”

Orbán Viktor a héten a szerb államfővel és a szlovák miniszterelnökkel egyeztetett a migráció kérdésében.

A kormányfő azt mondta, a migrációs paktumot ki kell hajítani, közben viszont az Európai Parlamentben a brüsszeli bürokraták és mögöttük néhány nagyobb állam is arra voksolt, hogy a paktum jó és föl kell gyorsítani a végrehajtását.

Sajnos a magyar ellenzék is a Mi hazánk kivételével emellett szavazott. Tehát Magyarország megbüntetése mellett szavazott, és a Magyarországnak járó határvédelmi támogatások megtagadását hagyták jóvá. Nem voltunk elegen az Európai Parlamentben, de majd a tanácsban, ahol én vagyok, talán sikeresebbek leszünk. A helyzet az, hogy továbbra is zajlik a küzdelem a migrációpárti és a migráció ellenes erők között. Az arányok a mi javunkra módosulnak, tehát itt is vannak szép reményeink – zárta Orbán Viktor.

hirado.hu

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

 

Kiemelt képen: Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország! C. műsorában 2024. október 11-én / Fotó: YouTube